Hírek, publikációk | TeaTémák

2023
Menyhárd Attila előadása a Portfolio Financial IT 2023 konferencián
- Az NFT lehetőségei és kihívásai -
A bankszektor digitális transzformációjával foglalkozó konferencián Attila az NFT (Non Fungible Token) lehetőségeiről és kihívásairól tartott előadást. Az előadást Douglas Adams egyik idézetével kezdte: a híres sci-fi író szerint „minden, amit harmincöt éves korod után találtak ki, ellenkezik a dolgok természetes rendjével”. Attila ezt a mondást szem előtt tartva egy színes és izgalmas előadással hozta közelebb a hallgatóságot a jövő technológiai kihívásaihoz.

2023
Lehetnek a platformok a jövő munkahelyei?
- Beck Nándor írása -
A digitalizáció forradalma a munkaerőpiacon is végigsöpört, és ennek következményeként egyre nagyobb teret hódít magának a platformmunka. Ha megnézzük a számokat, egészen megdöbbentő trendekre lehetünk figyelmesek: az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2022-ben több mint 28 millió ember dolgozott platformmunkásként.
De mi is az a platformmunka? Olyan háromoldalú jogviszony, ahol a megrendelő eseti megrendelését és a dolgozót valamilyen platform kapcsolja össze egymással. A közvetített „termék” itt az emberi munka. A közvetítő pedig a platform, egy szinte teljes mértékben algoritmus alapján működő felület, amely minimális emberi közreműködéssel közvetíti és értékeli a munkát, illetve a dolgozók teljesítményét.
Mikor a platformok berobbantak a köztudatba, a platformmunkásokat „freelancer-nek” vagyis „szabadúszónak” hívtuk. Fotósok, programozók, grafikusok voltak az elsők, akik körében gyakori volt ez a munkavégzési forma, ők legtöbbször főállás mellett, keresetkiegészítésként, a szabadidejükben végeztek platformmunkát. Ekkor még nem volt kérdés, hogy megbízási, vagy vállalkozási jogviszony keretében végzik ezt a tevékenységet, hiszen a jogviszony természete miatt a munkaviszony szinte kizárt volt.
A világjárvány alatt a platformok tovább erősödtek és más szakmákban is teret hódítottak. Gondoljunk csak a futárokra vagy a személyszállításra. Sokak számára a platformmunka főállássá vált és erőteljesebben megjelentek benne a munkajogviszonyra jellemző elemek. Manapság már nem ritkák az olyan platformok, amelyeken kötelező bizonyos időn belül meghatározott számú munkát elvállalni, különben letiltásra kerül a profil, végső esetben pedig akár még fizetni is kell, hogy munkát kapjon a dolgozó. Az ellenőrzés odáig is elmehet, hogy képernyőfotók készülnek a dolgozó számítógépéről. Olyan ügyekkel is találkozhatunk, ahol tiltott a platformon kívüli kapcsolatfelvétel a megrendelővel, követelmény a meghatározott öltözet, az előírt munkaeszköz vagy a rendelkezésre állás.
A platformok jelenlegi állása szerint jó pár érv szól amellett, hogy a felek között a legtöbb esetben valójában nem megbízási vagy vállalkozási jogviszony, hanem munkajogviszony áll fenn. Hiányzik azonban a rendszerből a platformmunkások munkajogi védelme: nincs korlátozva a felmondási jog vagy a napi munkaidő, nem biztosítottak a különböző szabadságok, hiányoznak a minimálbérre vagy a munkabér védelmére vonatkozó követelmények, és még sorolhatnánk.
A téma az uniós jogalkotást is cselekvésre késztette, uniós szinten elindult egy platformokra vonatkozó irányelv tervezet kidolgozása. A tervezet a munkavállalók szempontjait tartja szem előtt, így hangsúlyt fektet a jogviszonyok átminősítésére, valamint felállít egy vélelmet is, miszerint a platformmunkát végző dolgozót alapjában véve munkavállalónak kell tekinteni. Emellett a platformok üzemeltetőinek be kell jelenteniük a dolgozóikat, így könnyebbé válik az ellenőrzés és a jogkövető magatartás kikényszerítése is. A dolgozóknak lehetőségük lesz, hogy az algoritmusok által hozott döntések ellen jogorvoslattal éljenek és az algoritmus döntését emberi közreműködéssel bírálják felül. Fontos, hogy az irányelv bizonyos rendelkezései nem csak a munkavállalókat, de a platformok egyéb megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló dolgozóit is védik majd.
Az eddigi joggyakorlat azt mutatja, hogy a különböző jogrendszerek ugyanannak a platformnak az esetében is eltérően értékelhetik a körülményeket. Például az Egyesült Királyságban bírósági döntés született, hogy munkajogviszony áll fenn az Uber és annak dolgozói között. A döntésen felbuzdulva más országokban is pereket indítottak, amelyek egy részében ezzel ellentétes döntés született. Ezért is lesz hasznos egy egységes uniós irányelv, amely rendet tesz a platformok világában, és lehetővé teszi, hogy a platformok ténylegesen a jövő munkahelyeivé váljanak.

2023
A Lexology és a VJT kitűnő együttműködése
- Getting the Deal Through Labour & Employment 2023 -
Lassan már hagyomány, hogy évről évre mi írjuk a Lexology „Getting the Deal Through” munkajoggal foglalkozó kiadványának Magyarországról szóló fejezetét. Ez azért is megtisztelő számunkra, mert ebben az összefoglalóban a világ legjobb ügyvédi irodái mutatják be saját országuk munkajogi környezetét.
A magyar fejezet első kézből nyújt betekintést a magyar munkajogi világába, gyakorlatorientált módon bemutatva a munkajogi jogszabályok és a bírói gyakorlat változatos halmazát. Nélkülözhetetlen információkkal szolgál a vállalkozások számára például a munkavállalók felvételéről, munkaviszonyuk megszűnéséről, a munkaügyi viták rendezéséről, valamint a fejezet tartalmaz néhány nagyon specifikus kérdést is, mint például a munkavállaló által létrehozott szellemi tulajdon vagy a munkahelyi adatok védelme.
A munkajogi praxisunkkal kapcsolatos részletekért látogasson el a https://www.vjt-partners.com/employment.html oldalra.

2023
Menyhárd Attila előadóként szerepelt a Porfolio Digital Transformation 2023 konferencián
- A digitális átalakulásról jogi szemmel -
Attila előadásában átfogó képet nyújtott a digitális átalakulás komplex jogi környezetéről. Beszélt az e-kereskedelem, a mesterséges intelligencia (MI), valamint az adatjog szerteágazó szabályozásáról, melynek célja – a személyes adatok védelme mellett – az adatok gazdasági kiaknázása. Attila szerint a helyzet nem egyszerű, hiszen a készülő uniós MI szabályozás erősen kockázatalapú megközelítést alkalmaz és a felelősségi szabályokat is újra kell majd gondolni.

2023
Belényi Andrea és Csernus Zoltán előadása a WHISTLEBLOWING szabályozásról a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara HR klubjában
Május 25-én megtudhatjuk, hogy az év compliance kihívása milyen új feladatokkal és erőpróbákkal jár.
Nyakunkon a Whistleblowing! Hogyan építsünk ki és aztán hogyan működtessünk egy jól működő bejelentőrendszert? Belényi Andrea azon kevés szakértők egyike, aki már valódi nagyvállalati tapasztalatból tudja megválaszolni ezt a kérdést. Csernus Zoltán a szabályozás munkajogi aspektusait világítja meg, így a résztvevő teljes képet kaphat a most bevezetésre kerülő szabályozásról.
Bővebb információ és regisztráció az alábbi linken:
https://www.ccifrance-hongrie.org/hu/rendezvenyek/rendezvenynaptar/e/event/hr-klub-2.html
Szeretettel várunk mindenkit!

2023
Így szabályozná a Chat GPT-t és a teljes mesterséges intelligenciát az EU
Interjú Menyhárd Attilával és Várady Endrével a Portfólio.hu-n
A vezető internetes gazdasági portál a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó szabályozás jelenéről és jövőjéről kérdezte kollégáinkat. A téma „hot topic”: az MI velünk él, jelen van a munkahelyeken, a gazdasági életben, a cégek életében, de jogi szempontból a szabályozása sokszor a bizonytalan és átláthatatlan szürke zónába esik. Menyhárd Attila szerint a cégeknek muszáj lesz kiigazodni az MI-vel kapcsolatos szabályok útvesztőjében, és ehhez egy új típusú, technológiai ismeretekre is kiterjedő gyakorlatias jogi támogatásra van szükség.
Így szabályozná a Chat GPT-t és a teljes mesterséges intelligenciát az EU
A VJT & Partners szakértőit az európai adatstratégiáról és a készülő MI rendeletről kérdeztük.
A mesterséges intelligencia (MI) lassan a mindennapjaink részévé válik és nagy változásokat hoz például a munkahelyen, az üzleti életben, a pénzügyekben, vagy az egészségügyben. Azonban még mindig sok a bizonytalanság a lefedhető területekkel, a felhasználás módjával, valamint az alkalmazásának korlátaival kapcsolatban. Az EU új jogszabálytervezete, amely a kérdéskör átfogó szabályozását kívánja megvalósítani, a biztonságot helyezi előtérbe, ugyanakkor társadalmi és iparági oldalról elvárás lenne, hogy ezzel együtt innovatív és hatékony is legyen. A Portfolio Menyhárd Attilát és Várady Endrét, a VJT & Partners Ügyvédi Iroda szakértőit kérdezte az MI-re vonatkozó szabályok jelenéről és várható jövőjéről.
Az EU már megkezdte a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségek és fenyegetések kezelésére szolgáló szabályrendszer előkészítését, amely középpontjában a technológia iránti bizalom kiépítése áll. Ugyanakkor a világ több pontján még kilátás sincs átfogó szabályozás megjelenésére, ez azt jelenti, hogy az EU a szabályozás szempontjából az élvonalba tartozik?
Menyhárd Attila: Az a kérdés, hogy a jogalkotó egyáltalán akar-e szabályozni, vagy inkább abból indul ki, hogy a problémák, konfliktusok úgyis megjelennek a társadalomban, és erre reflektálva a bíróságok döntéseket hoznak. Ez az amerikai megközelítés, ahol az MI-re épülő rendszerekre vonatkozóan egyelőre nincs szabályozási keretrendszer. Az európai jogalkotó ugyanakkor azt a megoldást választja, hogy megpróbál legalább egy keretrendszert adni, hiszen az iparági képviselők joggal várják annak megfogalmazását, hogy milyen irányba fejleszthetnek. Választás kérdése, hogy a jogalkotó értékalapú megközelítést követ, vagy inkább a szabadságot helyezi előtérbe arra alapozva, hogy az egyének vagy csoportok érdekei ugyan sérülhetnek, de a gazdaság így működik hatékonyabban. Sokan vetik fel a kérdést, hogy mi az oka, hogy a bigtech-ek (például az Apple, a Microsoft, a Meta) amerikaiak. Van okunk azt gondolni, hogy ebben szerepe van a jogi környezetnek, ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk: nem biztos, hogy a gazdasági hatékonyság a társadalmi jólét egyetlen mérőszáma.
Az európai adatstratégia egy sok jogszabályból álló csomag, ami részben közvetlenül alkalmazandó rendeletekből, részben pedig irányelvekből áll össze, amiket majd a nemzeti jogalkotónak kell átvennie. Mivel egy része még készül, picit olyan, mint egy puzzle, amiből bizonyos darabok már ki vannak rakva, van, ami még hiányzik, és vannak olyan elemei, ahol még teljesen homályos a kép. A legnagyobb érdeklődés az MI-t és a digitális piacokról, szolgáltatásokról szóló szabályozási környezetet övezi, amelynek ráadásul versenyjogi, adatvédelmi, fogyasztóvédelmi, szellemi tulajdoni és szerződési jogi aspektusai is vannak. Gazdasági szempontból a csomag egészével kapcsolatban az a központi kérdés, hogy az iparági szereplők hogyan tudnak majd megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a szabályozás támaszt. Ehhez a jogalkotónak pontos, egyértelmű, közérthető szabályokat kellene alkotnia, amihez a szabályozási tárgyat is figyelembe véve a jövőt kellene előrejeleznie, megjósolnia, ami a dolog természetéből fakadóan nehezen kivitelezhető.
Milyen konkrét problémákat vet fel jogalkotói és jogalkalmazói oldalról, amikor a jognak ilyen rendkívül komplex, teljes iparágakat és az egész társadalmat átfogó kérdésekkel kell megbirkóznia?
M.A.: A problémák ott kezdődnek, hogy a legnagyobb fejlesztő cégek sem értenek egyet a legfontosabb kérdésekben, például abban, hogy a kész terméket kell vizsgálni, vagy már a gyártási folyamat során biztosítani kell az ellenőrzést. Ennek a technológiának átláthatónak, magyarázhatónak, és tisztességesnek kell lennie a fogyasztók felé. Az utóbbit még érti a jogász szakma, de hogy ez mikor átlátható, mikor magyarázható, és ezt mire kell modellezni, abban pillanatnyilag bizonytalanok vagyunk. Egyelőre túlságosan tágak a fogalmak.
Várady Endre: Gyakorlati megvalósítási szinten azt is nagy problémának tartom, hogy állandóan ellentmondásokba ütközünk. Meg kell felelni az átláthatóság követelményének, ugyanakkor mivel az MI a feketedoboz-elv alapján működik, nem látja senki, hogy mi van benne, így beszélhetünk-e egyáltalán átláthatóságról? A pontosság elve alapján az adatoknak pontosnak kell lenniük, miközben a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, hogy az adatkészlet teljes körű és mindenben hibátlan legyen. De ott van az adatminimalizálás elve is, ami szerint csak a legszükségesebb adatokat szabad begyűjteni, ezzel szemben az MI úgy működik, hogy minél szélesebb, robosztusabb az adatkészlet, annál megalapozottabb döntést fog hozni.
Érezhető egyfajta társadalmi nyomás, főleg az érintettek részéről, hogy a szabályozás minél hamarabb készüljön el, lépjen hatályba. Ez a kapkodás nem vezethet túlszabályozott állapothoz?
M.A.: Érzékelhető a jogászok körében is egy frusztráció, hogy a technológia fejlődik, a jog pedig csak kullog utána, és át kellene venni a kezdeményező szerepet. Szerintem ez egy félreértés, a jogalkotó nem lát a jövőbe. Egy klasszikus példa szerint a parkosításnak kétféle megközelítése van. Az egyik, hogy kialakítjuk a parkot, letesszük a járdát, és utána rákényszerítjük az embereket, hogy azon járjanak. Vagy szabálykövetők lesznek, de a park nem fog megfelelni a gyakorlati igényeknek, vagy nem követik a szabályokat, és tönkreteszik az egészet. Ennek a másik útja, hogy letesszük a füvet, megnézzük, hogy az emberek hol járnak, és oda tesszük a járdát.
A mostani helyzet engem erre emlékeztet. Egy hatalmas problémahalmazt látunk, vagy ilyet jósolunk meg, de hogy mi lesz ebből valójában, azt nem tudni pontosan. Ha nincs szabályozás, az nem azt jelenti, hogy nincs jog és a társadalom egy vákuumba kerül, hanem azt, hogy a jog alulról fog építkezni, bírósági döntésekre épülve.
Ha a jogalkotó abból indul ki, hogy minden lehetséges visszaélést és jogsértést megpróbál megakadályozni, akkor túl fog szabályozni és végül lesz egy jogi keretrendszer, ami olyan alkalmazásokat is visszaszorít, amelyek társadalmilag hasznosak lennének. Az MI rendelet kifejezetten kockázatalapú megközelítést alkalmaz, tehát most is van erre esély. Például egy arcfelismerő rendszer használatát olyan esetben is tiltani vagy korlátozni fogja, amikor az nem okoz valós érdeksérelmet. Ha a kockázatok túlhangsúlyozottá válnak, akkor lehet, hogy olyanra is reagál a jogalkotó, ami nem lesz valóságos.
Én alapvetően mindig jobban hiszek az alulról felfelé építkező mechanizmusban. Ezzel a megközelítéssel viszont most az a probléma, és ez az egész jelenséghalmaznak is sajátossága, hogy itt minden tömeges. Ha bármilyen probléma adódik, bármilyen kockázat megvalósul, az tömegesen fog történni, ezért kockázatosabb lehet ez az alulról felfelé építkezés. Mondhatnánk, hogy jobb lenne, ha nem sietnénk annyira a szabályozással, azonban a jogalkotó nem biztos, hogy megengedheti ezt magának.
Az MI kapcsán érthető okokból az egyik kiemelt téma a felelősségi kérdések alakulása. Hogy látják, a mesterséges intelligencia esetében kinek kellene viselnie a termékfelelősséggel összefüggő innovációs kockázatot?
M.A.: Ennek van egy társadalmi síkja, amit a jogalkotónak valóban el kell döntenie. Ha a gyártó viseli az innovációs kockázatot, az visszafoghatja a fejlesztéseket, ha viszont a károsultra terheljük, az igazságtalan lehet, mert nem feltétlenül ő húzza annak a technológiának a hasznát. Ha megvásárolunk egy technológiát, ami számunkra nagyon kedvező, de a használata egy harmadik személynek kárt okoz, és azt a kárt ez a károsult viseli, az társadalmilag igazságtalan. A felelősségi kérdésben szereplőként ott van a gyártó, az üzembentartó, a felhasználó, és a károsult is a saját közrehatásával, ráadásul mindegyik viszony lehet szerződéses vagy szerződésen kívüli. A felelősségi kérdések kezelése a komplexitásuk miatt nehéz.
A termékfelelősségi szabályok alapvetően úgy vannak modellezve, hogy van egy termék, amit piacra dobnak, majd megnézik, hogy a forgalomba hozatalkor megfelelt-e a jogi elvárásoknak, kellően biztonságos volt-e. Az okoseszközökkel és a mesterséges intelligencia alkalmazásokkal nem ez lesz a helyzet, mert azok folyamatosan frissítést igényelnek. Ezért a gyártó feladata nem érhet véget ott, hogy az adott termék piacra került, mert nincs jó válaszunk arra, ha a termék vevője nem foglalkozik a frissítéssel, és ez harmadik személynek okoz kárt. Az önvezető autókra ezt egész jól lehet modellezni, mert ha nem cseréljük az olajat az autóban, és ott maradunk az út szélén, az a mi problémánk, de ha 15 év múlva egy önvezető autónak nem frissítik a szoftverét, lehet, hogy balesetet fog okozni vagy elgázol valakit. Ez például olyan kockázat, amit nem lehet rábízni a használóra.
A termékfelelősségi szabályok EU-s felülvizsgálata megkezdődött már, és a jog valószínűleg elsősorban a gyártóra terheli a felelősséget. A termékfelelősségi szabályokat olyan szempontból is felülvizsgálják, hogy azok jelenleg a termékekre vonatkoznak, a szolgáltatásokra nem. Valamilyen módon ki kell terjeszteni a digitális szolgáltatásokra, várhatóan egy teljesen új termékfelelősségi koncepció fog megjelenni. Mindazonáltal nehéz megjósolni a felelősségi kérdések pontos alakulását, mert a mostani helyzetet vetítjük egy jövőbenire, ahol viszont valószínűleg az érintett jogviszonyok is át fognak alakulni.
Az elszámoltathatóság és az etikus elvek érvényre juttatása új, eddig nem ismert akadályokba ütközik ezen a területen. Ennek kapcsán sokszor esik szó a “feketedoboz” hatásról, most is elhangzott, mint kockázati faktor, de mit is értünk pontosan ez alatt?
V.E.: Az MI-re rengetegféle definíció van, én mindig arra támaszkodom, hogy az MI-nek két alkotóeleme van. Az egyik az adat, ami, ha nem lenne, akkor az egész értelmetlen lenne. A másik pedig az algoritmus, amely begyűjti az adatokat, egy minta alapján feldolgozza, és tanulás útján mindig újabb és újabb következtetésre jut. Az algoritmus már nagyon hasonlít az emberi gondolkodásra, csak itt nem beszélhetünk emberi tudatról, de az algoritmikus gondolkodás már egy neurális hálózati összetevős gondolkodást foglal magába. Amiben az MI nagyon különbözik a korábbi technológiáktól, hogy teljesen kiszámíthatatlan, hogy a bemeneti adatok milyen kimeneti adatokat fognak produkálni, mi lesz a végkövetkeztetés és azt mi alapján hozta meg. Az MI önállóan gondolkodik és hoz döntéseket. Ez a feketedoboz hatás. És ami bizalmatlanságra adhat okot, az pont ez. Azáltal, hogy nem látunk bele, hogyan működik az MI, a hatóságok és felhasználók sem tudnak megfelelő kontrollt gyakorolni felette. Nem tudni, hogy így mennyire tud megvalósulni az elszámoltathatóság.
Másrészt az is nagy kérdés, hogy az MI alkalmazása során mennyire lesznek beépítve a működési modellbe az etikus elvek. Amikor az MI különböző döntéseket hoz, gyakran láthatjuk, hogy azok csak adatkészleteken alapulnak és az emberi erkölcsi momentumok nincsenek feltétlenül beépítve a folyamataiba. Például, ha egy adott számítással kapcsolatban a korábbi adatok csak férfiakra vonatkoznak, akkor születhet diszkriminatív döntés. A fő kérdés, hogy a gyakorlatban ezeket a bizalmatlansági elemeket mennyire lehet majd sikeresen kezelni.
Az etikával kapcsolatban alapvető probléma, hogy nagyon sokféle, sokszor előre nem látható életszituációra vonatkozóan igyekszik iránymutatást adni. A technológia hogyan tud megfelelni egy ilyen sokrétű elvárásnak? Az etikusság egyáltalán programozható?
M.A.: Robert Nozick azt írja, hogy azért nem tudunk utópiát megvalósítani, mert minden egyes embernek megvan a saját utópiája a világról, és ezek nagyban különböznek egymástól. Az etika is innen indul és nem mindegy, hogy melyik szakma oldaláról közelítjük meg. A jogászok számára akkor tud kézzel foghatóvá válni, ha valamilyen standardban le van írva. Erre rendszerint törekszenek is. Ilyenek például az etikai szabályzatok. Ezek az etikai normák részévé válnak a jognak, mert ha rákérdezünk arra, hogy valaki úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, akkor ennek megítélése során számít az is, hogy betartotta-e ezeket az etikai szabályokat. Ilyen szempontból az etika olyan, mint egy kicsit puhább jog. De amikor ez le van írva, és van mögötte egy szélesebb konszenzus, onnantól a működése a jogszabályokéhoz nagyon hasonlóvá tud válni. Az etikai elvek megfogalmazása során egyéni vagy kisebb társadalmi csoportok preferenciáiban is gondolkodhatunk. Ezen a területen valószínűleg korlátozottan várható, hogy az MI meg tud felelni az elvárásoknak. Annak tud megfelelni, hogy ne legyen diszkriminatív, azaz ne forduljon elő, hogy a működése valamilyen módon társadalmi kirekesztést eredményez.
V.E.: Ha le tudunk írni egy etikai szabályzatot, akkor azt le is tudjuk programozni. Jelenleg is tart a vita, hogy az MI tervezése és működtetése során a cégekben etikai bizottságokat állítsanak fel, amelyek feladata az lenne, hogy folyamatosan elemezzék, hogy különböző MI terméknél milyen etikai aggály merülhet fel, és javaslatot tegyenek egyben ezen aggályok kezelésére. Sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen etikai bizottságban nem feltétlenül csak jogászoknak kellene ülni, hanem más szakembereknek is, pontosan azért, mert az etikai aggályok megértéséhez és a belőlük fakadó kockázatok kezeléséhez több nézőpontra is szükség van (például filozófiai, üzleti és technológiai nézőpontra is).
M.A.: Az is érdekes felvetés, hogy a jogellenesség vajon programozható-e. Amikor járművet vezetünk, előfordul, hogy egy veszélyhelyzetet azzal tudunk megoldani, hogy bevállalunk egy szabálytalanságot, például gázt adunk, még ha túl is lépjük a sebességhatárt. Abban mindenki egyetért, hogy ez helyes. Ilyen szempontból a szabálykövetésnek van egy relatív jellege. Megvannak a protokollok, a szabályok, de egy adott helyzetben pont abban látjuk a kockázatot, ha betartjuk őket. A lélekjelenlétet, bizonyos esetekben a zsenialitást látjuk abban, hogy valaki eltér a szabályoktól. Etikus lehet-e jogellenességet programozni az MI-be, főleg akkor, ha egy önvezető autóról van szó, ami nem mesterséges, hanem valós környezetben működik, ahol lehet, hogy ha nem vállalja ezt a jogellenességet, azzal akár veszélyhelyzetet idéz elő?
Nehéz elképzelni, hogy bizonyos kérdésben kizárólag egy ilyen rendszer döntsön a személyemmel kapcsolatban. Mi a helyzet a humán beavatkozás lehetőségével, mindig lesz emberi kontroll, vagy megvalósulhat a teljesen automatizált, MI vezérelt rendszer?
V.E.: Az MI rendelettervezet szerint az a lényeg, hogy a folyamatba be legyen építve, hogy az emberi beavatkozás bármikor megtörténhessen (például egy „stop” gomb megnyomásával), mert lehet, hogy az MI a teljes folyamatban kifogástalanul dönt, de nem tart ott a technológia, hogy hibák ne csúszhassanak be. Véleményem szerint a magas kockázatú MI rendszerekben feltétlenül szükséges a beavatkozás lehetőségének a fenntartása.
M.A.: Ez a rendelet hangsúlyozottan kockázatközpontú. Valószínűleg az életünk nagy részét a magas kockázatú rendszerek fogják érinteni, akár egy banki, vagy egy egészségügyi rendszerre gondolunk. Ez már önmagában is a kockázatot helyezi előtérbe, pedig a jog értékalapú, nem feltétlenül az a célja, hogy a kockázatokat elkerülje, hanem az, hogy bizonyos értékek a társadalomban érvényesüljenek. Ha a kockázatmentesség egy önálló értékké válik, akkor félő, hogy ez kerül a középpontba. Ennek az a következménye, hogy mindent kockázatkerülésre modelleznek. A biztonság és a hatékonyság nem tud egyszerre érvényesülni, nincs olyan, hogy valami nagyon gyors és közben nagyon biztonságos is, ahogyan olyan sincs, hogy valami dinamikusan fejlődik, de közben nem jelent kockázatot.
Az MI fejlődésének egyik alappillére maga az adat, amiből az MI tanul. A gazdaságunkban az adat egy új vagyoni elemként jelenik meg, a szabályozás legdinamikusabban fejlődő elemei is az adatok forgalmával, az adatok feletti jogosultságok allokációjával foglalkoznak. A GDPR-hoz képest mire számíthatunk ezen a területen, hogy alakul a szabályozás, hogyan érinti mindez a személyes adatok védelmét?
M.A.: A helyzet nem egyszerű, hiszen a jogi szabályok abban is eltérnek, hogy mit tekintenek adatnak. A készülő Data Act, ami a gazdasági és ipari tevékenység során előállított adatokkal foglalkozik, az információt általában is adatnak tudja tekinteni, a GDPR-nak viszont más a struktúrája, nagyon éles különbséget tesz az adat és azon információ között, amely már az adat felhasználásával lett előállítva.
Ugyanakkor a különböző típusú adat egymással is össze van kapcsolva. Például megadjuk az adatunkat, abból előállítanak egy további adatot, ami így már nem a mi adatunk, hanem egy valamilyen módon közös adat, amit továbbadnak és nagyon sokféleképpen felhasználnak. A személyes adat felhasználásával előállított nem személyes adat nagyon nagy gazdasági potenciált jelent. A szabályozásnak ezt is valahogy kezelnie kell
Foglalkoznunk kell azzal is, hogy ezeket az adatokat egyáltalán hol helyezzük el a jogrendszerben. Például el lehet-e az adatokat lopni. Polgári jogi szempontból milyen az örökös helyzete? Megkapja-e például az örökös az örökhagyó adatai feletti rendelkezési jogot? Erre az Infotörvénynek van egyébként egy speciális rendelkezése, próbálja kezelni ezt a helyzetet, de ezt csak a hatálya alá tartozó esetekben teheti meg.
Az adat-ökoszisztémát átfogó komplex szabályozás célja meghatározni az adat természetét, hogy az honnan tud valahova kerülni, ebből adódhat-e versenyelőny és azt ki lehet-e használni. Szerintem, ami ebből egy központi jogszabály lesz, az a Data Act, amely az adatok újra felhasználására biztosít jogi keretet. Például rendezi azt, ha egy vállalkozás adatot állít elő, amit utána átad egy fejlesztőnek, akkor hogyan alakul az adat feletti jogosultság. Ez hatalmas gazdasági lehetőséget rejt magában.
Például, ha egy mezőgazdasági vállalkozónak van egy traktorja, aminek a fedélzeti számítógépe adatokat gyűjt a termésről, az időjárásról, a talajról stb., akkor ezeket az adatokat nem a vállalkozó kapja meg, hanem a gép transzferálja egy központi adatbázisba, és az a vállalat gyűjti, amelyik a traktort értékesítette. A beérkező adatokat elemzik, így pedig létrejön egy adatmonopólium, majd az eredményeket eladják a gazdálkodónak. Mindeközben a jelenlegi számítások szerint csupán az adatok 20%-a hasznosul a folyamat során, vagyis egy csomó adat elveszik. A szabályozás ezt próbálja megnyitni, hogy aki adta az adatot, vissza is kaphassa, esetleg máshová is tudja továbbítani. Az adatok forgalmának felélénkülésétől hatalmas GDP-növekedést várnak.
A Data Act érdekessége, hogy nem terjed ki a számítástechnikai eszközökre. Ebből már most is tapasztalható feszültség, mert ha egy vállalkozó traktorjában működik a fedélzeti számítógép, az a Data Act hatálya alá fog tartozni, de ha a vállalkozónak van egy okostelefonja, és a számítógépet egy alkalmazáson keresztül arról kezeli, az már nem. Kérdés, hogy a szabályozás így el fogja-e érni a célját.
Az is kérdés, hogy a személyes adatok felhasználásával generált nem személyes adatok jogi sorsa hogyan alakul, ugyanis, ha megadjuk a hozzájárulást, akkor annak felhasználása piaci értékké válik. Arra számítok, hogy nem fog sérülni a személyes adatok védelme, de nem azokon lesz a hangsúly, hanem az adatok forgalomképességén és a gazdasági hasznosíthatóságán. Van tehát ez a mozaik, ahol az európai jogalkotó azt ígéri, hogy teljes lesz a konzisztencia, de mégis mindenki bizonytalan, hogy valóban zárni fog-e a rendszer, mert ezek a szabályok nem akarják felülírni a GDPR-t és egyelőre nincs megteremtve az összhang.
Azt, hogy a személyes adatnak értéke van és akár lehet egy szerződéses szituációban ellenszolgáltatás is, eddig a jogalkotó egyáltalán nem ismerte el? Vagy ez is abba a szürke zónába tartozik, ahol bizonytalan jogszabályi analógiákkal vezethető csak le egy ilyen tranzakció jogszerűsége?
M.A.: A szabályozás legitimál is. A digitális tartalmakról és a digitális szolgáltatásokról szóló irányelv például kimondja, hogy a hatálya alá tartoznak azok a szerződések is, amelyekben adattal fizettek. A jogalkotó ezzel elfogadja azt, hogy az adat transzferálható, és egyébként nem mondja azt, hogy ez személyes adattal nem történhet meg. Ebből nekem az következik, hogy személyes adattal is lehet fizetni, és ha valamivel fizetni lehet, annak a forgalomképessége aligha vitatható. Ha az európai jogalkotó definiálja, hogy akár személyes adattal is lehet fizetni, számomra azt jelenti, hogy a személyes adat veszít a személyes jellegéből, hiszen elfogadjuk, hogy ez egy ellenszolgáltatás. Szerintem egyébként nem jó a szöveg, mert valójában nem azt kellene mondani, hogy az adattal fizet, hanem hogy az adat felhasználásához való hozzájárulással fizet. Ebben az esetben jobban mozognánk azon a síkon, hogy a hozzájárulás visszavonható-e, és nem kell azt kimondanunk, hogy az adat, akár a személyes adat, forgalomképes jószággá vált. Viszont itt megint csak a GDPR-ral való összhang is kérdéses (ugyanis a GDPR szerint tilos a szolgáltatás nyújtásának feltételéül szabni az adatok átadásához való hozzájárulást).
Ha a hozzájárulás bármikor visszavonható, akkor hogyan lehet ezekre az adatokra kutatásokat, fejlesztéseket, hosszú távú üzleti döntéseket alapozni? Hogyan igazolható egy következtetés validitása, ha az azt megalapozó adathoz megszűnt a hozzáférés?
M.A.: Amikor a hozzájárulást visszavonják, az a forrásadat oldaláról kihúzhatja a talajt az eredményadat alól. Ma a kutatások során, ha nagyon precízek akarnak lenni a kutatók, akkor végig megtartják ezt a láncolatot, és számolnak azzal, hogy ha visszavonásra kerül a hozzájárulás, akkor megdől az abból levont következtetés is. Márpedig a talajt bármikor ki lehet húzni, mert nem tiltható meg, hogy a hozzájárulást visszavonják. Arra egyelőre nincs világos válasz, hogy ezekkel az adatokkal pontosan mi történhet, ha a hozzájárulást visszavonták, de az egész biztos, hogy aki felhasználja ezeket, nem fogja tudni ellenőrizni az adat validitását. Egy mesterséges intelligencia fejlesztése esetén például a tanítóadatok hitelessége válik ellenőrizhetetlenné, ami végső soron a mesterséges intelligencia kontrolljának a gátját jelentheti.
Mit tehetnek az érintett vállalatok, hogy felkészüljenek erre az új, és folyamatosan változó szabályozási környezetre? Milyen típusú jogi támogatásra lehet szüksége ezeknek a cégeknek, hogy valóban jogszerűen tudjanak eljárni?
M.A.: Arra számítunk, hogy nagyon nagy lesz az igény a jogi támogatásra minden olyan vállalat részéről amely a szolgáltatásai nyújtásához, a termékei előállításához, a belső működéséhez mesterséges intelligenciát használ, vagy éppen MI fejlesztéssel foglalkozik. A jogi támogatás egyszerűen szükségszerű annak érdekében, hogy amit csinál, annak a jogszerűségét egyáltalán vizsgálni tudja és a felelősségével járó kockázatokat képes legyen kezelni. Szerintem ez csak úgy fog tudni működni - és ezt mind a vállalati mind a kutatási környezetben egyre inkább tapasztaljuk - ha nem mechanikus tanácsadás történik, hanem újra és újra felmerül az igény arra, hogy azok a jogászok, akikkel egy ilyen MI-t használó vagy éppen MI-t fejlesztő cég dolgozik, folyamatosan együtt éljenek azzal, megértsék, hogy mit csinálnak a fejlesztők és hogyan működik az adott termék vagy szolgáltatás. Ehhez egy holisztikus, 360°-os, gyakorlatias jogi szemlélet szükséges .
Mi napi szinten foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, köszönhetően annak is, hogy a VJT & Partners részese egy nemzetközi együttműködésnek, amely többek között olyan globális MI szereplőnek is dolgozik, aki a digitális transzformáció mozgatóerejét képviseli a világban. De nem csak a vállalati környezetből, hanem a kutatói világból jövő inputokat is feldolgozzuk és folyamatos a kapcsolatunk olyan külföldi ügyvédi irodákkal, akik a saját országaikban az MI jogi tanácsadás élvonalába tartoznak.
Forrás: portfolio.hu

2023
Biztos helyünk van a legjobbak között
- Legal 500 ranking 2023 -
A Legal 500 értékelését olvasva nagy örömmel tölt el minket, hogy már évek óta biztosan ott vagyunk az élbolyban. Ügyvédeink kitűnő munkájának és ügyfeleink elégedettségének köszönhetően a VJT & Partners a legjobb irodák között kapott helyet a munkajog, a vállalatfelvásárlás, az adatvédelem és a technológia területeken, és kitűnő eredményt ért el a versenyjog és a peres ügyek területén is. Köszönjük ügyfeleinknek az elismerő szavakat!
„Talpraesett jogászok, gyors és gyakorlatias tanácsadás” - Munkajog
Ezen a jogterületen Varga János Tamást több éve „Hall of Fame”-ként, Csernus Zoltánt pedig „Leading Individual”-ként említi a kiadvány. A sokatmondó elnevezések mellett talán az mond még többet, hogy ketten együtt közel 40 év munkajogi tapasztalattal rendelkeznek. Ügyfeleink véleménye is tükrözi szakértelmüket:
„A VJT & Partners elkötelezetten támogatja és segíti ügyfeleit. Szükség esetén specialista szakértőket is bevonnak, akik szervesen kapcsolódnak be a munkájukba.”
„Az iroda jogászai mindig szem előtt tartják az ügyfél elgondolásait, és a tárgyalások során komolyan figyelembe veszik azokat.”
„Projektmenedzserként első osztályúak! Összhangban irányítják sokszínű belső és külső jogi csapatukat, magas színvonalon dolgoznak, és a határidőket nagyon komolyan veszik.”
„Hatalmas tranzakciós és strukturálási tapasztalat” – Vállalatfelvásárlás
Varga János Tamás és Lovretity András párosa ismét magasra tette a mércét az M&A területén. Több tucat sikeres tranzakcióval a hátuk mögött tudják, hogy a jogi kérdéseken túl az iparág mély ismeretének, a stratégiának, és a kitűnő ügyfél-kommunikációnak is hatalmas jelentősége van. Andrást ezen a területen "Leading Individual"-ként említi a kiadvány. Munkájukat Nguyen Hoa Tünde, Vezse Eszter és Beck Nándor támogatják.
„Kivételes csapat: a nemzetközi szakmai színvonal kiemelkedő iparági szaktudással, rugalmassággal és közvetlenséggel egészül ki.”
„Varga János Tamás és Lovretity András hatalmas tapasztalattal rendelkeznek a tranzakciók és a strukturálási kérdések terén. Mindketten konstruktív, kereskedelmi szemléletű, innovatív problémamegoldók.”
„Sikeres üzletet kötöttünk, melynek hátterében Lovretity András szakmai megértése és pozitív gondolkodásmódja állt. Az ügylet legnehezebb fázisaiban is higgadt és nyugodt maradt.”
„Profi csapat, minden M&A üzletágban a megfelelő emberrel.”
„Varga János Tamás projektmenedzserként kiválóan kezeli a külföldi tanácsadókat.”
„Abszolút első osztályú csapat” – Adatvédelem
És még ezen is túl: egyik ügyfelünk szavaival élve Várady Endre egyszerűen mindent tud a magyar és az uniós adatvédelmi jogszabályokról. A Varga János Tamás és Várady Endre vezette csapatban ez a tudás kitűnő problémamegoldó képességgel, pragmatikus megközelítéssel, gyakorlatiassággal és ügyfélközpontúsággal egészül ki. Várady Endre a csapat "Leading Individual" személyisége, Belényi Andreát pedig mint "Next Generation Partner"-t emelte ki a kiadvány.
„Varga János Tamás profi, üzleti szemléletű, és gyors észjárású.”
„Belényi Andrea egy barátságos, kiválóan kommunikáló, profi jogász. Gyakorlatias és üzleti gondolkodásával mindig meglátja a lényeget.”
„Várady Endre az egyik legjobb magyar adatvédelmi ügyvéd. Elkötelezett, kiváló problémamegoldó képességgel és pragmatikus megközelítéssel rendelkezik.”
„Varga János Tamás egy előrelátó stratégiai gondolkodó.”
„Várady Endre mindent tud a magyar és az uniós adatvédelmi jogszabályokról. Gyakorlati megoldásokat kínál bármilyen adatvédelmi problémára, amivel szembesülünk.”
„Belényi Andrea igazi ügyfélbarát jogász, aki gyors és hasznos válaszokat ad a felmerülő kérdéseinkre.”
„Mind a szolgáltatás minősége, mind a tudás kiváló” – Technológia, Média, Telekommunikáció
A csapat jogászai értik a dolgukat: ismerik a modern technológiákat, otthon vannak az üzletben, és elkötelezettek az ügyfelek felé. Varga János Tamás mellett Várady Endre "Next Generation Partner" a team frontembere, Endrét egyik ügyfelünk egyenesen a TMT sztárjának nevezte. A terület kulcsfontosságú jogásza Belényi Andrea.
„A VJT & Partners az egyik legtapasztaltabb jogi partnerünk. A jogászok kiválóan értik az üzletet és rendkívül tájékozottak a piacon.”
„Varga János Tamás gyors, pontos, a részletekre is kiterjedő, üzletileg átgondolt tanácsokkal segít. Egyedülálló jogász.”
„A VJT jogászok nem csak gyorsan válaszolnak a kérdéseinkre, hanem válaszaik egyben professzionálisak is.”
„Mind a szolgáltatás minősége, mind a tudás kiváló. A tanácsokat a mi cégünkre szabták, és a jog mellett ismerik a modern technológiák csínját-bínját is. Bízunk bennük, nemcsak mint jogászainkban, hanem mint üzleti tanácsadóinkban is. Náluk az ügyfél van az első helyen.”
„Várady Endre a csapat TMT sztárja. Elkötelezett, pragmatikus és kiváló problémamegoldó. TMT-vel kapcsolatos ügyekben a tökéletes választás.”
„Belényi Andrea közvetlen, ügyfélbarát, üzleti gondolkodású és hamar felülkerekedik a problémákon.”
„Nemzetközi színvonalú csapat, rugalmasak, közvetlenek, és nagyon tudnak.”
„Nagy bizalommal vagyunk a csapat felé” – Versenyjog
Belényi Andrea egy vérbeli versenyjogász hatalmas versenyhivatali és gyakorlati tapasztalattal a háta mögött. Az általa vezetett csapat gyors és gyakorlatias tanácsokkal látja el az ügyfeleket.
„Versenyjogi kérdésekben Belényi Andrea egyszerűen felülmúlhatatlan. Egy évtizedes versenyhivatali tapasztalata felvértezte a legnehezebb problémák ellen is.”
„Nagy bizalommal vagyunk a csapat felé. Gyors, sőt, sürgős esetben extragyors választ kapunk a kérdéseinkre.”
„Személy szerint nagyon értékelem, hogy Belényi Andrea nem csak elméleti jogász, hanem kitűnő a gyakorlati javaslatai is vannak.”
„Kemények, szervezettek, és nagy tudásúak” – Peres ügyek
A csapatot két harcban megedzett jogász vezeti: Lovretity András és Csernus Zoltán. Olyanok ők, mint két jó hadvezér: tapasztaltak, nagy tudásúak, igazi stratégák, és nyugodtan néznek szembe még a legnehezebb helyzetekkel is.
„Kiválóak tetőtől talpig. Kemények, szervezettek, nagy tudásúak, de mégis rugalmas pereskedők. A határokon átnyúló választottbírósági ügyekben is megállják a helyüket.”
„Lovretity András üzleti szemléletű, hatékony, pragmatikus és nyugodt.”
„Csernus Zoltán nagyon kemény, stratégiai pereskedő. Soha nem veszíti el a nyugalmát.”
2023
A digitalizált munkaerőpiac a munkajog tükrében
– Podcast Menyhárd Attilával, Beck Nándorral és Csernus Zoltánnal –
A digitalizáció forradalomként söpör végig a munkaerőpiacon: átírja a munkaidő és a munkahely fogalmát, lehetővé teszi egyszerre több munkaviszony kiépítését. A hatására létrejöttek és terjednek a platformok, komplex jogviszonyok alakulnak ki, továbbá olyan sajátos igények és lehetőségek merülnek fel, amelyek korábban nem voltak jellemzők. Sokszor egy algoritmus felügyeli a munkavállalót. Menyhárd Attila, Beck Nándor és Csernus Zoltán arra keresi a választ, hogy ez a változás hogyan formálja a piacot és a jogi környezetet. A podcastban szó esik a távmunka idő- és térbeli szabályozásáról, a moonlightingról, a kriptovalutáról, mint fizető eszközről és a platformok jogi helyzetéről.

2023
ESG buktatói és a „greenwashing”
- Dr. Belényi Andrea -
Sok vállalat csak állítja, hogy tesz valamit a környezetért, a munkatársaiért vagy az etikus üzleti működésért, de amit tesznek, az inkább a vállalat üzleti érdekeit szolgálja. A jól hangzó mondatok és szlogenek mögött sokszor csak egy marketingfogás, egy reklám vagy egy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat van. Ezt azonban büntetik a hatóságok. Belényi Andrea versenyjogi szakértőnk fogyasztóvédelmi szemmel nézett rá az ESG buktatóira és az ebből kinőtt „greenwashing-ra”, amely semmilyen szempontól sem elfogadható, fogyasztóvédelmi szempontból pedig még annyira sem!
Az ESG (Environment, Social, Governance) a vállalatok felé közvetített hármas követelményrendszer, amely túlmutat az üzleti szempontokon. Az „E” betű a vállalat működésének környezeti hatásaira utal, és arra sarkall, hogy minden vállalat csökkentse a környezetre gyakorolt terhelését. Ide tartozik például a hulladéktermelés csökkentése, a csomagolóanyagok felhasználásának észszerűsítése, és a körforgásos gazdálkodás kialakítása. A mozaikszó „S” betűje a szociális és társadalmi szempontokra vonatkozik, mint például a munkavédelem vagy a munkavállalók jóléte és biztonsága. A „G” betű pedig a vállalatirányításra, a felsővezetők tevékenységére, összetételére és döntéseire mutat rá, és azt vizsgálja, hogy a vezetés mennyire tartja szem előtt az emberi jogokat és az etikus üzleti gyakorlatot. Az ESG értünk van, azért, hogy a világ egy jobb hely legyen. De ez persze nem ilyen egyszerű.
A „greenwashing” kifejezés magyar megfelelője leginkább a „zöldre mosás”. A kifejezés egy amerikai környezetvédő fejéből pattant ki egy szállodai tartózkodása során. A szálló, ahol megszállt, környezettudatosnak nevezte magát csupán azért, mert kérte vendégeit, hogy a környezet védelme érdekében ne cseréltessék ki minden nap az általuk használt törölközőket. A vendégek így csökkenthetik a szálloda környezeti terhelését, hiszen így a szálló a tisztításhoz kevesebb vegyi anyagot és vizet használ fel. Mint kiderült, ez az intézkedés inkább saját költségeik csökkentését szolgálta, tehát a törölközők fehérre mosása helyett a vállalkozás „zöldre mosása” történt.
A vállalatok könnyen tesznek olyan kijelentéseket vagy utalásokat, melyekkel nem létező környezettudatosságukat hangsúlyozzák. Például a tisztítószer márkák dobozain sokszor feltűnik egy fácska, vagy egyszerűen a doboz maga zöld színű, ami azt az érzetet kelti a vásárlóban, mintha az adott tisztítószer zömében vagy teljesen természetes anyagokból állna. Egy lebomlónak bemutatott csomagolás sem mindegy, hogy mennyi idő alatt bomlik le. És a zöld autóknál sem hangsúlyozza senki, hogy mennyi energiát vesz igénybe az akkumulátorok előállítása, mennyi ideig használhatóak ezek, és hogy a használt akkumulátorok mennyire terhelik a környezetet.
Az utóbbi időben megsokszorozódtak azok a „zöld állítások”, amelyek valóságát nem tudták a cégek igazolni. A hitelesség azonban ezen a területen most kiemelten fontos, hiszen ezzel épül ki a fogyasztói bizalom. A tisztességes működés kikényszerítésére a versenyhatóságok egyedi vizsgálatokat, valamint átfogó piacvizsgálatokat indítottak. Ha egy tájékoztatási gyakorlatot jogszerűtlennek találnak, akkor azt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekintik és bírságot is kiszabnak.
Fogyasztóvédelmi szempontból tehát mindenképpen van mit tenni, hiszen mind a fogyasztóknak, mind a vállalatoknak sokkal tudatosabbnak kell lenniük. A szándék már megszületett, hogy a fogyasztók védelmére speciális szabályokat alkossanak, és a szabályszegő vállalatokra komoly büntetéseket szabjanak ki, de a jogalkotási folyamat, mely a helyzet tisztázására vonatkozó speciális szabályokat létrehozza, még nem indult el, pedig ezt sokan sürgetik.
Addig is érdemes nyitott szemmel járni, és józan ésszel átgondolni, hogy egy-egy termék vagy intézkedés vajon tényleg „zöld”, vagy csak annak mondja magát. A cégeknek pedig azt érdemes szem előtt tartaniuk, hogy csak olyat mondjanak termékeikről, saját magukról vagy működésükről, amit utóbb igazolni is tudnak.

2023
Irodánk 13 éve az élmezőnyben!
Chambers Europe ranking 2023
A Chambers európai ügyvédi irodákat értékelő kiadványa Technológia (TMT) és Munkajog területeken tizenharmadszorra is a legjobbak közé sorolta irodánkat, a Vállalatfelvásárlás (M&A) területén pedig 11 éve említi nevünket az élmezőnyben. És ha már a számok bűvöletében vagyunk, érdemes azt is megjegyezni, hogy irodavezető partnerünket, Varga János Tamást már 16 éve ajánlja a Chambers Europe a legjobb magyarországi jogászok egyikeként.
TMT területen abszolút a legjobbak között vagyunk. Ebben oroszlánrésze volt irodavezető partnerünknek, Varga János Tamásnak, és a digitális megoldások szakértőjének, Várady Endrének. Mindkettőjüket a legjobb ügyvédek között ajánlja a kiadvány.
M&A területen végzett tevékenységünk szintén magas értékelést kapott, Varga János Tamást pedig egyenesen a "kommunikáció mesterének" nevezte a kiadvány. Méltó társa a munkában Lovretity András, aki szintén név szerinti ajánlást kapott a Chambers Europe oldalain.
A munkajogot irodánkban elsődlegesen Csernus Zoltán neve fémjelzi. A Chambers Europe mind Zoltánt, mind a munkajog területén végzett munkánkat nagyra értékeli.
Chambers profilunk ide kattintva érhető el.

2023
Chambers Data Protection & Privacy - ismét mi írtuk a magyarországi fejezetet!
A Chambers oldalain idén újra találkozhatunk adatvédelmi szakértőnk, Várady Endre nevével, aki a rangos cég adatvédelmi útmutatójának magyar vonatkozású fejezetét írta. Az útmutatóban minden benne van, amit Magyarországon az adatvédelemről tudni érdemes, legyen szó adatbiztonságról, adatkezelésről, adattovábbításról, adatlokalizációról, és még sorolhatnánk.
Endre ajánlja a kiadványt mindenkinek, aki gyorsan és alaposan tájékozódni akar a magyar adatvédelmi helyzetről.
A Chambers Privacy Magyarországról szóló fejezete ide kattintva olvasható.

2023
Elindult a VJT Podcast!
Menyhárd Attila csatlakozása alkalmából elkészült az első VJT Podcast, mely egy igazi mélyinterjú lett. A témák között szerepel az innováció, a digitalizáció, a társadalmi és gazdasági folyamatok komplexitása, és hogy ebben a világnak szinte átláthatatlan szövedékében hol van az ember és a jogász helye. Attila beszélgetőpartnere Varga János Tamás, a VJT irodavezetője.

2023
Menyhárd Attila 2023 januárjától a VJT csapatát erősíti!
Ez az év jól kezdődött számunkra, mert Menyhárd Attila csatlakozott a VJT csapatához. Attila egy igazi reneszánsz ember: jogalkotóként kitalálja, oktatóként tanítja, ügyvédként pedig műveli a jogot, és így átlátja azt a finom szövedéket, ami a gazdaságot, a társadalmat, és az egyes embereket összeköti azzal, amit jognak nevezünk. Tovább...

2023
Csernus Zoltán előadása a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara HR klubjában
Március 9-én megtudhatjuk, milyen jogi kihívásokat tartogat idén a munkajog és a HR területe!
Munkajogi szakértőnket, Csernus Zoltánt kérte fel a CCI France Hongrie / Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, hogy HR klub rendezvényén előadóként vegyen részt. Zoltán az előadásában az általános kérdéseken túl olyan izgalmas témákat is érint majd, mint a moonlighting, és a DEI (diversity, equity, inclusion) új kérdései.
Bővebb információ és regisztráció az alábbi linken:
https://www.ccifrance-hongrie.org/hu/rendezvenyek/rendezvenynaptar/e/event/hr-klub-1.html
Szeretettel várunk mindenkit!

2023
2023-ban ezzel a kisfilmmel kívánunk boldog új évet ügyfeleinknek és partnereinknek
Figyelem, a film nézése előtt érdemes a biztonsági öveket bekapcsolni! Boldog új évet mindenkinek!

2022
Ha adatvédelem, akkor VJT!
A One Trust amerikai megfelelési szoftvercég neve biztosan ismerősen cseng azok fülének, akik adatvédelemmel foglalkoznak. Tőlük érkezett a felkérés irodánk felé, hogy készítsük el a munkavállalói adatvédelemről szóló kiadványuk, az „Employment Note” magyar fejezetét. A folyamatosan változó adatvédelmi trendek mindig új adatvédelmi kihívásokkal állítják szembe a munkáltatót, így fontos, hogy legyen egy hasznos útmutató, amely segít eligazodni az adatvédelmi kérdések dzsungelében.
Az angol nyelvű kiadvány többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Hogyan lehet adatokat gyűjteni a jelentkezőtől? Lehet-e másolatot készíteni az alkalmazottak nyilvántartásairól? Hogyan továbbíthatóak az alkalmazottak adatai? Hogyan lehet kezelni a távmunkára vagy a BYOD (Bring Your Own Device) megoldásokra vonatkozó adatvédelmi követelményeket?

2022
Andrea Belényi kolléganőnk egy különleges avató ünnepségen vett részt
Tündérkertet avattak a Démétér Háznál
Andrea beszámolójából az tűnt ki, hogy itt valódi tündérek fogtak össze azért, hogy segítsék a vérképzőszervi problémákkal küzdő gyerekek gyógyulását. A Démétér Alapítványnak köszönhetően a Szent László Kórház területén létre jött a Démétér Ház, amelynek szobáiban a gyerekek otthoni körülmények között, családi körben vészelhetik át az őssejtátültetés nehéz és hosszú időszakát. És most felavatták a Ház melletti Tündérkertet is, amely a játszóteret, a kertet és a pihenő részt foglalja magában.
A Ház és a Tündérkert kialakítása és fenntartása adományokból történik: segíteni kell a tündéreket, hogy tovább tudják folytatni különleges és felbecsülhetetlenül fontos tevékenységüket.
www.demeterhaz.hu
Támogatásoddal otthont adhatsz a gyógyuláshoz!

2022
Egy nagyszerű pénteket töltöttünk el Neszmélyen, a szőlőtőkék között
Minden együtt volt: gyönyörű idő, remek borok, és vidám csapat. Délelőtt a birtokon még megkerestük és leszedtük azt a kevés szőlőt, ami maradt, majd ebéd után feldolgoztuk a termést: szemezgettünk, maricskoltunk, préseltünk. Mivel a borkóstolás folyamatos volt a nap alatt, a hangulatra nem lehetett panasz.
A szüreti napot egy remek borvacsora zárta, és amikor már azt hittük, hogy mindez fokozhatatlan, egy fergeteges, éjszakába nyúló karaoke parti vette kezdetét. Felejthetetlen élmény marad, ahogy az egész csapat együtt énekelte, hogy „Gimme, gimme, gimme”, hogy „220 felett”, vagy hogy „Jég dupla whiskyvel”!

2022
Újabb szakmai elismerés!
A Thomson Reuters cég minket kért fel arra, hogy „Practical Law Global” kiadványának adatlokalizációról szóló magyar fejezetét elkészítsük. A téma szakértőjeként kollégánk, Várady Endre válaszolt az adattárolás magyarországi területi korlátozásaival kapcsolatos kérdésekre. A kiadványból többek között az is kiderül, hogy az állami szervek csak magyarországi szervereken tárolhatnak adatokat, valamint hogy hasonló szabályok vonatkoznak a szerencsejáték-társaságokra is.

2022
Üdv a fedélzeten!
Két új jelölt kollégával erősödött jogi csapatunk! Fanni Fehér és Kinga Kálmán szeptemberben csatlakoztak hozzánk, és friss erővel vetették bele magukat az adatvédelemmel, versenyjoggal, fogyasztóvédelemmel és biztosítási joggal kapcsolatos munkákba. Fanni és Kinga emellett részt vesznek a tranzakciókhoz kapcsolódó cégátvilágítások során felmerülő, a compliance jogterületeit érintő feladatok elvégzésében is. Örülünk, hogy ilyen vidám kollégákkal gazdagodott a csapat!

2022
Újabb elismerés az adatvédelemben
Lexology - Getting the Deal Through 2022
Adatvédelmi csapatunk az évek során szerzett díjak és sikerek után most abban a megtiszteltetésben részesült, hogy részt vett a rangos Lexology kiadvány, a „Getting the Deal Through 2022” adatvédelmi fejezetének (Data Protection and Privacy) megalkotásában. Csapatunk a magyarországi adatvédelmi helyzetet ismertette a kiadvány lapjain.
Mindez azért megtiszteltetés a számunkra, mert ennek az elsőrangú kiadványnak az írói a világ legjobb ügyvédi irodáiból kerültek ki. A magyar fejezet megírása Belényi Andrea, Várady Endre és Varga János Tamás nevéhez fűződik.
A magyar fejezet bemutatja a GDPR magyarországi alkalmazását, és betekintést ad a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság működésébe. A magyarországi joghatóság mellett a kiadvány szerte a világban több mint 150 ország adatvédelmi gyakorlatáról tesz közzé elemzéseket.
A kiadványnak ez a gazdagsága és sokszínűsége nélkülözhetetlen információkat nyújt a vállalkozások számára a különféle adatvédelmi témákban, beleértve az adatvédelmi incidenseket, adatbiztonságot, értesítéseket, adattovábbításokat, internethasználatot, elektronikus marketinget, felhőszolgáltatást és még sok mást.
Adatvédelmi praxisunkkal kapcsolatos részletekért látogasson el a https://www.vjt-partners.com/hu-data-protection.html oldalra.

2022
Már két éve mi vagyunk a TRACE magyarországi partnere!
Ez nagy elismerés irodánk compliance csapatának, hiszen a TRACE, a vesztegetés elleni compliance megoldások globális vezetője, csak olyan irodákat választ partneréül, akik kivételes tapasztalattal és ismeretekkel rendelkeznek a vesztegetés elleni jogszabályok és az ehhez kapcsolódó megfelelési kérdések terén.
Irodánk compliance jogi szolgáltatásaival és a magyar jogi helyzetről szóló éves beszámolóival segíti a nemzetközi szervezet és tagjai működését.
Örülünk, hogy segíthetjük a TRACE munkáját, és hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a világ a jövőben egy jobb hellyé váljon.

2022
Az adatvédelmi tűzoltásról a Chambers Privacy oldalain
Chambers & Partners
Irodánk készítette el a Chambers adatvédelmi útmutatójának magyarországi fejezetét, ahol az általános adatvédelmi helyzet leírása után egy időszerű téma kifejtésére is lehetőséget kaptunk. A szerző, Várady Endre, a Chambers Privacy oldalain az adatvédelmi incidens témáját járta körül. Tette ezt azért, mert Magyarországon az utóbbi időben az adatvédelmi incidens menedzselésének a kérdése a NAIH kiemelt fókuszába került.
Az adatvédelmi incidens kezelése olyan, mint a tűzoltás. Ha személyes adatokat érintő biztonsági sérülés történik, érdemes rögtön előkapni a tűzoltó fecskendőket. Fel kell tárni, hogy pontosan mi történt, és ha csak egy kis kockázat is fennáll, azt dokumentálni kell. Dokumentálni kell azt is, hogy mit tettünk, és mit fogunk tenni annak érdekében, hogy a kockázatokat enyhítsük, illetve hasonló eset többet ne forduljon elő. Főszabály szerint az incidenst 72 órán belül be kell jelenteni a NAIH-nak, és ha magas kockázat valószínűsíthető az érintetteket is tájékoztatni kell. Fontos, hogy mindenben teljeskörűen járjunk el ahhoz, hogy egy esetleges NAIH vizsgálat próbáját is kiálljuk.
Az írás felbecsülhetetlen értéke, hogy Endre a hatóság logikáját követve, a NAIH szemüvegén keresztül nézett rá az adatvédelmi incidens témájára, így a cégek pontos útmutatást kapnak arra vonatkozóan, hogyan kerülhetik el a bírság kiszabását.
A Chambers Privacy Magyarországról szóló fejezete itt olvasható: https://practiceguides.chambers.com/practice-guides/data-protection-privacy-2022/hungary
Irodánk adatvédelmi gyakorlatáról pedig ezen az oldalon tájékozódhat bővebben: https://www.vjt-partners.com/hu-data-protection.html

2022
Ha munkajog, akkor VJT
Lexology - Getting the Deal Through 2022
A Lexology idén is minket kért fel arra, hogy megírjuk a „Getting the Deal Through 2022” kiadvány „Labour & Employment” fejezetének magyar vonatkozású részét.
Ha munkajog, akkor VJT. Ez a mondás két okból is érvényes: egyrészt azért, mert irodánk már sok-sok éve a legjobbak között szerepel az előkelő ranking kiadványok oldalain, másrészt pedig azért, mert a Lexology idén is minket kért fel arra, hogy megírjuk a Getting the Deal Through (GTDT) kiadvány Labour & Employment fejezetének magyar vonatkozású részét. A magyar fejezet megírása Nguyen Hoa Tünde és Csernus Zoltán nevéhez fűződik.
Azért is megtiszteltetés a jogi kiadvány írói között lenni, mert a Lexology a világ legjobb ügyvédi irodáit kérte fel arra, hogy bemutassák országuk munkajogi környezetét, és így együtt létrehozzanak egy átfogó, részletes, több mint 150 joghatóságot elemző munkajogi kiadványt.
A magyar fejezet első kézből nyújt betekintést a magyar foglalkoztatási gyakorlatba, és bemutatja a jogszabályok és a gyakorlatot finomító bírósági határozatok változatos halmazát. Nélkülözhetetlen információkkal szolgál a vállalkozások számára például a munkavállalók felvételéről, munkaviszonyuk megszűnéséről, valamint a munkaügyi viták rendezéséről. A fejezet néhány nagyon specifikus kérdéssel is foglalkozik, úgy, mint a munkavállaló által létrehozott szellemi tulajdon vagy a munkahelyi adatok védelme.
A munkajogi praxisunkkal kapcsolatos részletekért látogasson el a https://www.vjt-partners.com/hu-employment.html oldalra.

2022
Június 9-én találkoztunk Dzson Meklénnel!
És nem is akármilyen körülmények között. Ezen a viharokkal tarkított csütörtök estén a FÉM színház adott otthont színházi rendezvényünknek, ahol a „Dzson Meklén vagyok” című Cziczó Attila darabot néztük meg a szerző rendezésében. Az előadásra az ügyfeleinket hívtuk meg, akik szép számmal el is fogadták a meghívást, így a kis színház nézőtere gyorsan megtelt.
A darab kitűnő volt, a főszereplők, Lengyel Tamás és Kálid Artúr remek alakítása egyszerre volt megható és megnevettető, Stubnya Béla pedig elnyerte volna a közönség különdíját, ha osztottak volna ilyet. A színészek velünk tartottak az előadást követő állófogadásra is, amely sok jó, baráti beszélgetést tartogatott számunkra.
Köszönjük ügyfeleinknek, hogy eljöttek, és osztoztak velünk ebben különleges színházi élményben!

2022
Újra sikeres befektetéshez járultunk hozzá
A VJT & Partners az energiapiaci szoftverekre szakosodott Navitasoft Zrt.-nek és tulajdonosának nyújtott jogi tanácsot a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap mindösszesen 1,2 milliárd forintos, 3 lépcsőben megvalósuló tőkebefektetéséhez kapcsolódóan. A cég és a befektető közleménye szerint a befektetéssel a cég pénzügyi rugalmasságát növelni tudják, és új stratégiai célok megvalósítását teszik lehetővé, miközben tovább lendíthetnek a fenntartható zöld jövő felé vezető átalakuláson.
A VJT & Partners csapata, Varga János Tamás és Lovretity András vezetésével, két évtizedes tranzakciós tapasztalatával segítette a 2021-ben az 50 legsikeresebb magyar vállalkozás közé választott céget és tulajdonosát a befektetés megvalósításában. Gratulálunk!

2022
Elérhető évente megjelenő kiadványunk, a Doing Business in Hungary 2022-es, frissített változata!
Doing Business in Hungary 2022
A Doing Business in Hungary kiadványt azért szeretjük, mert ez egy közös tudástár, melynek megalkotásában az egész jogász csapat részt vett. A különféle jogterületeken dolgozó kollégák beletették legjobb és legaktuálisabb tudásukat, hogy meglévő és leendő külföldi partnereink, akik Magyarországon vállalkozásba kezdenek, pontos és naprakész ismereteket kapjanak a magyarországi szabályozási és gazdasági környezetről.
A kiadványt elsősorban ügyfeleinknek írtuk, és az ő igényeiket szem előtt tartva a nyelvezetet könnyen érthetővé, jogi sallangoktól mentessé formáltuk. A kiadvány azért hosszú, hogy minden kérdésre meglegyen a válasz, és azért áttekinthető, hogy mindenki rögtön rátaláljon az őt érdeklő területre és kérdésekre, legyen szó cégalapításról, számvitelről, könyvvizsgálatról, adózásról, foglalkoztatásról, szellemi tulajdonról, adatvédelemről, és még sorolhatnánk.
A kiadványt másodsorban magunknak írtuk, hiszen a megírás során a mi jogi tudásunk is frissült és elmélyült. És végül, de nem utolsó sorban, ez a tudástár mindenkinek szól, aki egy remek összefoglalót keres az aktuális magyarországi gazdasági-jogi klímáról.
A kiadvány regisztrációt követően ingyenesen letölthető itt.

2022
Belényi Andrea – Elismerés a Legal 500-tól
Legal 500 EMEA 2022
A Legal 500 idei kiadványában kapott először személyes kiemelést és elismerést Belényi Andrea kolléganőnk, akinek adatvédelmi szaktudását méltatta a rangos kiadvány. Ebből az alkalomból készült ez a mini interjú.
Milyen érzés személyes elismerést kapni a Legal 500-tól az adatvédelmi munkádért?
Megtiszteltetésként ért a hír. Nagyon jó volt olvasni a Legal 500 értékelését. Abszolút első osztályú csapatnak neveztek minket, mind tudás, mind ügyfélközpontúság tekintetében, és ez csak megerősít abban, amit én magam is gondolok a csapatról, a munkáról, a területről, a fejlődésünkről. Szeretek ebben a csapatban dolgozni, egy hajóban evezni Várady Endrével, akinek támogatása elengedhetetlen volt ehhez az elismeréshez.
De nem csak az adatvédelem területén beszélnek rólad szuperlatívuszokban az ügyfelek. A Technológia, Média, Telekommunikáció területen is dicsérik profizmusodat, megbízhatóságodat, és hogy jó kedved és barátságos személyiséged még a nyomasztó helyzeteken is átsegíti az ügyfeleket.
Nagyon köszönöm az ügyfeleknek ezeket a szavakat, ezek mindig friss lendületet adnak nekem. Örömmel végzem a feladataimat, mi jogászok azért vagyunk, hogy az ügyfeleink gondolataiban is olvassunk, és a segítségükre legyünk a nehéz helyzetekben is.
És még a versenyjog van hátra. Ezen a területen is sok elismerést zsebeltetek be.
Ennek különösen örülök, mert a területnek én vagyok a vezetője az irodán belül. A legbüszkébb arra az idézetre vagyok, amit az egyik ügyfelünk írt Vezse Eszter kolléganőmről és rólam: „Andrea és Eszter kitűnő személyiségek, és bár jogi ismereteim nagyon csekélyek, az ő magyarázatukat mindig megértem.”

2022
„Csak az odaadó munka”
- Legal 500 ranking 2022 -
A Legal 500 ügyvédi irodákat értékelő kiadványában évről évre egyre több kitűnő vélemény formálódik irodánkról, és személy szerint is egyre több kollégánk kap elismerést. Ahogy egyik ügyfelünk így jellemzi irodánk csapatát: „semmi sallang, csak az odaadó munka”. Ez az odaadó munka tükröződik ügyfeleink rólunk formált véleményeiben is, melyeknek köszönhetően a VJT & Partners a legjobbak között kapott helyet a munkajog, a vállalatfelvásárlás, az adatvédelem és a technológia területeken, és kitűnő eredményt ért el a versenyjog és a peres ügyek területén is.
„Remek problémamegoldók” - Munkajog
A munkajog területén már sok éve a legjobbak között tartanak számon minket, köszönet Varga János Tamásnak, aki már több éve „Hall of Fame”-ként biztosan ott van a munkajog hírességeinek csarnokában, valamint Csernus Zoltánnak, aki „Leading Individual”-ként vívja a harcokat az ügyfelek érdekében.
„A VJT & Partners a munkajogi vitákban minden szinten helytáll, legyen szó közvetlen felek közötti tárgyalásokról, alsóbb fokú bíróságról, fellebbviteli bíróságról, vagy a Kúriáról.”
„Csernus Zoltán kitartó, fegyelmezett és rendkívül jól tájékozott.”
„Varga János Tamás a joggyakorlat mestere, megérti és átlátja az ügyeket minden vonatkozásukkal egyetemben.”
„Nincs semmi sallang, csak az odaadó munka” – Vállalatfelvásárlás
Ezt a területet Varga János Tamás és Lovretity András személyében két nehézsúlyú M&A jogász vezeti, akik a munkában hatékonyak, a döntésben felelősek, a gondolkodásban pedig gyakorlatiasak. Andrást „Leading Individual”-ként emeli ki a kiadvány.
„Tapasztalt szakemberek csapata. Nincs semmi sallang, csak hatékony, ügyfélközpontú, odaadó munka.”
„Gyorsaságuk és hatékonyságuk ideális partnerré teszi őket a közepes méretű, multinacionális cégek számára.”
„Varga János Tamás kiváló projektmenedzser, egyszerre érti az üzletet és a jogot.”
„Legtöbbször Lovretity András vezeti a tranzakciókat, aki gyakorlatias megközelítésével kiválóan menedzseli a határokon átnyúló ügyletek részt vevő külföldi tanácsadói csapatokat.”
„Ők a biztos választás az adatvédelmi ügyekben - Adatvédelem
Az ügyfelek olyan jelzőket használtak adatvédelmi csapatunkra, mint „első osztályú”, „kiemelkedő”, „egyedülálló”. Ezek a kiemelkedő értékelések valószínűleg a lelkesedésnek, az ügyfélközpontúságnak, a profi üzleti szemléletnek, és a jogi tudás iránti elkötelezettségnek köszönhetők. Várady Endre a csapat Leading Individual személyisége, Belényi Andreát pedig most először személyesen is kiemelte a kiadvány, mint Next Generation Partner-t.
„A VJT & Partners a biztos választás az adatvédelmi ügyekben. Náluk a kiemelkedő tudás ügyfélközpontúsággal és kereskedelmi szemlélettel párosul. A csapat a legnehezebb GDPR-problémákat is megoldja.”
„Varga János Tamás stratégiai gondolkodó és előrelátó adatvédelmi szakértő.”
„Belényi Andrea ügyfélközpontú szemlélete a problémák biztos átlátásával kapcsolódik össze.”
„Várady Endre jól ismeri a szabályozók szempontjait. Mély szakértelemmel rendelkezik az adatvédelmi és informatikai jogban, valamint az online termékekkel kapcsolatos jogi kérdésekben.”
„Abszolút első osztályú csapat” - Technológia, Média, Telekommunikáció
Ez a terület az irodánkban olyan, mint egy jól összerakott puzzle: jól kapcsolódnak egymáshoz a tudás, a szakértelem, a minőség, a koncentrált munka, valamint az elkötelezettség az ügyfelek felé. Egyszóval minden a helyén van benne.
„Abszolút első osztályú csapat, kitűnő szolgáltatással és szakmai tudással. A modern technológia megértésének birtokában vannak, és tanácsadásuk mindig személyre szabott. Teljesen megbízunk bennük ügyvédként, és üzleti tanácsadóként is.”
„Varga János Tamás egy igazi technológiai érzékkel rendelkező kiváló jogász, projektmenedzser és üzleti stratéga.”
„Belényi Andrea hozzáértéséhez a megfelelési kérdésekben nem férhet kétség. Megbízható, pontos, és kitűnően kezeli a problémákat. Jó kedve és barátságos személyisége még a nyomasztó helyzeteken is átsegíti az ügyfeleket.”
„Várady Endre a csapat TMT sztárja. Nagyon elkötelezett, gyakorlatias, és problémamegoldó képessége kiemelkedő.”
„Mélyreható ismeretek és kitűnő személyes kisugárzás” - Versenyjog
A Belényi Andrea vezette csapat kitűnően működik. Célra törőek, tapasztaltak, nem merülnek el a problémák tengerében, hanem mindig a megoldásra törekednek. Andrea és kolléganője, Vezse Eszter kitűnő együttműködő partnerek, nagyon jó a kisugárzásuk, és az ügyfelek véleménye szerint öröm velük dolgozni!
"Belényi Andrea és Vezse Eszter kitűnő személyiségek, és bár jogi ismereteim nagyon csekélyek, az ő magyarázatukat mindig megértem.”
„Belényi Andrea versenyhivatali tisztségviselőként szerzett tapasztalata nagy kincs, tanácsaihoz és felkészültségéhez nem férhet kétség.”
„A jogi környezet mélyreható ismerete kitűnő személyes kisugárzással párosul.”
„Tetőtől talpig kiválóak” - Peres ügyek
Ezek igazi harcok, ahol keménynek kell lenni, mégis rugalmasnak, nagy tudásúnak, és mégis kreatívnak. És még egy kis humor sem árt. A Lovretity András és Csernus Zoltán vezette csapat kiváló értékeléseket kapott.
„Kiválóak tetőtől talpig. Kemények, szervezettek, nagy tudásúak, de mégis rugalmas pereskedők. Innovatív jogi gondolkodásuk nélkül nem lennénk sikeresek a peres eljárásokban.”
„Lovretity András kiváló ügyvéd a vállalati jogvitákban.”
„Csernus Zoltán nagyon kemény, gyakorlatias és a stratégiát is mindig szem előtt tartja. Segítőkész és jó humora van.”

2022
Gratulálunk Beck Nándornak ügyvéddé avatásához!
Ebből az alkalomból egy mini interjú készült a friss ügyvéddel.
Mióta dolgozol a VJT-nél?
2021 őszén, röviddel a szakvizsgák teljesítése előtt csatlakoztam csapathoz, előtte nemzetközi ügyvédi irodákban dolgoztam ügyvédjelöltként.
Milyen munkákon dolgozol szívesen?
Elsősorban nemzetközi vállalatfelvásárlási, cégstrukturálási és befektetési tranzakciókon, de a kereskedelmi jogi ügyletek és a munkajog területén is otthon érzem magam.
Miért szeretsz itt dolgozni nálunk?
Amellett, hogy kiemelkedő a munka szakmai színvonala, a kollégák őszinték, nyitottak, konstruktívan állnak a problémák kezeléséhez és fontosnak tartják az emberi értékeket is.
Van valamilyen hobbid?
Van egy kis házam egy horgásztó mellett, ha ott vagyok és horgászom, az teljesen kikapcsol. Emellett rendszeresen sportolok és újabban kertészkedem is.
bn

2022
Lexology Digital Business 2022 kiadvány – üzlet és jog határok nélkül
Lexology
Mára már teljesen belaktuk a virtuális teret: itt van a vállalkozásunk, itt intézzük ügyeinket, itt reklámozunk, itt költünk pénzt, itt kötünk szerződéseket, egyszóval életünk egy fontos részét már ebben a világban töltjük el. Mivel egyre több érték kerül át a digitális térbe, így egyre komolyabb jogi felkészültségre van szükség, hogy ennek a térnek a szabályozását átlássuk.
Irodánk, mint a világ egyik “Big Four” vezető tech cég tanácsadója, vállalta ezt a kihívást és elkészítette a Lexology Digital Business egész világra kiterjedő kiadványának magyar fejezetét, amely kitűnő jogi útmutatót ad azok számára, akik itthon, vagy akár külföldön digitális vállalkozást alapítanak vagy működtetnek. Hogyan kössünk elektronikus úton szerződést? Hogyan kövessük a felhasználóink online szokásait? Hogyan védjük meg az adatbázisunkat? Mire kell odafigyelni az online reklám során? Erre és számos más praktikus digitális kérdésre ad választ a kiadvány.
És mivel az online világ egyelőre, úgy tűnik, hogy határok nélküli, az online business sem ismer határokat. Csak mi, jogászok, győzzük követni!
Ha felkeltettük érdeklődését az útmutatóval kapcsolatban, kérjük keresse kollégánkat, Várady Endrét.
varadye@vjt-partners.com

2022
Chambers Europe – Magabiztosan a magasban!
Chambers & Partners
A Chambers európai ügyvédi irodákat rangsoroló kiadványa ismét magasra értékelte irodánkat, kiemelve a társasági jogi ügyek és vállalatfelvásárlások (M&A), a munkajog és a technológiai szektorokhoz (TMT) kapcsolódó jogi tanácsadás területén végzett munkánkat. Elismerő sorokat olvashattunk jogászaink tapasztalatáról, üzleti szemléletéről, és arról a módról, ahogyan az ügyeket teljes egészében, üzleti és jogi környezetükbe ágyazva szemlélik.
Ügyfeleink szerint Lovretity András gyakorlatias gondolkodása egészen lenyűgöző. Nem bonyolítja túl a dolgokat, hanem a lehető legegyszerűbb megoldásra törekszik. Dicsérő szavakat kapott Varga János Tamás is, aki kitűnő stratégiai gondolkodó hírében áll, oroszlánrészt vállal a döntéshozatali folyamat támogatásában, és kreativitását is megcsillogtatja az ügyleti struktúrák kidolgozásában.
A TMT csapat tagjait az ügyfelek nem csupán tanácsadóként tartják számon, hanem az üzletben jártas szakemberként is. Várady Endrét egyenesen vállalkozásbarát tanácsadónak nevezték, aki mindig a tökéletes megoldást keresi. Őt kitűnően kiegészíti Varga János Tamás, akit az ügyfelek kemény, de rugalmas tárgyalópartnerként írnak le, és akinek átfogó elméje az ügyek egészét átlátja.
Munkajogi területen is elégedettek az ügyfeleink, és érzik, hogy minden, ami történik, az ő érdekeiket szolgálja. Ez Csernus Zoltánnak köszönhető, aki mindig pontos és részletes választ ad a felmerülő kérdésekre.

2022
Interjú Varga János Tamással - Top Legal Executives 2022
Budapest Business Journal
Ebben az interjúban benne van a lényeg. Hogyan épült fel az iroda a mindent átható és formáló értékek mentén? Milyen egy jó jogász? Miért kihívás a „work-life balance” vagy a „home office”? Varga János Tamás rendhagyó gondolatai a jogról, a világról és a jog világáról a Budapest Business Journal legújabb kiadványában, a Top Legal Executives 2022 hasábjain jelentek meg.
Személyes háttér
Varga János Tamás jeles eredménnyel végezte tanulmányait. Ennek fényében nem meglepő, hogy a minőségi szemlélet mélyen áthatja karakterét. Több mint tíz éven át dolgozott ügyvédként nemzetközi ügyfelek részére Budapesten és Londonban, majd megalapította a VJT & Partners ügyvédi irodát. Saját irodája megalapításával a gyakorlatban is megvalósította azt az ideáját, hogy az ügyvédi tanácsadás középpontjába a minőség kerüljön.
Ügyvédi munkájában specialitása a gyakran több országra is kiterjedő, összetett projektek vezetése. Azt vallja, hogy érdemes minden követ megmozgatni, minden erőfeszítést megtenni azért, hogy egy olyan konszenzus jöjjön létre, amelyet valamennyi fél jó szívvel vállal, szemben egy olyan kompromisszum megkötésével, amelyet egyik fél sem szeret, csak jobb híján elfogad.
A VJT & Partners-t az iroda alapvető értékeinek szellemében vezeti. Ezek az értékek az inspirált vezetés, a tökéletességre törekvés, az elkötelezettség, a bátorság és a harmónia.
Mi volt a legfontosabb momentuma eddigi karrierjének?
A VJT & Partners megalapítása 2010-ben. Addigra már 13 év ügyvédi munka állt mögöttem, és két nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező ügyvédi irodában dolgoztam, a másodikban társ irodavezetőként. De sehol sem tudtam a gyakorlatban megvalósítani azt, amit a leginspirálóbbnak éreztem: egy olyan ügyvédi irodát létrehozni, amely valódi értékekre épül, és ahol ezek az értékek határoznak meg mindent. Mindent, amit én teszek, mint vezető, és mindent, amit maga az ügyvédi iroda tesz.
Így jött létre a VJT & Partners, melyet a fent felsorolt értékek minden részletében áthatnak. Az értékek alapján választjuk ki kollégáinkat és együttműködő partnereinket, és értékeink adnak útmutatást abban is, hogyan ápoljuk ügyfélkapcsolatainkat. Ők vezérlik munkánkat, és ők rejlenek az egymással, az ügyfeleinkkel és az üzleti partnereinkkel való kapcsolataink mélyén is. Ez a megközelítés egy teljesen egyedi atmoszférát teremt a VJT csapaton belül, és különösen jó kapcsolatot hoz létre ügyfeleinkkel, amelyet nagyra értékelek és nagyon szeretek.
Miért és kinek érdemes a jogi pályát választani?
Nem mindenkinek ajánlanám a jogi pályát, mert különleges karaktert igényel. Annak való ez a szakma, aki szereti a változatosságot és a kihívásokat, de emellett kitartóan és teljes odaadással tud dolgozni az ügyfelek céljaiért. Képesnek kell lennie az együttműködésre, még komoly konfliktushelyzetekben is. Új kollégák felvételénél például különös figyelmet fordítunk arra, hogy felmérjük a jelöltek együttműködési képességét. Végül pedig szükség van arra, hogy a jogi pályára készülő ember munkájában törekedjen a tökéletességre. Akiben ezek a karakter jegyek megvannak, annak mindenképpen ajánlom ezt a sok előnnyel járó szakmát.
Melyik jogi területet tartja a legérdekesebbnek? Miért?
Nehéz erre jó választ adni. Egy kicsit én is elfogult vagyok, hiszen mindegyik jogásznak a saját szakterületéhez húz a szíve. A nagy horderejű technológiai M&A tranzakciók és kereskedelmi projektek során szerzett 25 éves tapasztalatommal továbbra is hatalmas potenciált látok az infokommunikációs ágazatban. Ez a terület még sosem volt ennyire aktuális, elég, ha arra gondolunk, hogy nyakig ülünk a technológiában és mindenhol körülvesz minket a Big Data. Ez a terület rengeteg kihívással jár, inspiráló és izgalmas, hiszen folyamatosan olyan kérdésekkel találkozunk, amelyekre gyakran nincsenek egyértelmű válaszok, és a megoldásuk nem előre kitaposott utak mentén történik. Ezért a tanácsadás során – a hagyományos ügyvédi értékrend mellett kitartva – nagyon fontos kellően kreatívnak, nyitottnak és eltökéltnek lennünk ahhoz, hogy megtaláljuk a legtestreszabottabb megoldást.
Melyek ma Magyarországon a jogot érintő legnagyobb kihívások?
A jogot érintő számos kihívás közül azt emelném ki, hogy megértsük a tehetséges jogászok legújabb generációját, és modern szükségleteiket szinkronba hozzuk ügyfeleink elvárásaival. A rugalmas munkaidő, a „work-life balance” vagy a „home office” mind olyan dolgok, amelyek az én fiatalságomban nehezen voltak elképzelhetőek. Most viszont ezeket össze kell hangolnunk a szakma követelményeivel és elkötelezettségünkkel ügyfeleink felé. Szerintem ma az a legnagyobb kihívás a mi szakmánkban, hogy az új generációval szemben „együttérzést” mutassunk, de úgy, hogy emellett hosszútávon fenntartsuk, sőt, tovább emeljük a jogi szolgáltatás kiváló színvonalát.

2022
A Chambers Global-lal a Föld körül
Chambers & Partners
A Chambers, az egyik legrangosabb ranking cég a jogi berkekben, újra megjelentette a világ színvonalas jogi irodáinak gyűjteményét. Irodánk most is, mint eddig minden évben, előkelő helyre került a meghatározó irodák sorában.
A Chambers Global kiemeli komoly tapasztalatunkat a vállalatfelvásárlás és a tőkebefektetési tranzakciók területén, dicséri kitűnő munkánkat az akvizíciókban, az eszköz adásvételi ügyletekben, valamint vállalati szerkezetátalakítási projektekben.
A Chambers Global idézi ügyfeleink elégedett szavait:
Nagyra értékeljük Lovretity András gyakorlatias gondolkodását! Nem bonyolítja túl a dolgokat, hanem a lehető legegyszerűbb megoldásra törekszik.
Varga János Tamás kitűnő stratégiai gondolkodó, oroszlánrészt vállal a döntéshozatali folyamat támogatásában. Kreativitását az ügyleti struktúrák kidolgozásában csillogtatja meg.

2022
Egy újabb sikeres magyarországi befektetéshez járultunk hozzá
A VJT & Partners a WTS Klient-et támogatta jogi tanácsadóként abban a tranzakcióban, amelynek eredményeként az ARX Equity Partners pénzügyi befektető lett a cég új többségi tulajdonosa. Kollégáink, Lovretity András és csapata sok éves tranzakciós tapasztalatukat kamatoztatva segítették a céget a befektetés megvalósításában. Gratulálunk!
A WTS Klient adó- és pénzügyi tanácsadócégnek a sikeres tranzakciónak köszönhetően új többségi tulajdonosa van. A cég sajtóközleménye szerint az új társtulajdonos, a prágai központú ARX Equity Partners nagy fejlődési potenciált lát a magyar társaságban, és bízik abban, hogy a cég még előrébb kerül Magyarország vezető adó- és pénzügyi tanácsadó vállalatainak listáján.
A sajtóközlemény szerint a befektetés a WTS Klient számára is komoly perspektívát kínál, és a cég bízik abban, hogy új partnerük világos növekedési stratégiájával és biztos pénzügyi hátterével segíti majd a cégcsoport további fejlődését.

2021
A mi muskétásaink jelszava: Mindenki az ügyfélért!
- Legal500 EMEA 2021 -
A Legal 500 értékelése és a kiadványban megjelent ügyfélvélemények alapján elmondhatjuk, hogy nálunk nem három, hanem több, mint egy tucat „muskétás” védi az ügyfelek érdekeit.
Elsőrangú tanácsadás - Munkajog
Munkajog területén immáron sok-sok éve a legjobbak között vagyunk, és ez most sem változott. Csernus Zoltánt, a munkajogi csapat vezetőjét nem győzik dicsérni ügyfeleink: praktikus, gyakorlatias, alapos, egy szóval mindent tud, amit egy kitűnő ügyvédnek tudnia kell.
Ügyfeleink mondták Rólunk:
„Nem gondoltuk, hogy a HR problémák ennyire összetettek, különösen a határokon átnyúló adózás szempontjából. De szerencsére elsőrangú tanácsadóink vannak.”
„Csernus Zoltánhoz bármikor fordulhatunk, mindig kimagasló színvonalú munkát kapunk tőle.”
„Csernus Zoltán barátságos és kedves ügyvéd, jó vele dolgozni.”
„Elmélet és gyakorlat itt kéz a kézben jár: a munkajogi csapat tagjai nem csak ismerik a szabályozást, hanem alkalmazni is tudják. Sőt, jogi tanácsot érthetően, nem jogász nyelven, példákkal alátámasztva nyújtanak.”
„A csapat nagy előnye a gyakorlatiasság, az alaposság és a hatékonyság, mellyel segítenek minket a döntéseinkben.”
„Ők sok szempontból kimagaslanak az átlagból: a professzionális jogi tanácsadás mellett sosem sajnálják az időt és az energiát arra, hogy az ügyfelek a lehető legjobban érezzék magukat az együttműködés során.”
Mindent tudunk - M&A
Ha M&A-ről van szó, egyszerűen nem lehet kifogni rajtunk: mindent tudunk! A kiadvány rámutatott arra, hogy bármilyen szegmensben is zajlik a tranzakció, nálunk minden területnek megvan a maga szakértője: ha versenyjog, akkor Belényi Andrea, ha szellemi alkotások, akkor Virág Tamás, ha társasági jog, akkor Csernus Zoltán. Lovretity András, a M&A team feje, tökéletesen összefogja a csapatot.
Ügyfeleink mondták Rólunk:
„Ilyen magas szintű jogi tanácsadással sehol máshol nem találkoztam: bármilyen szegmensben is zajlik a M&A tranzakció, megvan rá a megfelelő szakemberük. Nagyon jó velük együtt dolgozni, emberi értelemben is. Otthon vannak a jogban és az üzletben egyaránt.”
„Ha felmerül egy jogi probléma, az érintett partner egy órán belül felveszi velem a kapcsolatot, és segít a megoldásban.”
„Teljesen megértik működésünket és üzleti céljainkat. Nem kell minden apró kérdésben nekem döntenem, és ez megkönnyíti a saját munkámat. Minőségi szolgáltatást nyújtanak minden jogi területen. Nem emlékszem, hogy ilyen tanácsadói szolgáltatást kaptam volna más irodáktól.”
„A VJT ideális partnere a közepes méretű multinacionális vállalatoknak Magyarországon. A csapat vállalati ügyekre szakosodott, beleértve a foglalkoztatást, a kereskedelmi szerződéseket, a szabályozást, az ingatlanjogot, az adatvédelmet, és most csak azokat a területeket emeltem ki, amelyeken eddig együttműködtünk.”
A GDPR mesterei - Adatvédelem
A lenyűgöző csapat: Belényi Andrea, Varga János Tamás, Várady Endre. Ők azok, akik mindig ott vannak, ahol kell, az mondják, amit kell, tudnak a NAIH fejével gondolkozni, egyszóval elkötelezetten védik az ügyfelek érdekeit. Várady Endrét továbbra az adatvédelmi guruk, a „Leading Individual-ek” közé sorolja a kiadvány.
Ügyfeleink mondták Rólunk:
„A GDPR egy olyan téma, amiben naprakésznek kell lenni, a VJT pedig egy olyan csapat, akikkel rendszeresen leülünk és beszélgetünk cégünk folyamatainkról.
„Tanácsaik mindig gyakorlatiasak, és pont jókor érkeznek. Ezért is ajánlom őket már sok-sok éve.”
„Várady Endre és Belényi Andrea igazán kivételes ügyvédek. Mindig akkor és ott segítenek, ahol és amikor szükség van rá. Ha szükség van rá, tudnak a NAIH fejével is gondolkozni.”
„Lenyűgöző csapat.”
„Képesek a legbonyolultabb GDPR problémák megoldására is. Kiemelkedő tudásuk kiváló ügyfélkezeléssel és kereskedelmi megközelítéssel párosul.”
„A csapat tagjai nemcsak ismerik a magyar és európai joggyakorlatot, hanem alkalmazni is tudják. Érthetően, tömören, példákkal alátámasztva adnak jogi tanácsot.”
„Elmélyült adatvédelmi tudás és remek ár-érték arány.”
„A VJT csapata egyedülálló. Profizmus, ügyfélközpontúság, kiváló kommunikáció. Ők a GDPR mesterei.”
A technológiai jogászok: ászok! - Technológia
Kevés TMT csapat dicsekedhet ilyen magasra értékelt csapattagokkal: Varga János Tamást a Leading Individual-ek közé sorolja a kiadvány, Várady Endre pedig a Next generation partnerek között kapott helyet. Ezen a területen a legmagasabbra értékelt független irodaként jegyez bennünket a kiadvány.
Ügyfeleink mondták Rólunk:
„Egyszerűen mindent megoldanak, és emberileg is nagyon jó együtt dolgozni velük. Ilyen magas szintű jogi tanácsadással máshol nem találkozom.”
„Lenyűgöző, elsőosztályú csapat.”
„Egyszóval jellemezve: elsőosztályú csapat. Olyan plusz érteket adnak üzleti projektjeinkhez, amelyek elengedhetetlenek a növekedéshez.”
„A csapat tagjai nemcsak ismerik a magyar és európai joggyakorlatot, hanem alkalmazni is tudják. Érthetően, tömören, példákkal alátámasztva adnak jogi tanácsot.”
„Elmélyült technológiai tudás és remek ár-érték arány.”
„Várady Endre mindent tud a telekommunikációs szabályozási kérdésekről. Rugalmas, és munkája kiváló minőségű.”
„Mesterek a legösszetettebb technológiával kapcsolatos kérdések megértésében.”
„Igazán könnyű velük együtt dolgozni.”
„Sokrétű tapasztalatuk, és perspektivikus gondolkodásuk rendkívül értékessé teszi a csapatukat.”
Mitől vagyunk jobbak, mint a többiek? - Versenyjog
Egyik ügyfelünk így válaszolja meg ezt a kérdést: a versenyjogi csapat a magas színvonalú szakmai tudás mellett abban is kiemelkedő, hogy azonnal válaszolnak bármilyen kérdésre. Kell egy ügyfélnek ennél több? Ha igen, akkor még azt is hozzátesszük, hogy csapatunk professzionális, proaktív, nyitott, türelmes, figyel a részletekre, és mindig időben teljesít.
Ügyfeleink mondták Rólunk:
„Belényi Andrea nagyon türelmes, rendkívül figyel a részletekre, alapos, időben teljesít és mindig rendelkezésre áll.”
„Mitől jobbak? A versenyjogi csapat a magas színvonalú szakmai tudás mellett abban is kiemelkedő, hogy azonnal válaszolnak bármilyen kérdésünkre.”
„Belényi Andrea nyitott, proaktív, és jogi ismeretei még a kis témákra is kiterjednek.”

2021
Aláírás COVID idején
- Dr. Buzogány Emőke -
Ez a téma kevésbé romantikus, mint Marquez híres könyve, a „Szerelem kolera idején”, ám annál hasznosabb. A mostani járvány miatt az üzleti életben is egyre elővigyázatosabbak vagyunk. Ügyfeleink is egyre gyakrabban igénylik a találkozásmentes aláírást, vagy, hogy igazi COVID kifejezéssel éljünk: az érintésmentes aláírást. Mindnyájan szeretnénk úgy szerződést kötni, tranzakciós dokumentumokat aláírni, hogy ne gyűljünk össze az irodában, és ne találkozzunk sem egymással, sem a szerződő partnerekkel személyesen.
Egy jó alternatíva a találkozásmentes aláírásra, ha az aláírók mindegyike saját home office-ból írja alá az iratcsomagot. Például lehetséges, hogy először az eladó ír alá, majd az aláírt verziókat futárral továbbítja a vevőnek, aláírja a vevő is, és ő is továbbítja az immár két aláírást tartalmazó szerződéseket, és így tovább, míg a végén az ügyvédi irodához is eljut a mindenki által aláírt dokumentumcsomag. A folyamat meglehetősen lassú, viszonylag sok szervezést igényel, külföldi aláírók esetében már nehézkes is, és az érintésmentes aláírást sem biztosítja. Találkoztunk már olyan esettel, amikor az egyik aláíró jelezte, hogy ő épp most kapta meg a betegséget, így nem szívesen küldene tovább olyan dokumentumokat, amelyeket megfogott, megérintett.
A szerződések fertőtlenítése helyett jó alternatíva a digitális aláírás. Digitális aláírást egyre több szolgáltató kínál a piacon. Ha egy vállalkozás eljut arra a pontra – márpedig a jelenlegi korlátozások egyre inkább ebbe az irányba terelnek - hogy az üzlet működtetéséhez szükség van elektronikus aláírásra, számtalan lehetőség kínálkozik. A számtalan lehetőség viszont számtalan kérdést is vet fel. Néhány példa a hozzánk eljutott kérdésekből: Mi nem használjuk az egyik fajta elektronikus aláírást kínáló szolgáltatót, mert be kell menni személyes azonosításra, helyette használhatunk inkább egy másikat, ahol elég a videó azonosítás? Mi eddig mindig ezt a szolgáltatást használtunk, de nem volt azonosítás, ettől függetlenül elfogadható az elektronikus aláírásunk? Miért nem jó az ingyenesen beszerezhető elektronikus aláírás?
Láthatjuk, hogy már az elektronikus aláírás kiválasztásánál könnyű elveszteni a fonalat. Nem célunk bemutatni az összes általunk ismert elektronikus aláírás típust, ez lehetetlen is lenne, hiszen folyamatosan új és új szolgáltatások jelennek meg a piacon. Sokkal inkább cél, hogy mankót adjunk a vállalkozásoknak és segítsünk, hogy helyesen tudjanak dönteni az adott digitális aláírás megfelelőségéről.
Mielőtt aláírunk egy szerződést, érdemes szem előtt tartani, hogy a szerződésnek olyan formában kell létrejönnie, amelyet egy esetleges jogvita esetén a bíróság is elfogad. Ilyen a teljes bizonyító erejű magánokirat. A magyar jog szerint a minősített elektronikus aláírás teljes bizonyító erővel ruházza fel a szerződést. Mielőtt kiválasztunk egy szolgáltatót, érdemes tájékozódni, hogy az adott szolgáltató által kínált aláírás megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeket a magyar jog előír.
Mi van akkor, ha a szerződő partnernek már van egy adott típusú elektronikus aláírása, de mi mégis egy másik szolgáltató mellett döntünk? Tapasztalataink szerint a különböző típusú digitális aláírások kompatibilisek, vagyis ugyanazt a dokumentumot alá lehet írni digitálisan úgy is, hogy valamennyi aláíró különböző szolgáltatótól vásárolt digitális aláírást használ.
Mi történik, ha akad egy hagyománykedvelő üzleti partner, aki ragaszkodik a papíron történő aláíráshoz? Ebben az esetben sem kizárt, hogy a másik aláíró digitálisan írja alá a szerződést. A magyar jog ugyanis megengedi, hogy a felek a szerződést ne ugyanabba az okiratba foglalják, hanem több, külön okiratban írjanak alá. Ilyenkor lesz egy papír alapú példány, melyet csak az egyik fél ír alá, és lesz egy digitális példány, melyet csak a másik fél ír alá az elektronikus aláírásával, majd e két okirat együtt alkotja a szerződést.
Ebből a rövid leírásból is kitűnik, hogy az elektronikus aláírás nem csupán COVID-biztos, hanem használata egyszerű és praktikus is. Érdemes figyelni arra is, hogy a tranzakció értéke is szerepet játszhat abban, hogy a számtalan lehetőség közül az adott tranzakcióra melyik megoldás a megfelelő. A VJT csapata szívesen segít, és irányt mutat az elektronikus megoldások útvesztőjében.

2021
DPO képzés - online
- beszélgetés Dr. Belényi Andreával és Dr. Tamás Eszter Katával -
Eddig élőben tartottuk, most ez is online történik, mint manapság annyi minden az életünkben. Múlt héten volt a negyedik online „Adatvédelmi tisztviselő (DPO) képzés az egészségügyi szektorban” elnevezésű képzésünk. A képzés két előadóját, Belényi Andreát és Tamás Eszter Katát kérdeztük a tapasztalatokról.
Hogyan zajlanak az online képzések?
BA: Az online forma abban nem hozott változást, hogy egy előre összeállított tematika mentén, megosztva tartjuk az előadásokat. A képzés hossza is azonos: két napot vesz igénybe, és ez alatt a két nap alatt igen intenzíven adjuk át tudásunkat a résztvevőknek. Az online forma abban sem akadályoz bennünket, hogy egymást megismerjük egy kicsit, hiszen fontos, hogy tudjuk, milyen a csoport összetétele. A képzést egy rövid vizsga zárja, ami jó visszacsatolás arra is, hogy lássuk, mennyire jól sikerült átadni az anyagot.
TEK: Az interaktivitás nagy előnye a képzéseinknek, és szeretnénk ezt az online forma mellett is megtartani. Minden alkalommal megkérjük a résztvevőket, hogy amennyiben kérdésük van, tegyék fel azokat, akár a prezentációk közben is. Így diskurzusnak is helye van, és nem csak mi beszélünk folyamatosan.
Jelent bármi különbséget, hogy online vagy személyesen zajlik az oktatás?
BA: Igen, alapvetően más a képzések hangulata. Személyes alkalmakkor számtalan kérdés merül fel, és sok olyan problémáról beszélgetünk közösen, amelyek a résztvevők gyakorlatában már előfordultak. Ilyenkor nehéz az időkeret megtartása. Az online forma viszont valamivel kevesebb interakciót generál, így könnyebb tartani a prezentációs tervet, de nehezebb megítélni, hogy melyik témánál érdemesebb hosszasabban elidőzni, hol nehezebb a megértés. De akár online, akár személyes a képzés, mindenképpen kis létszámú csoportokban tartjuk, mert ennek a hatékonyságában hiszünk.
TEK: Előadóként, a felkészülés szempontjából, nincs jelentős különbség. Online képzéskor figyelembe vesszük, hogy a két napon át napi 7 órában tartott videokonferencia-oktatás igencsak megterhelő: kevés vizuális inger éri azt, aki részt vesz benne, és a képernyő vibrálása is csökkentheti a figyelmet. Ezt azzal ellensúlyozzuk, hogy bevonjuk a hallgatóságot, és amennyire lehet, interaktívvá tesszük ezeket az alkalmakat is. A száraz jogi okfejtés helyett igyekszünk gyakorlati példákat hozni, amit közösen oldunk meg a résztvevőkkel.
Inkább a személyes, vagy az online képzést preferáljátok?
BA: Ez nem egyszerű kérdés. Sokan örülnek, hogy az internet segítségével ilyen nehéz körülmények között is elérhetővé válik a képzés. A résztvevők az ország távolabbi szegleteiből is könnyen csatlakoznak, hiszen egy okoseszközön kívül semmi másra nincs szükségük ahhoz, hogy részt vegyenek a képzésen. Utazással, szállással nem kell foglalkozni, és mi is nagyon ügyelünk arra, hogy beleférjünk az időkeretbe, így az egész képzés jól beleilleszthető a napirendbe. Másrészt azonban szeretünk többet megtudni a résztvevőkről, hogy honnan jönnek, mivel foglalkoznak, és a személyesen tartott prezentációk szünetei kiváló alkalmat biztosítanak ilyen beszélgetésekre, tapasztalatcserékre. Az online alkalmak erre kevésbé alkalmasak. A személyes jelenléttel igazi csapattá kovácsolódnak össze a résztvevők.
TEK: Nekem sem könnyű döntenem. Mindkét formának van helye, és azt gondolom, ugyanannyira értékes mindkettő. Teljesen szubjektív, hogy ki melyiket részesíti előnyben. Én előadóként a személyesebb alkalmakat szeretem jobban, akkor több időt töltünk együtt a résztvevőkkel, egy kicsit kötetlenebbül is. Hallgatóként viszont valószínűleg az online alkalmakat preferálnám, mert azok rugalmasabbak és jobban beilleszthetőek a hétköznapokba.

2021
Ha tavasz, akkor Chambers Europe ranking
Chambers Europe 2021
Ezek a tavaszi hangok még a madárcsivitelésnél is jobban estek a fülünknek. A Chambers a világ összes irodája mellett (Chambers Global) Európában is felmérte az ügyvédi piacot, és összeállította a legjobb európai ügyvédi irodák rangsorát. A rangsor most is az ügyfelek és piaci szereplők véleménye, és a velük készített interjúk alapján készült el. Irodánk beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és kitűnő helyen végzett a vállalatfelvásárlás, a munkajog, és a technológia területeken.
Vállalatfelvásárlás
„Az ügyvédek leleményesek, és a helyi piac avatott ismerői” - idézi a kiadvány az ügyfelek és piaci szereplők véleményét. - „Nagyon magas színvonalon dolgoznak, és kiemelten fontos számukra, hogy mélységeiben megértsék működésünket, üzleti céljainkat és a piacot, ahol tevékenykedünk.”
Ügyfeleink külön kiemelték Lovretity András Corporate- és M&A team vezetőnk magas szintű hozzáértését, és a részletek iránti elkötelezett figyelmét. Az ügyfélvélemények szerint András nem csak hogy pontosan megérti az ügyfelek kérdéseit, hanem világos, tökéletesen érthető válaszokat is ad rájuk.
Irodavezetőnk, Varga János Tamás, profi szakember hírében áll az ügyfelek és az ügyvédek között is. Jogi tanácsaiban a szakértelem gyakorlati megoldásokkal ötvöződik. Az ügyvédek rangsorában Tamás a legmagasabban értékelt szakember a független magyar irodák ügyvédei közül.
Munkajog
A Chambers Europe értékelése szerint kiemelkedő munkajogi csapatunk megbízható választás a pénzügyi szolgáltatások területén, valamint az ingatlan szektorban aktív ügyfelek számára. És az ügyfelek elégedettek velünk. Véleményük szerint a csapat hihetetlenül gyorsan reagál a kérdésekre és megkeresésekre, és technikai tudásuk is egészen bámulatos.
Csernus Zoltán nem csak kiváló munkajogász hírében áll, hanem mint stratéga is elismerést vívott ki ügyfeleink körében.
Technológia
Előkelő ügyfélkör és speciális tanácsadás jellemzi irodánkat ezen a szakterületen. A csapat a közismert blue-chip vállalatoknak van segítségére többek közt a GDPR-t, az adatvédelmet, és a reklámot érintő speciális kérdésekben. Az ügyfelek dicsérik a csapat kommunikációs ügyességét, és elmondták, hogy a jogi témákat nem jogásznyelven, hanem érthetően és világosan fogalmazzák meg. Elégedetten nyugtázták, hogy munkánk mind szolgáltatás, mind szakértelem tekintetében kiemelkedő minőségű.
Várady Endre adatvédelmi szakértőnk, akit tavaly mint feltörekvő fiatal erőt említett a kiadvány, most még magasabbra került a technológiában elismert ügyvédek rangsorában. Az ügyfelek kedvelik barátságos, üzletközpontú szemléletmódját, amelyet magas szintű szakértelem tesz még vonzóbbá.
Üzleti szemlélet, gyors reagálás, elkötelezettség a megvalósítható dolgok iránt. Ez Varga János Tamás titka, amiért ügyfeleink bizalommal és örömmel fordulnak hozzá.

2021
Újra egy megmérettetés!
Chambers Global 2021
A Chambers Global-t azok lapozzák fel, akik egy külföldi országban keresnek színvonalas ügyvédi irodát, vagy egyszerűen kíváncsiak arra, hogy egy adott országban kik a legkiválóbb ügyvédek. A kiadvány ügyfelek és a piaci szereplők véleménye és a velük készített interjúk alapján évente rangsorolja az országok ügyvédi irodáit. Az idei megmérettetésből ismét kitűnő eredménnyel kerültünk ki: irodánk a vállalatfelvásárlási és tőkebefektetési tranzakciók területén a meghatározó ügyvédi irodák között van Magyarországon mind szaktudás, mind ügyfélkör tekintetében.
Ügyfeleink külön kiemelték Lovretity András Corporate- és M&A team vezetőnk magas szintű hozzáértését, és a részletek iránti elkötelezett figyelmét. Az ügyfélvélemények szerint András nem csak hogy pontosan megérti az ügyfelek kérdéseit, hanem világos, tökéletesen érthető válaszokat is ad rájuk.
Irodavezetőnk, Varga János Tamás, profi szakember hírében áll az ügyfelek és az ügyvédek között is. Jogi tanácsaiban a szakértelem gyakorlati megoldásokkal ötvöződik. Az ügyvédek rangsorában Tamás a legmagasabban értékelt szakember a független magyar irodák ügyvédei közül.

2021
Irodánk adatvédelmi csapata írta a Chambers Data Protection & Privacy útmutatójának Magyarországról szóló fejezetét
Chambers and Partners
A Chambers jogi irodákat rangsoroló kiadványait jól ismerjük, hiszen irodánkat minden évben a legjobb irodák között mutatják be. Most viszont nem rólunk írtak, hanem mi írtunk a magyar adatvédelemi helyzetről a Chambers egy másik, adatvédelemi témában eligazító útmutatójába.
A Data Protection and Privacy 2021 a legfrissebb jogi információkat nyújtja a legérdekesebb témákról.
Irodánk a kiadvány magyar fejezetét írta meg, amely betekintést ad a GDPR magyarországi alkalmazásába, valamint abba, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hogyan viszonyul a különféle adatvédelmi kérdésekhez.
Irodánk adatvédelmi gyakorlatáról ezen az oldalon olvashat bővebben.

2021
A TRACE, a vesztegetés elleni compliance megoldások globális vezetője, a VJT & Partners-t választotta magyarországi partneréül
A TRACE páratlan globális erőforrásokat (útmutatókat, vesztegetés elleni irányelveket, kockázatértékelési eszközöket), testre szabható képzési platformot és átvilágítási támogatást nyújt, elsősorban a Fortune 500 világszerte működő, minden iparágat képviselő vállalatainak.
A TRACE-nek több mint 140 partner ügyvédi irodája van, akik kivételes tapasztalattal és ismeretekkel rendelkeznek a vesztegetés elleni törvények és az ehhez kapcsolódó megfelelési kérdések terén.
A TRACE-szel való partnerségünk egyrészt elismerése a VJT & Partners compliance szolgáltatásai nemzetközi elismertségének, másrészt nagyszerű lehetőség arra, hogy még innovatívabb megoldásokkal támogassuk ügyfeleinket a vesztegetésekkel szembeni küzdelmükben.

2021
Várady Endre volt a „Social Media – Platforms and content” online kerekasztal moderátora a Global Leaders Forum éves találkozóján
Várady Endre kollégánk idén második alkalommal vett részt a Global Leaders Forum (GLF), éves találkozóján, ahol technológiával foglalkozó vezető független ügyvédi irodák képviseltették magukat a világ minden tájáról.
Endre, mint a „Social Media – Platforms and content” online kerekasztal egyik moderátora, a résztvevőkkel a platformok felelősségéről, valamint a felületek tartalmának jövőbeli szabályozási lehetőségeiről beszélt. A kerekasztal beszélgetés során izgalmas kérdések merültek fel: Vajon a platformok továbbra is képesek megvédeni magukat azzal, hogy csak passzív, technikai és semleges szereplők? A platform tartalmát hasonlóan kell-e szabályozni, mint a hagyományos médiát?
“Az ilyen kerekasztal beszélgetések új ötleteket inspirálnak, szakmai fejlődést generálnak és kiszélesítik a látókörömet. Rendszeresen adok jogi tanácsot egy Big Four Tech vállalatnak, így nagyon örültem, hogy megismerhettem a különféle nemzetiségű ügyvédek személyes tapasztalatait a folyamatosan fejlődő platform szabályozásról. Érdekes volt látni, hogy a joghatósági különbségek ellenére nagyon hasonló kérdések merülnek fel a különböző országokban” - mondta Várady Endre.
2021
Legal 500 EMEA Elite: Pillanatkép 2021 elején a VJT & Partners Ügyvédi Irodáról
Interjú Varga János Tamással
A Legal 500 jogi irodákat értékelő és rangsoroló kiadványai mindig előkelő helyen és elismeréssel említik irodánkat. A VJT & Partners szerepel legújabb, EMEA Elite kiadványukban is, amelyben Európa, Közel-Kelet és Afrika kiemelkedő jogi irodáinak vezetőivel olvashatunk interjút. Irodánkat és jogi környezetét Varga János Tamás mutatja be. Az alábbiakban az interjú összefoglalója olvasható. Az eredeti interjút itt olvashatja el angol nyelven.
Pillanatkép 2021 elején a VJT & Partners Ügyvédi Irodáról
Varga János Tamás a trendekről
A magyar ügyvédi piac három trendje hat erősen irodánkra. Egyrészt javul a befektetői hangulat, és ennek köszönhetően egyre több M&A tranzakcióban veszünk részt. Másodszor, a compliance megbízások száma is növekedésnek indult. Ez az első két trend segít abban, hogy tovább fejlődjünk azokon a területeken, ahol eddig is erősek voltunk. Harmadszor pedig elmondható, hogy az ügyfelek változó elvárásai radikálisan alakítják a budapesti jogi piacot.
az ügyfeleinkről
Az ügyfelek már nem csak jó ügyvédeket akarnak, hanem megbízható tanácsadókat is, akik valóban megértik igényeiket és iparáguk működését. Inkább speciális szaktudással rendelkező szakembereket keresnek, akik egy-egy területen kiemelkedő színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és nem olyan ügyvédeket, akik mindenhez értenek. Nagyon felértékelődött a kiemelkedő egyedi szaktudásra épülő, hiteles értékajánlat szerepe. Csak egy hiteles egyedi értékajánlat képes megválaszolni az ügyfelek szokásos kérdését, hogy „miért éppen ezt az irodát válasszam a sok közül?”.
a pandémiáról
Az új helyzet ügyfeleinknél sok adatvédelmi és munkajogi kérdést vetett fel. A tranzakciók terén kezdetben volt egy lelassulás. Számos, akár nagyon előrehaladott állapotban lévő ügylet kútba esett, de 2020 második felében elkezdett újraéledni a tranzakciós piac, és az év utolsó két hónapjában meglehetősen aktív volt. Emellett a hazai M&A terület továbbra is ellátott minket feladatokkal. Mivel a technológia különösen hangsúlyossá vált az elmúlt időszakban, ezen területen jelentősen több munkánk volt. A vírushelyzet sok kereskedelmi jellegű tanácsadói munkát is hozott, és olyan ügyeket, mint például a vis maior helyzetek és a COVID-19 jogszabályok hatása a kereskedelmi bérleti szerződésekre.
a külföldi megbízásokról
Hazánk legfontosabb befektetője Németország, de az amerikai és kínai befektetések is jelentősek. Ezen túl azt is tapasztaltuk, hogy külföldi megbízások jöttek az Egyesült Királyságból, más EU / EGT-országokból, Japánból és más ázsiai országokból.
Az irodánkba a külföldi megbízások vagy közvetlenül a külföldi ügyfelektől vagy nemzetközi ügyvédi irodákon / referáló hálózatokon keresztül érkeznek.
az innovációról
Hiszünk abban, hogy a jövő a jogi megoldások terén is az automatizálásában rejlik. Ez különösen a compliance területre igaz. Az automatizált megoldások jelentősen felgyorsítják a nagyvállalatok ellenőrzési munkáját, és lehetővé teszik, hogy a kis- és középvállalkozások is magas színvonalú jogi szolgáltatást vegyenek igénybe. Ezért dolgozunk együtt a Simplexxy magyar tanácsadó céggel technológiai compliance megoldások fejlesztésén.
a technológiai befektetésekről
A technológiai szektorban Magyarország ideális befektetési célpont és növekvő start-up központ is egyben. Ügyfeleink támaszkodnak technológiai tranzakciós tudásunkra, amely egyesíti a technológiai iparágak mélyreható ismeretét és M&A szakértelmünket. Ügyfeleink magyarországi befektetésekre fókuszáló magyar és régiós kockázatitőke-társaságok, akik globális ambíciókkal rendelkező start-upokat karolnak fel.
a globális platformokról
Az adatvédelmi hatóság (NAIH) ellenőrzési és bírságolási tevékenysége egyre intenzívebb, a közelmúltban az eddigi legmagasabb adatvédelmi pénzbírságot szabta ki, közel 300.000 eurót. A globális platformokat is egyre fokozódó szabályozói ellenőrzéseknek vetik alá. Ügyfeleink sok aktuális gondolkodnivalóval látnak el minket, mint például az internetszolgáltatók felelőssége és algoritmusai, valamint a videómegosztó platformokra vonatkozó új szabályozások. Az eddigi hagyományos GDPR munkák mellett a kiberbiztonság is egyre inkább előtérbe kerül. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is megkezdte a kulcsfontosságú globális platformok ellenőrzését, és ez az intézkedése rekordbírságokat eredményezett. Az adatvédelem mellett tehát a digitális fogyasztóvédelem is nagyon aktuális téma lett Magyarországon, és az irodánkban is.
2021
Hoa újra a VJT fedélzetén!
Nguyen Hoát többségünk már jól ismeri, hiszen nálunk töltötte ügyvédjelölti éveinek egy részét. Most ügyvédként tért vissza hozzánk az irodába, és magával hozta azt a finom és kedves légkört, ami mindig is körülvette őt.
Munkájában felelősségteljes és céltudatos, szeret belemélyedni az ügyekbe, és felderíteni őket a legapróbb részletekig. Együttműködő, nyitott és segítőkész kolléga.
Hoa az M&A mellett általános kereskedelmi szerződésekkel is foglalkozott, és tanácsokat adott a gyógyszeripari szektorban is. Szívügye a gyermekjogok, ezen a területen önkéntesként is dolgozott.
Hoa az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott. Folyékonyan beszél angolul.
Szakterületei az irodában az M&A, a kockázati tőke, a munkajog, és a szerződések lesznek.
2021
Lakner Krisztina a VJT csapatában
Sokáig kerestük a megfelelő kollégát munkajogi csapatunkba, és végül megtaláltuk! Krisztina több, mint 20 éve tevékenykedik ügyvédként, és ebből az utolsó 10 év a munkajog jegyében telt el.
Krisztina amellett, hogy tapasztalt ügyvéd, tökéletesen beleillik a csapatunkba. Nyitott és kedves személyiségével gyorsan beilleszkedett közénk, hamar megszerettük határozottságát, lényegre törő mondásait, és megbízhatóságát.
Igazi jogászként a legfontosabb számára az ügyfelek érdekének maximális védelme, és ennek érdekében valamennyi létező jogi megoldás felkutatása. A munkajog mellett nagy tapasztalattal rendelkezik a jogviták és a szerződések területén is.
Krisztina a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán diplomázott, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Európa jogi szakjogász képesítést szerzett. Folyékonyan beszél angolul, franciául és németül.
Krisztina szakterületei a munkajog, a jogviták, a szerződések és az ingatlanjog.

2021
A Fehér Könyv: mérföldkő a mesterséges intelligencia szabályozásában
dr. Tamás Eszter Kata, dr. Várady Endre
Az EU Bizottsága azt vallja, hogy Európa az új forradalmi technológiák és a régi hagyományos értékek kontinense. Ezen szemlélet mentén készítette elő a mesterséges intelligenciáról szóló Fehér Könyvet. A könyv célja, hogy megteremtse a szükséges bizalmat és jogszabályi keretet, amely elengedhetetlen a mesterséges intelligencia szélesebb körű európai elterjedéséhez. Mivel a mesterséges intelligencia lassan, de biztosan meghatározó eleme lesz üzleti életünknek, a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérni a jogszabályi fejleményeket.
Miért született meg a Fehér Könyv?
A mesterséges intelligencia szabályozására égetően szükség van. Ez a fajta intelligencia az adatgazdálkodás és az algoritmusok világában egyre inkább hétköznapjaink részévé válik, és számtalan etikai és jogi kérdést vet fel. Bár megszámlálhatatlan üzleti előnnyel rendelkezik, mégis számos potenciális kockázatot rejt magában, ideértve az átláthatatlan döntéshozatalt, a diszkriminációt, a magánélet sérelmét, a biztonságra gyakorolt hatását vagy a felelősségi körök tisztázatlanságát. Ki lesz például a felelős azért, ha egy önvezető autóban a rendszer hibát követ el? Mi van akkor, ha a tévesen megtanult adatok alapján az online rendszer megtagadja az ügyfél hitelbírálatát? Ezekből a példákból is kiderül, hogy miért számít mérföldkőnek az EU Bizottsága által közzétett Fehér Könyv, amely első alkalommal írja körül a mesterséges intelligencia lehetséges jogszabályi keretét.
Célkeresztben a magas kockázattal járó mesterséges intelligenciával működő rendszerek
A Fehér Könyv nem az összes mesterséges intelligencia rendszert kívánja szabályozni, hanem - kockázatalapú és arányos szabályozási megközelítést alkalmazva - a hangsúlyt a magas kockázatú rendszerekre helyezi. A magas kockázatot aszerint ítéli meg, hogy mi forog kockán, figyelembe véve mind az érzékeny iparágakat (pl. egészségügy, közlekedés), mind a tervezett felhasználás módját (pl. az arcfelismerő rendszereket az érintett ágazatoktól függetlenül magas kockázatúnak kell tekinteni).
Az érintett gazdasági szereplők a nem magas kockázatú mesterséges intelligenciával működő rendszerek esetében is dönthetnek úgy, hogy önkéntesen alávetik magukat a szabályozási követelményeknek, és ezzel igazolni tudják a végfelhasználók felé saját rendszereiknek megbízhatóságát. Habár ebben a folyamatban a részvétel önkéntes, ha a résztvevő egyszer aláveti magát a szabályozásnak, úgy a követelmények ránézve is kötelezővé válnak.
A helyes adatok betáplálása
A Fehér Könyv hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszereket megfelelő adatokkal kell táplálni. Ahogy az emberi testnek szüksége van a megfelelő élelemre a boldoguláshoz, ugyanúgy ezeket a rendszereket is „etetni” kell. Ha az „étrend” kiegyensúlyozatlan, a mesterséges intelligencia igazságtalanul előnyben részesíthet bizonyos kategóriákat, pl. férfiakat a nőkkel szemben. Ezért nagyon fontos biztosítani, hogy az adatkészletek kellően széleskörűek és reprezentatívak legyenek ahhoz, hogy minden lényeges forgatókönyvet lefedjenek, és ne vezessenek tiltott megkülönböztetéshez.
Nyomon követhetőség
A mesterséges intelligenciával működő rendszerek nagymértékben átláthatatlanok. Döntésük mögött gyakran nem világos a „miért” (ún. „fekete doboz hatás”), és ez megnehezíti a szabályok ellenőrzését, valamint betartatását. Ezért a Fehér Könyv lehetséges alternatívákat ad a mesterséges intelligenciával működő rendszerek nyomon követésére, például előírja, hogy az adatkészletekről nyilvántartás szülessen, és hogy a programozási módszerek dokumentálva legyenek.
Átláthatóság mindenek előtt
A felhasználók mesterséges intelligenciába vetett bizalma csakis az átláthatóságon alapulhat. A Fehér Könyv ezért leírja, hogy a felhasználóknak meg kell érteniük ezeknek a rendszereknek a képességeit és korlátait. Fontos, hogy a felhasználó számára világos és egyértelmű legyen, hogy mikor kommunikál mesterséges intelligenciával egy ember helyett.
A mesterséges intelligencia soha nem lehet független az emberi kontrolltól
A Fehér Könyv szerint etikus és emberközpontú mesterséges intelligencia csak emberi részvétel biztosításával lehetséges. Ez magában foglalhatja az emberi kontrollt a döntés meghozatala előtt (pl. csak ember hozhat elutasító döntést), vagy a döntés után (pl. az elutasítást feldolgozhatja a mesterséges intelligencia, de utána biztosítani kell az emberi kontrollt). A lényeg viszont mindig ugyanaz: a mesterséges intelligencia soha nem lehet független az emberi kontrolltól.
Miért fontos a Fehér Könyv?
A mesterséges intelligencia szabályozása új szemléletet igényel, és számos jogterületet érint az adatvédelemtől a szabályozási kérdéseken át, egészen a felelősségi kérdéskörig. A Fehér Könyv olyan praktikus kérdésekre ad lehetséges választ, amelyek napjainkban örök vita tárgyát képezik. Az üzleti világ jövőjét biztosan átszövi a mesterséges intelligencia, ezért érdemes naprakésznek lenni ebben a témában, és idejében felkészülni a várható szabályozásokra.
A Fehér Könyvvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat kollégáink, dr. Tamás Eszter Kata és dr. Várady Endre gyűjtötték egy csokorba.

2021
Boldog új évet kíván a VJT & Partners csapata!
Most minden másként van, mint lenni szokott, így idén az újévi kisfilmünk is rövidebb és egyszerűbb lett. De a lényeg nem változott: Boldog Új Esztendőt kívánunk!

2020
Karanténfeladat vállalkozásoknak
Ismerjük meg a digitális szerződéskötés fortélyait!
Az üzleti élet nem állhat meg. Szerződéskötésekre akkor is szükség van, ha a felek személyesen nem tudnak találkozni egymással. A jelenlegi helyzetben a digitális szerződéskötés egy kézenfekvő alternatíva, amelyet bármely vállalkozás használni tud, sokkal egyszerűbben, mint gondolnánk. Írásunkban összefoglaltuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és tudnivalókat.
Elfogadható-e az elektronikus aláírás?
Valószínűleg mindenki találkozott már e-aláírásokkal. Ebből több fajta van, és egyáltalán nem mindegy, hogy melyik szerepel az adott dokumentumon. Van egyszerű e-aláírás, például ilyen a pdf fájlon elhelyezett szignó kép vagy az e-mail végére gépelt név. Van fokozott biztonságú e-aláírás, mint amikor például a pdf fájlon ábra jelzi az aláíró nevét, és azt, hogy ez egy fokozott biztonságú e-aláírás. Az e-aláírások harmadik fajtája a minősített e-aláírás, ilyen például, amikor pdf fájlon ábra jelzi az aláíró nevét, valamint azt, hogy ez egy minősített e-aláírás.
Milyen típusú elektronikus aláírást fogadhatunk el?
Az egyszerű e-aláírást nem javasolt elfogadni, mert ennek alapján az aláíró tényleges személye bizonyosan nem beazonosítható. A fokozott biztonságú e-aláírás alapján az aláíró tényleges személye beazonosítható, de az ilyen e-aláírással ellátott okiratot a jog mégis „csak” egyszerű magánokiratnak ismeri el. Teljes bizonyító erő hiányában egy bírósági eljárásban kikezdhető, így nem biztos, hogy megállja a helyét.
A minősített e-aláírás azonban teljes bizonyító erővel vértezi fel a magánokiratot, amelyen szerepel. Önmagában azonban még ez sem garancia arra, hogy egy esetleges bírósági eljárásban elfogadják az okiratot. Ehhez még az kell, hogy a digitális aláírás a cégjegyzékbe is be legyen jegyezve.
Tehát, ha Partner Kft. Kiss János nevű ügyvezetője digitális aláírással küld nekünk egy szerződést, ellenőrizzük az aláíráspanelre kattintva, hogy milyen fokozatú az e-aláírás. Ezen kívül érdemes rákeresni a cégjegyzékben (www.e-cegjegyzek.hu) a Partner Kft.-re és megnézni, hogy Kiss János neve alatt be van-e jegyezve az elektronikus aláírói tanúsítvány.
Egyenértékű-e a digitális szerződés a papír alapú szerződésekkel?
Alapvetően igen, de a Ptk. pontosan meghatározza a feltételeit annak, hogy mikor lehet egyenértékű a digitálisan aláírt okirat a papír alapúval. Ezek a feltételek a következőek:
- Az okirat tartalma nem módosítható. Például egy Word dokumentum még módosítható, de egy pdf fájl már nem.
- Az aláíró személye legyen beazonosítható. Például az aláíró tanúsítványnak tartalmaznia kell, hogy „Elektronikusan aláírta: Kiss János – Partner Kft.”
- Az aláírás időpontja legyen beazonosítható. Például ez megtörténik akkor, ha a tanúsítványra kattintva olvasható, hogy az aláírás időpontja: 2020. november 2. 16:40.
Digitális szerződés esetén kötelező, hogy minden aláíró fél digitálisan írjon alá?
Nem kötelező, de ilyen esetben a szerződés több okiratból tevődik össze: az egyik fél által digitális aláírással ellátott pdf okiratból, és a másik fél által kézzel aláírt papír alapú okiratból. Az viszont nem felel meg a jogszabályoknak, hogy az egyik fél papíron kézzel aláírja a szerződést, ezt „beszkenneli”, és a „szkennelt” pdf verziót a másik fél digitálisan aláírja. Az sem járható út, hogy az egyik fél által digitálisan aláírt pdf kinyomtatott verzióját írja alá a másik fél. Ha nincs mindkét félnek digitális aláírása, akkor a szerződésnek több okiratból kell állnia: egy elektronikusból és egy papír alapúból.
Hogyan készítsünk digitális aláírást?
Minősített aláírást egy „jóváhagyott” szolgáltatónál tudunk megrendelni cégünk részére. Ezen a linken megtaláljuk a Magyarországon jelenleg jóváhagyott szolgáltatók listáját: http://webpub-ext.nmhh.hu/esign/szolgParams/main.do. A minősített aláírás megrendeléséhez szükség lesz arra, hogy a cégünk képviselője (ügyvezető, cégvezető, vezérigazgató, igazgatósági tag) személyesen megjelenjen a szolgáltatónál.
A kiválasztott szolgáltató elektronikus tanúsítványt küld majd részünkre, amit érdemes bejegyeztetni a cégjegyzékbe, mert így válik világossá partnereink számára, hogy cégünk nevében digitálisan is lehetséges a cégszerű aláírás. Így lesz a cégünk által digitálisan aláírt szerződés megbízható, és digitális aláírásunk így megállja a helyét a bíróságon is.
Ebből a rövid leírásból is kitűnik, hogy nem ördöngösség a digitális aláírás létrehozása, és ha már megvan, a használata nagyon egyszerű és praktikus. A VJT csapata szívesen segít a megfelelő tanúsítvány kiválasztásában, és a tanúsítvány cégjegyzékbe való bejegyzésében is.

2020
COVID-19 Munkahelyi Lázmérés: Már lehet, de hogyan?
2020. november 16.
Tavasszal, a járvány első hullámakor az adatvédelmi hatóság túlzónak találta a minden munkavállalóra kiterjedő lázmérést. De most, a folyamatosan és jelentősen növekvő esetszámra tekintettel, az adatvédelmi hatóság álláspontja gyökeres fordulatot vett, és a lázmérést rugalmas és hozzáférhető eszközzé tette a munkáltatók számára.
A munkahelyi lázméréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és tudnivalókat kollégánk, dr. Várady Endre gyűjtötte egy csokorba.

2020
Üdvözöljük Dr. Buzogány Emőkét az ügyvédek csapatában!
2020. szeptember 3.
Bowlingozással egybekötött nagy ünnepléssel gratuláltunk Emőkének ügyvéddé válása alkalmából.
Emőke 2017 óta dolgozik nálunk, örömmel kísértük végig fejlődését, ahogy ügyvédjelöltből ügyvéddé vált. Könnyen és szeretettel kapcsolódik hozzánk és ügyfeleinkhez, nyugodt, derűs természete egy vidám fuvallat az irodában.
Munkájában lelkes és határozott, figyelme mindig az ügyfeleken van. Jól átlátja és kezeli a bonyolult, szerteágazó dokumentációkból álló tranzakciókat, és az évek során a társasági jogi és cégjogi kérdések szakértőjévé vált. Nyitott és társaságkedvelő, szívvel-lélekkel jelen van az iroda kulturális eseményein.
Emőke a társasági jog, M&A, kockázati tőke, és szerződések területeken dolgozik.

2020
Július 16-tól szigorú szabályok a nemzetközi adattovábbítások terén
A nemzetközi adattovábbítások világában robbant az időzített bomba!
Az Európai Unió Bírósága a Schrems II ügyben 2020. július 16-án, hét éves huzavona után meghozta az ítéletét, amely egyrészt kérdésessé teszi az USA-ba történő adattovábbításokat, másrészt nagyon elbonyolítja az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli, harmadik országba történő adattovábbítást. És ne felejtsük el, hogy az is adattovábbításnak számít, ha vállalatunk tárhely- vagy más néven felhőszolgáltatója egy ilyen országban van! (Korábbi írásainkat Schrems ügyben lásd itt és itt)
Kiket érint a Schrems II ítélet?
A legújabb Schrems-ítélet a vállalkozások széles körét érintheti, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy a vállalkozás adatot küld (pl. emailben) egy EGT-n kívüli harmadik országba, hanem arról is, ha a felhőszolgáltató az adatokat harmadik országban tárolja. A vállalkozások gyakran alkalmaznak egyesült államokbeli tárhelyszolgáltatókat, az USA pedig a Schrems II ítélet fényében szintén harmadik országnak minősül.
Melyik ország számít harmadik országnak?
Az EGT tagállamai közé tartoznak az EU tagállamai, valamint Izland, Lichtenstein és Norvégia. A többi ország a Schrems II ítélet alapján harmadik országnak minősül, de vannak kivételek. Az ítélet nem érinti azokat a harmadik országokat, amelyekre nézve az EU Bizottsága határozattal megállapította, hogy az ország személyes adatok kezelése terén megfelelő védelmet biztosít (pl. Japán, Kanada és Argentína). A listát az Európai Bizottság ezen a honlapon frissíti rendszeresen. Ha a listán szereplő országokba továbbítunk adatot, az olyan, mintha a továbbítás Magyarországon belül történt volna, így a GDPR szabályai szempontjából gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy Szegedre vagy Japánba továbbítjuk az adatokat.
Mi a helyzet az USA-val?
Az USA a Schrems II ítélet alapján harmadik országnak minősül. Az ítélet ugyanis érvénytelenítette az Adatvédelmi Pajzs jogszabályi keretrendszerét, amely eddig az USA-ba történő adattovábbításokat szabályozta. Ennek fő oka, hogy az USA nemzetbiztonsági szolgálatai hozzáférhetnek minden „átmenő” adathoz az Atlanti Óceán tenger alatti kábelein keresztül.
Hogyan továbbíthatunk adatokat harmadik országba?
Adatkezelőként csak akkor továbbíthatunk személyes adatokat harmadik országba, ha megfelelő garanciákkal lehet biztosítani azt, hogy a harmadik országban az adatok GDPR előírások szerinti védelemi szintje nem sérül. A megfelelő garancia biztosításához számos modell van, ezek közül korábban az alábbi két modellt alkalmazták a leggyakrabban.
Az EU Bizottság által elfogadott Általános Adatvédelmi Kikötések (Standard Contractual Clauses) egy olyan előre kidolgozott szerződésforma, amelyhez felügyeleti jóváhagyás sem szükséges. Ezért ezt a szerződésformát viszonylag gyorsan lehetett alkalmazni.
A másik modell a Kötelező Szervezeti Szabályozás (Binding Corporate Rules). Ennek a modellnek az alkalmazásához felügyeleti jóváhagyás szükséges. Ugyanakkor éppen emiatt költségesebb és időigényesebb is. További probléma, hogy csak egy cégcsoporton belüli adattovábbításokra alkalmas, külső cégek esetén nem használható.
Mi a Schrems II ítélet jelentősége?
Eddig a vállalkozások leginkább a Bizottság által kidolgozott Általános Adatvédelemi Kikötéseket alkalmazták. Ezt a minta szerződésformát egyszerűen aláírták és ezzel hátra is dőltek. A Schrems II ítélet viszont szakít ezzel a szemlélettel. Azt ítéletből világosan kiderül, hogy nem elég csak minta szerződésformákat aláírni, hanem előzetes vizsgálat alapján adatkezelőként kötelesek vagyunk ténylegesen is felmérni, hogy a harmadik országba való adattovábbítási kockázatok kezelésére megfelelő garanciák állnak-e rendelkezésre.
Hogyan mérhetjük fel a harmadik országba történő adattovábbítás kockázatait?
Az előzetes vizsgálat végrehajtásához még nincsenek a gyakorlatban részletesen kidolgozott támpontok. A Schrems II ítélet alapján olyan kérdésekre kell megkeresni a választ, hogy például az adott harmadik országban kik és milyen jogszabályok alapján, milyen mértékben férhetnek hozzá az adatokhoz, vagy hogy az adatok hatósági titkos hozzáférése megakadályozható-e olyan technikai intézkedésekkel, mint például a titkosítás vagy az álnevesítés.
Ha nem ismerjük a harmadik ország jogi környezetét, kérhetjük az adatokat megkapó címzett segítségét is. A vizsgálat lefolytatása kapcsán érdemes előre rendezni, hogy kinek mi a feladata és hogyan oszlik meg a felelősség.
Mit tehetünk, ha a vizsgálat alapján arra jutunk, hogy kockázatos a harmadik országba történő adattovábbítás?
Ebben az esetben tájékoztassuk az érintetteket az adataik továbbításából eredő esetleges kockázatokról, és kérjük kifejezett hozzájárulásukat az adattovábbításhoz. Kérdéses, hogy ezt követően egy tudatos érintett megadja-e a hozzájárulást. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos helyzetekben a hozzájárulás nehezen értelmezhető (pl. munkaviszony esetén, ahol a jogviszony alá-fölérendeltsége miatt a hozzájárulás önkéntessége megkérdőjelezhető).
Ha az érintett hozzájárulása nem biztosítható, úgy az adattovábbítás csak speciális esetekben lehetséges. Ilyen esetek lehetnek például, ha az adattovábbítás az érintett és az adatkezelő között megkötött szerződés teljesítéséhez vagy jogi igények előterjesztése miatt feltétlenül szükséges.
Összefoglalva az javasoljuk, hogy a vizsgálatot minden esetben folytassuk le, és dokumentáljuk is. Szakértő ügyvédeink szívesen segítenek ebben, és választ adnak a témával kapcsolatban felmerülő kérdésekre is. A Schrems II ítélet fényében ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a jövőben az adatvédelmi hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak majd a nemzetközi adattovábbítások jogszerűségének vizsgálatára.

2020
Erős, precíz, kreatív és trendi
Chambers Europe 2020
Ezek az elismerő szavak vonatkozhatnának akár egy sumo birkózóra is, ha nem a Chambers Europe jogi irodákat értékelő kiadványának hasábjain jelentek volna meg. De így örömmel vesszük tudomásul, hogy irodánk ügyfelei ennyire pozitívan és sokrétűen nyilatkoztak rólunk. Köszönjük az elismerő véleményeket!
A kiadvány irodánkat előkelő helyre sorolta M&A, Munkajog és Technológia területeken.
M&A
A Chambers Europe kiemeli, hogy a VJT & Partners csapata pontosan úgy áll hozzá az ügyekhez, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: az ügyvédek praktikusan, üzleti gondolkodással, a problémák megoldására összpontosítva és precízen dolgoznak, amihez természetes módon hozzátartozik a határidők szigorú betartása is.
Lovretity András pragmatikus, üzleti gondolkodásának köszönhetően könnyen megtalálja a közös nyelvet az ügyfelekkel. Munkájában, amely vállalat átszervezésekre, cégvásárlási és cégeladási tranzakciókra, és jogi átvilágításokra fókuszál, kitűnik pontossága és kiváló technikai tudása.
Varga János Tamás erős figyelemmel van jelen, kreatív és határozott. Mintegy az ügyek fölé emelkedve látja őket egészében, de ha felveszi a szemüvegét, a legapróbb részletek sem kerülik el a figyelmét. Tárgyalási stílusa lenyűgöző.
MUNKAJOG
A sikeres munkajogi csapat receptje: előkelő ügyfélkör, jártasság a munkajog minden területén, üzleti érzék, és valódi megoldások.
Csernus Zoltán, a kiemelkedő peres gyakorlattal rendelkező munkajogi csapat vezetője non-stop az ügyfelek rendelkezésére áll, és gyorsan reagál a felmerülő problémákra.
TMT
Igazi trendi csapat, folyamatosan megújulnak, szívesen tanulnak, és használják a legújabb technikai vívmányokat. Emellett nagyon megbízhatóak, gyorsan reagálnak és testreszabott megoldásokkal állnak elő a legbonyolultabb technológiai kérdésekben.
Várady Endre a tökéletes megoldásra törekszik. A felmerülő problémákat mélységeiben megdolgozza, és kiválóan kommunikál az ügyfelekkel. Adatvédelmi praxisa mellett a TMT szektorban nyújt tanácsadást kiemelt technológiai ügyfelek részére.
Varga János Tamás irodavezető partner igazi stratéga. Számba veszi a felmerülő lehetőségeket, és üzleti szempontú megoldásokat javasol.

2020
Nagyra értékeljük a Legal 500 értékelését!
Legal500 EMEA 2020
A Legal 500 jogi irodákat értékelő kiadványa olyan a jog területén, mint a Michelin katalógus az éttermeknél. Rangsorolja az irodákat, bemutatja, melyik irodának mi az erőssége, kiemeli a jelentős személyiségeket és megosztja az olvasóval az ügyfelek véleményét. Íme egy csokorra való a Legal 500 idei, ránk vonatkozó értékeléséből.
Munkajogból abszolút a csúcson! Irodánk vezetője, Varga János Tamás, megkapta a kiadvány által adható legmagasabb elismerést, és bekerült a Hall of Fame tagjai közé. Ez olyan, mint a legjobb mesterszakácsok társasága. Tamást, aki több évtizede csak dicséretet kap az ügyfelektől, magas színvonalú, kiváló munkájának elismeréseként került be a leginkább ajánlott ügyvédek társaságába. Munkajogi csapatunk vezetőjét, Csernus Zoltánt, mint „Leading individual”-t emeli ki a kiadvány. Ezen a területen irodánkat is a legelsők között ajánlják, így elmondhatjuk, hogy munkajogból abszolút a csúcson vagyunk!
Adatvédelem területén is kiváló eredményt ért el irodánk. Ezen a szakterületen most értékeltek először az ügyvédi irodákat, és egyetlen független magyar irodaként rögtön a legjobbak közé soroltak minket. Adatvédelmi gurunkat, Várady Endrét a Leading individual-ek között ajánlja a kiadvány, ami az adatvédelem kategóriájában a legmagasabb elismerés. Ügyfeleink úgy fogalmaztak, hogy szuperhatékony szolgáltatást nyújtunk, és adatvédelmi csapatunk megbízhatósága felülmúlhatatlan!”
Commercial, corporate és M&A területeken Varga János Tamás és Lovretity András nagy volumenű tranzakciókon összekovácsolódott párosát emeli ki a kiadvány. Tamás stratégiai gondolkodását tökéletesen kiegészíti András gyakorlatiassága. Az ütőképes csapatot tovább erősíti Csernus Zoltán, Belényi Andrea és Virág Tamás.
TMT területen a legmagasabbra értékelt független irodaként jegyez minket a kiadvány. Ügyfeleink, akik a szakma élvonalába tartoznak, kiemelték, hogy elsőrangú tudással rendelkező TMT és IT csapatunk folyamatosan a legmagasabb színvonalon dolgozik. Varga Jánost Tamást és Várady Endrét említi a kiadvány a legjobbak között.
A versenyjog területén is előkelő helyet kapott irodánk. Ügyfeleink egyenesen „szuperhatékonynak” tartanak minket, és ezzel a szóösszetétellel jellemezték Belényi Andrea profi hozzáértését is.

2020
Hogyan hat a koronavírus a szerződésekre?
Vajon vis maiornak minősül-e a koronavírus? 2020. május 4.
Mi az a vis maior és miért beszél róla mindenki mostanában?
A koronavírus okozta veszélyhelyzet és az ezzel járó korlátozások miatt egyre több cég találja magát abban a helyzetben, hogy szerződéses kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Már csak a kijárási korlátozások vagy a rendezvények megtartásával kapcsolatos korlátozások is számtalan ilyen helyzetet teremtettek. Elsőre kézenfekvőnek tűnhet arra hivatkozni, hogy a koronavírus – egy gyakran használt kifejezéssel élve – vis maior, így a szerződés teljesítése alól az érintett fél következmények nélkül mentesülhet. Ez azonban így nem igaz.
A jogi helyzet ennél jóval összetettebb, mivel a vis maior nincs szabályozva a magyar jogban. A bírói gyakorlat szerint „olyan mértékű, ellenállhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani”. Ilyen helyzet például, ha egy egész várost helyeznek karantén alá, és tilossá válik a be- és kimenetel.
Vis maior-e a koronavírus?
A koronavírus, mint járvány, kimeríti a vis maior fogalmát. Ez önmagában mégsem elég ahhoz, hogy bármelyik fél erre hivatkozva ne teljesítse megfelelően a szerződést. Ráadásul kevés az egyértelmű eset. Megállapítható a vis maior például, ha egy szállító cég csak egyetlen városba szállít, és ezt a várost karantén alá helyezik, azaz teljesen elzárják a külvilágtól...
2020
Dr. Vezse Eszter most már ügyvédként dolgozik nálunk!
2020. április 28.
Eszter a napokban tette le az ügyvédi esküt, így a VJT csapata ugyan elvesztett egy ügyvédjelöltet, de nyert egy ügyvédet!
Eszter még a diploma megszerzése előtt kezdett nálunk dolgozni, és elhivatottsága azóta is töretlen. Tanulóévei alatt az iroda minden ügyvédje szívesen dolgozott vele, mert nem csak megbízható és lelkiismeretes, hanem munkáiban mindig a tökéletességre törekszik.
Eszter munkáját nem csak az ügyvédek, hanem az ügyfelek is dicsérik, mert természetes kedvességével és elkötelezettségével sok ügyfelünket segítette már ügyes-bajos dolgaikban. Egyik legfontosabb értéke az együttműködés, amely egyben irodánk alapköve is.
Eszter a biztosítási jog, a szerződések joga, és az ingatlanjog területeken fog dolgozni.
Gratulálunk!

2020
A bértámogatás igénybevételének lehetősége
(a 2020. április 29-től alkalmazandó szabályok szerint) 2020. április 24.
Mikor kérelmezhetünk bértámogatást?
Bértámogatást akkor kérelmezhetünk a munkavállalónk részére, ha munkáltatóként úgy döntünk, hogy a munkavállalónkat csökkentett munkaidőben, de egyébként a veszélyhelyzetet megelőző feltétek szerint foglalkoztatjuk.
Mit jelent a csökkentett munkaidő?
A csökkentett munkaidő azt jelenti, hogy a munkavállalónkat a járványhelyzet előtti munkaidejéhez képest kevesebb óraszámban, részmunkaidőben foglalkoztatjuk. A munkaidő csökkentés mértéke a korábbi munkaidőhöz képest, háromhavi átlagban el kell, hogy érje a 15%-ot, de nem haladhatja meg az 75%-ot. Ez tehát azt jelenti, hogy a járványhelyzet előtti munkaidő legalább 25%-ában, de legfeljebb 85%-ában foglalkoztathatjuk a munkavállalónkat.
Például, ha a munkavállalónk korábban fix 40 órát dolgozott egy héten, most legalább 10, de legfeljebb 34 órára lehet beosztva.

2020
Win-interjú a Trend FM műsorán
Idén miénk az „Év adatvédelmi csapata” díj. Ebből az alkalomból a Trend FM rádió interjút készített a csapat egyik tagjával, Belényi Andreával. Az interjúban negyed órában hallhatunk a GDPR-helyzetről az egészségügyben, az orvosok és betegek adatvédelmi nehézségeiről, és a mindezt megkönnyítő nyertes megoldásról.

2020
Mit tehet és mit nem tehet a munkáltató járvány idején?
2020. március 30.
Változás! Mostantól elrendelhetjük az időkorlát nélküli otthoni- vagy távmunkavégzést!
A legutóbbi rendkívüli állami intézkedések alapján bármelyiket elrendelhetjük időkorlát nélkül. Mind az otthoni munkavégzés, mind a távmunkavégzés elrendelhető egyoldalú munkáltatói döntéssel.
Nyilvánossá tehetjük-e a cégen belül, hogy az egyik munkavállalónknál diagnosztizálták a megbetegedést?
Ha a munkavállalónk a megfertőződést követően nem érintkezett munkatárssal, mert külföldi szabadságából hazatérve diagnosztizálták nála a betegséget, és azóta nem dolgozott, akkor belső nyilvánosságot sem adhatunk a betegségének.
Ha a munkavállalónk olyan időszakban fertőződött meg, amikor dolgozott, akkor indokolt azon munkatársaink tájékoztatása, akik érintkezhettek a beteggel. A különböző telephelyen vagy elkülönülő épületekben dolgozó munkatársak mindegyikének tájékoztatása azonban ez esetben sem lesz indokolható.
A belső tájékoztatásról először a megbetegedett munkavállalónkat kell informálnunk. Ügyeljünk arra is, hogy az érintett munkavállalónk emberi méltósága ebben a helyzetben se sérüljön, és a megbetegedés ténye mellett csak a nevét tegyük közzé.
Mi történik, ha rendkívüli intézkedéssel megtiltják a munkahelyünk területére való belépést?
Ebben az esetben először azt kell felmérnünk, hogy az adott munkakörben át tudjuk-e úgy alakítani a munkavégzést, hogy az otthonról vagy távmunkában is elvégezhető legyen. Ha távolról is megoldható a tevékenység ellátása, akkor a munkavállalónkra a megszokott szabályok lesznek irányadók, és munkabérre is jogosult lesz.
Ha azonban nem tudjuk úgy átalakítani a munkavégzést, hogy az otthonról vagy távmunkában is elvégezhető legyen, akkor az alábbi lehetőségeink vannak:
- Megállapodunk a munkavállalóval abban, hogy a járványügyi zárlat idejére igénybe veszi a rendes, fizetett szabadságát, vagy fizetés nélküli szabadságra megy.
- Munkaidőkeretet vezetünk be, vagy amennyiben már munkaidő-keretet alkalmazunk, megtehetjük, hogy azonnal átalakítjuk a korábban közölt munkaidő-beosztást. A munkaidő-keretre vonatkozó általános szabályoktól a munkavállalókkal való megállapodással el is térhetünk.
- A fenti megoldásokat időben egymást követve is alkalmazhatjuk.
- Bizonyos esetekben hivatkozhatunk arra is, hogy cégünk elháríthatatlan külső okból nem tudja a munkavégzést biztosítani, és ekkor munkabért sem kell fizetnünk. Ilyen eset lehet például, ha cégünk működését a kialakult helyzetben egy formális állami intézkedés közvetlenül korlátozza.
Kell-e munkabért fizetnünk, ha a járvány miatti intézkedések következtében nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalót?
Fontos, hogy nem minden esetben hozható közvetlen kapcsolatba a munka mennyiségének csökkenése a rendkívüli helyzetben hozott intézkedésekkel.
Nem kell alapbért fizetnünk, ha a járványhelyzetre vonatkozó rendkívüli állami intézkedések következtében nem tudjuk a munkavállalónkat foglalkoztatni. Ha cégünk például egy rendezvényszervező cég, az intézkedések következtében nem tud működni, ahogyan az általunk üzemeltetett mozi vagy színház sem, vagy az üzletünk nyitva tartása csak 15 óráig lehetséges, így az azt meghaladó időre nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalót, akkor ezek az esetek közvetlen összefüggésbe hozhatók a rendkívüli állami intézkedésekkel.
Az alapbér kifizetésének megtagadását azonban nem indokolja a járványügyi helyzet, ha cégünkkel az történt, hogy ügyfeleink megrendelése vagy a fogyasztói kereslet csökkent a járvány következtében. Ilyen esetben érdemesebb megállapodnunk a munkavállalónkkal, hogy szabadságot vegyen ki vagy menjen fizetési nélküli szabadságra. Fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató vállalhatja azt, hogy erre az időszakra megfizeti a munkavállaló helyett az egészségbiztosítási járulék minimum összegét, vagyis 7710 Ft-ot. Így a munkavállaló továbbra is jogosult lesz az egészségügyi ellátás igénybevételére.
Lehet-e csökkenteni a költségeinket, ha nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat?
Az állami intézkedések pillanatnyilag a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban tevékenykedő cégeket segítik. Az e cégekben foglalkoztatott munkavállalók után 2020 márciusától júniusáig nem vagyunk kötelesek megfizetni a munkabér utáni közterheket, továbbá a munkabért terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségünk áll fenn, amelynek összegét 7710 forintban maximalizálták.
Az egyéb ágazatokba tartozó cégekre nézve még nem került kihirdetésre hasonló rendelkezés.
Ha nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, dönthetünk úgy, hogy megszüntetjük a munkaviszonyt. Ebben az esetben belső működési okokra, például leépítésre hivatkozhatunk. További lehetőség, hogy munkavállalónkkal megállapodást kötünk arra az időszakra, amikor majd megszűnik a járvány és feloldják a korlátozó állami intézkedéseket is. Például bizonyos feltételek mellett megállapodhatunk abban, hogy a munkavállalót a járvány megszűnése után újra foglalkoztatjuk, illetve hogy ő köteles nálunk munkába állni. Vagy vállalhatunk kötelezettséget arra, hogy újra felajánljuk a munkavállalónak a munkaviszony létrehozását. Mindkét esetben lényeges rendezni a megállapodásban, hogy a korábbi munkaviszony hossza beleszámít az új munkaviszonyba akkor, ha az előző munkaviszony a felmentési időre járó munkabér fizetése nélkül (valamint, ha ez a munkavállalóra irányadó, végkielégítés fizetése nélkül) szűnt meg.
A helyzetre tekintettel módosíthatjuk-e a már kihirdetett munkaidő-beosztást?
Igen. A már közölt munkaidő-beosztás módosítható előre nem látható körülmény felmerülése esetén. Míg eddig ezt a változtatást csak úgy lehetett elrendelni, hogy már 96 órával előtte bejelentettük az erre vonatkozó szándékunkat, jelen helyzetben lehetőség van arra, hogy a munkaidő-beosztást azonnal módosítsuk.
Biztosítanunk kell-e leveleink átvételét a cég székhelyén, ha egyébként minden munkavállalónk otthonról dolgozik?
A Magyar Posta pillanatnyilag még üzemel és kézbesíti a küldeményeket, így a székhelyünkre címzett küldeményeinket át kell vennünk. A jelen helyzetre irányadó intézkedések nem mentesítenek ezen kötelezettségünk alól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy személyes jelenlét szükséges a székhelyen.
A postai küldeményeink egy része nem igényli a személyes átvételt, azok a postaládánkba kerülnek majd, onnan juthatunk hozzájuk. A regisztrált küldeményeket viszont személyesen kell átvenni a postán, erről szintén a postaládában találunk majd értesítést. A legjobb, ha egy kijelölt munkatársunk bizonyos rendszerességgel kiüríti a székhelyen található postaládát, és személyesen átveszi a postán a regisztrált küldeményeket, mert ott csak határozott ideig őrzik azokat, azt követően azonban visszaküldik a feladónak.
További kérdések:
Vannak speciális szabályok, amelyeket csak világjárvány idején kell alkalmaznom?
Nincsenek külön szabályok a járványügyi helyzetekre. Ilyenkor is általános kötelezettség, hogy biztosítsuk az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet. Ezért tegyünk meg mindent a veszélyeztetettség csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések akár egészségügyi adatok kezelésével is járhatnak, így az erre vonatkozó szabályokat is be kell tartanunk. Habár az adatkezelésre vonatkozó szabályok nem váltak rugalmasabbá, a magyar adatvédelmi hatóság szerint is megtehetik a munkáltatók azokat a szükséges és elégséges intézkedéseket – akár a munkavállalókkal és harmadik személyekkel szemben is –, amelyek a járvány terjedését megakadályozhatják.
Kötelezhető-e a munkavállaló arra, hogy fertőzöttségét jelentse?
Igen, kötelezhető. Egyrészt a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a munkatársai egészségét, sem a munkáltatója működését. Másrészt a munkaviszony fennállása alatt a munkavállalóra is vonatkozik a tájékoztatási és az együttműködési kötelezettség.
Mikor jár és mikor nem jár a táppénz?
Ha a munkavállalónál már megállapították a betegséget, betegszabadságra kell mennie és táppénzt fog kapni. A hatósági elkülönítés – amit a tisztiorvos rendelkezése alapján a háziorvos állapít meg – szintén táppénzre jogosít. Ezzel szemben, önként vállalt karantén esetén az érintett ilyen juttatásra nem jogosult. Ha a fertőzésnek csak a gyanúja áll fenn, nem jár sem betegszabadság, sem táppénz. Ekkor például szabadságot vehet ki a munkavállaló, vagy megállapodhatunk más megoldásban is, így például fizetés nélküli szabadságban.
Elrendelhetem, hogy csak lázmérés után léphetnek be a munkavállalók a munkahelyre?
Az adatkezelési hatóság aktuális állásfoglalása a jelenlegi járványügyi helyzetben egyelőre túlzónak tartja a munkáltató minden munkavállalójára kiterjedő, bármilyen diagnosztikai szűrővizsgálat általános alkalmazását. Ezek alapján tehát nem rendelhetjük el általánosan, minden munkavállalóra kiterjedően például azt, hogy csak lázmérés után léphetnek be a munkahelyre.
Felvehetek adatokat a munkavállaló fertőzöttségéről?
Igen, de az adatkezelésre vonatkozó szabályokat be kell tartanunk. Ezek alapján fennáll az előzetes tájékoztatási kötelezettség. Le kell folytatni az érdekmérlegelési tesztet, mert az adatkezelés jogalapja a jogos érdek lesz. Csak azokat az adatokat kezelhetjük, amelyek feltétlenül szükségesek egyrészt az érintett személy beazonosításához, másrészt a fertőzés vagy a fertőzésveszély körülményeinek feltárásához. Ezeket az adatokat csak a szükséges ideig őrizhetjük meg. De azt tudnunk kell, hogy a koronavírus tüneteivel kapcsolatos információk összegyűjtése, értékelése, és a következtetések levonása az egészségügyi szakemberek, valamint a hatóságok feladata, mi pusztán a végeredmény megismerésére vagyunk jogosultak.
Mit nem tehetek?
Jelen helyzetben nem folytathatunk le minden munkavállalóval szemben szűrővizsgálatot, valamint korábbi kórtörténetre vonatkozó egészségügyi adatokat sem gyűjthetünk be. Folyamatosan értékelnünk kell a kialakult helyzetet és ennek megfelelően kell változtatni a magatartásunkon. Tehát akkor alkalmazhatunk szigorúbb, szélesebb munkavállalói körre kiterjedő információgyűjtést, ha olyan mértékű lesz a járvány, amely komolyabb intézkedéseket igényel.
Mikor tagadhatja meg a munkavégzést a munkavállaló?
A munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést, ha egy munkahelyen a fertőzés kockázata kiemelten magas, és az egészséges, biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható. Ilyenkor a munkavállaló munkabérre jogosult, és munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia otthon, készenléti jelleggel.
Kötelezhetjük-e orvosi vizsgálatra a munkavállalót?
Igen, ha a munkavállalónk bejelentése, kockázatértékelésünk, vagy az egyedi körülmények mérlegelése alapján megállapítható, hogy a munkavállalónk olyan munkakörben dolgozik, ami fertőzésveszélynek különösen kitett. Ilyenkor elrendelhetjük a kötelező orvosi vizsgálat elvégzését. Ezt azonban kizárólag egészségügyi szakember vagy az ő szakmai felelőssége mellett eljáró személy végezheti el.
Ha bezárják az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, kötelezhetjük-e a munkavállalót arra, hogy a munkahelyén megjelenjen?
Nem. Ilyen esetben alkalmazható a szabály, mely szerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyenkor ugyanis különös méltánylást érdemlő helyzet áll elő, ami személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt következett be. Ennek időtartamára a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyenkor a munkavállaló jogosult bejelenteni távollétét, de bizonyítania kell az ezt megalapozó tényeket. Lényeges, hogy ilyen esetben díjazásra nem jogosult. A munkáltató vállalhatja azt, hogy erre az időszakra megfizeti a munkavállaló helyett az egészségbiztosítási járulék minimum összegét, azaz 7710 Ft-ot. Így a munkavállaló továbbra is jogosult lesz az egészségügyi ellátás igénybevételére.
Tehetünk valamit, ha a munkavállalók nem tartják be az intézkedéseinket?
Igen. Ha például olyan döntést hoztunk, miszerint a munkavállaló nem léphet be a munkavégzés helyére, illetve a munkáját köteles otthon végezni, úgy ez munkáltatói utasításnak minősül, amit a munkavállaló köteles betartani. Ha nem így tesz, fegyelmi intézkedés, szélsőséges esetben pedig felmondás is alkalmazható vele szemben.
Mit tegyünk?
Készítsünk egy cselekvési tervet, ami a helyzet munkahelyi kezelésére vonatkozik. Ennek fontos része, hogy a munkavállalóinkat részletesen tájékoztassuk az aktuális helyzetről és az elvárásainkról. Emellett persze a fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése, az épületünk területére lépők fokozott ellenőrzése és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése, a rendezvények, az ügyféltalálkozók, az utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése is jó módszer a járvány terjedésének megakadályozására. Mindezek érdekében – akár külsős személyek – személyes adatainak kezelésére is sor kerülhet. Fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az újabb fejleményeket, és az előállt helyzetet józanul átgondolva és mérlegelve a lehető leggyorsabban intézkedjünk.

2020
„Várakozásunk egyértelmű volt, azért jöttünk, hogy hazavigyük a díjat!”
Irodánk másodszorra nyerte el a neves Wolters Kluwer jogászdíjat adatvédelmi kategóriában. A Wolters Kluwer munkatársai ebből az alkalomból interjút készítettek a győztes csapattal két tagjával, Belényi Andreával és Várady Endrével, akik immár mint címvédők nyilatkoztak az előkészületekről, a megmérettetésről és arról, hogy milyen érzés volt átvenni a díjat.
Érdemes elolvasni a lelkesítő szavakat!
Az adatvédelem kategória címvédőjeként üdvözölhetjük Önöket, mit jelent az irodájuk számára a Jogászdíjon történő megmérettetés? Mit gondolnak, miért van szükség egy ilyen lehetőségre manapság?
Dr. Várady Endre (V. E.): A Jogászdíjat egy nagyon színvonalas eseménynek tartom, ahol a szakma legjobbjai méretik meg magukat rendkívül erős pályázatokkal, ezért nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy másodszor is győzelmet arattunk. Közös, örömteli pont, hogy irodánkhoz hasonlóan a Jogászdíjnál is központi szerepe van az innovációnak, amelyre az ügyvédi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek is egyre fogékonyabbak.
Dr. Belényi Andrea (B. A.): Irodánkat az ügyfélközpontú szemlélet jellemzi, és az elmúlt két év pályázataiban is ezt hangsúlyoztuk. Fontos megemlíteni emellett, hogy az adatvédelem terén az elmúlt években véghez vitt projektjeinket példaértékűnek és értékteremtőnek tartjuk, emiatt is gondoltuk úgy, hogy érdemes pályáznunk.
Hogy érezték magukat a díjátadón, milyen várakozásokkal érkeztek, és milyen élményekkel távoztak a Hilton Budapest City-ből?
V. E.: Nagyon jól éreztük magunkat a rendezvényen. A várakozásunk egyértelmű volt, azért jöttünk, hogy hazavigyük a díjat. Természetesen izgultunk, de az a remény élt bennünk, hogy reális esélyünk van a győzelemre. Hittük, hogy egy nagyon erős pályázatot nyújtottunk be.
B. A.: Izgultunk, hogy vajon megvédhetjük-e a címünket. Az „segített át” bennünket ezen a ponton, hogy nagy meglepetésünkre rögtön az első kihirdetett kategória volt a miénk. Mire feleszméltünk, már ki is mondták az irodánk nevét. Volt szerencsém a színpadon egy rövid beszédet mondani a csapat nevében, ez különösen felemelő érzés volt.
A 2019-ben győztes pályázatuk az egészségügyi adatkezelés témakörére épül. Miért pont ezt választották?
V. E.: Azért esett erre a választásunk, mert egyrészt a téma az egész magyar társadalmat érinti, másrészt a rendelők és egyéni orvosok részéről tömeges igény jelentkezett a GDPR-megfelelésre. Szerettünk volna egy olyan terméket kidolgozni, ami például szolgálhat az egész szakma számára.
B. A.: Elsődleges szempont volt, hogy széles szakmai rétegnek nyújtsunk könnyen elérhető, teljes körű segítséget. Az egészségügyi szolgáltatók kevésbé értenek az adatkezeléshez, nem is várható el, hogy a jogi ismeretek terén a legmagasabb szinten legyenek. Számukra az adatkezelés egy járulékos kötelezettség. A szoftverünk e kötelezettség teljesítésében segít és könnyíti meg a munkát.
Miben áll az Önök által kifejlesztett projekt lényege és legfőbb innovációja?
V. E.: Röviden összefoglalva az innováció lényege, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva és az orvosok igényeit felmérve kialakítottunk egy szoftveres megoldást, ami egyrészt teljes körű, emellett azonnali is, hiszen a kérdőív kitöltése után perceken belül megkapja a felhasználó a teljes, testreszabott GDPR-megfelelési csomagot.
B. A.: A felhasználónak egy online kérdőívet kell kitöltenie, ami legfeljebb félórát vesz igénybe. A kérdőív kifejezett célja, hogy felmérje, hogy a praxisnak milyen területeken kell fejlesztenie az eljárásait ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályi elvárásoknak. A kitöltést követően a szoftver értékeli a válaszokat és az értékelés alapján elkészíti az adatvédelmi megfeleléshez szükséges, testreszabott dokumentumcsomagot, amely a kitöltést követően perceken belül megérkezik a kitöltő e-mail-címére. A kérdések megválaszolása nem igényel jogi ismereteket, a kitöltőnek csak a saját praxisa működését kell ismernie. A megoldásunk a gyógykezelési célú adatkezelés megfelelőségének megteremtését támogatja. Az általunk tartott interaktív, kis csoportos adatvédelmitisztviselő-képzés pedig teret biztosít a szakmai eszmecserének és nagyon jó kiegészítésnek bizonyul a szoftver által biztosított anyagok mellé.
Mi okozta a legnagyobb nehézséget a szoftver megalkotása során?
V. E.: Nem volt könnyű a jogi és informatikai logikát összhangba hozni, mert előbbi szabadabb jellegű, az informatikai nyelvnek pedig világos és szűk keretei vannak, és ebbe nem volt egyszerű beilleszteni a tartalmat. A kérdéseket úgy kellett kitalálnunk már az elején, hogy ha később módosításra van szükség, ne boruljon fel az egész rendszer.
B. A.: Az egészségügy működését is ismernünk kell, ez egy széles körű, részletes szabályrendszer. Saját magunk számára is egy hatalmas gondolatkísérlet volt modellezni, hogy az elejétől a végéig miként zajlanak a folyamatok.
Milyen visszajelzéseket kapott a fejlesztésük?
B. A.: Már a fejlesztés közben is teszteltük a szoftvert az egészségügyben dolgozókkal. Az ottani visszajelzések igazán értékesek voltak számunkra. Kifejezett célunk volt, hogy az egészségügyi dolgozók nyelvét beszéljük, a lehető legérthetőbben fogalmazzunk számukra. Leszögezhetjük, hogy már előzetesen látszott, hogy kizárólag egy teljes körű megoldásra van felhasználói igény. Ezért az értékelő riport mellett a felhasználó megkapja azokat a dokumentumokat, nyilvántartás-mintákat is, amelyek használata szükséges a jogszabályi megfeleléshez.
Miért válhatott az adatvédelem mára ennyire „felkapott” területté?
V. E.: Pár évvel ezelőtt még nagyon a jövő zenéjének tűnt a GDPR, az adatvédelem egy elvont és távoli dolognak látszott. Senki sem vette komolyan. Utána viszont, a „GDPR-félelem” időszakának kezdetén egyértelművé vált, hogy ez a terület mindenkit érint. Napjainkban a fogyasztók és a munkavállalók is előszeretettel „nyúlnak” adatvédelmi érintetti jogokhoz mint lehetséges jogi fegyverhez. Az is világossá válik, hogy az adatbiztonságra többet kell áldozni, hiszen az adatvédelmi incidensekből nagyon komoly anyagi és reputációs károk származhatnak.
B. A.: Az érintettek sokkal tudatosabbá váltak. Az embereket elkezdte foglalkoztatni, hogy az adatainkkal kvázi fizetünk, jelentőségük van. A hatósági eljárások pedig adatkezelői oldalon jelentenek fenyegetettséget. Mindezek felszínen tartják a témakört.
Mit üzennének a jövő pályázóinak?
V. E.: Aki komolyan veszi a Jogászdíj értékeit, bátorítjuk a pályázásra. Ez egy nagyon jó iskola, akkor is, ha ezen értékek ápolását nem csak évente egyszer kell végezni, hanem érdemes a mindennapi munkánkba beépíteni. Úgy gondolom, hogy a kezdeményezés az egész szakma számára fontos üzenetet hordoz.
B. A.: Bárki, aki úgy értékeli, hogy a kiírást megelőző hónapokban volt olyan projektje, ami a szakma számára példaértékű és hasznosítható lehet, mindenképpen pályázzon. Nagyon jó érzés ott állni a színpadon díjjal a kezünkben, és egy adott projektre úgy gondolni, hogy annak külső szemlélők számára is van értéke.

2020
Boldog új évet kíván a VJT & Partners csapata!
2020 egy különleges év számunkra. Hogy miért? A kisfilmből kiderül.

2020
Belényi Andrea és Várady Endre 2020 januárjától partnerként csatlakoznak irodánkhoz
Üdv a fedélzeten!
Irodánk partneri csapata két új taggal bővül idén, mindketten elkötelezettek, lelkesek és szakmailag is rendkívül tapasztalt jogászok.
Andrea 2018-ban a versenyjog területéről érkezett hozzánk, hogy itt szakterületeit kibővítve az adatvédelem és más szabályozási területek szakértőjévé váljon. Kiváló projektmenedzser, kitűnő előadó, a DPO képzés motorja. Szakértelmével és kitartásával nagy részt vállalt az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftver megalkotásában, amivel az iroda immár második éve elnyeri a Wolters Kluwer jogászdíjat.
Endre már jelölt éveit is nálunk töltötte, és 2016-tól ügyvédként erősíti a csapatot. Szakterületei a technológia, a kiszervezés és az adatvédelem, mely területen a csapat vezetőjeként többedmagával már másodszorra veszi át a Wolters Kluwer jogászdíjat. Az iroda számos kiadványának szerkesztését is ő végzi.
„Nagyon örülök, hogy ők ketten most már ahhoz a csapathoz tartoznak, mely az iroda működését közvetlenül irányítja” – mondta Varga János Tamás irodavezető partnerünk. – „Üdv a fedélzeten!”
2019
Mire jó GDPR?
Adatvédelmi csapatunk vezetője, Belényi Andrea, a Hatoscsatorna televízió Feketén-Fehéren c. műsorának vendége volt. A beszélgetés a személyes adatok védelméről, a GDPR egészségügyi vonatkozásairól, a betegek személyes adatokkal kapcsolatos jogairól, és az adatvédelem további fontos kérdéseiről folyt.

2019
Másodszorra is miénk a jogászdíj!
Az „Év Adatvédelmi Csapata 2019”
Megvédtük az „Év adatvédelmi csapata” címet! A Wolters Kluwer egy ünnepélyes díjátadó keretében ismét odaítélte a díjakat a legjobb jogászoknak, és irodánk ismét elhozta a neves jogászdíjat adatvédelem kategóriában. Adatvédelmi csapatunk a múlt év során egy olyan megoldást hozott létre az egészségügyi adatvédelem területén, mely az orvosi praxisok és rendelők széles köre számára elérhető és egyszerűen használható. „A Doki és a Multidoki megalkotásával az volt a célunk, hogy egy gyors, megfizethető és mégis professzionális GDPR megfelelési eszközt adjunk az orvosok kezébe” – mondta Belényi Andrea. Andrea mellett Várady Endre és Tamás Eszter Kata vettek részt a díjátadón, az iroda otthon maradt tagjai pedig távolról, egy emberként izgultak a győzelemért.

2019
Egy külföldi cégvásárlás története jogi szemmel
avagy mire kell odafigyelni, ha ilyen nagy ugrásra készülünk?
Dr. Lovretity András, az iroda M&A csapatának vezetője, egy cégvásárlás izgalmain keresztül mutatja be, hogy mire kell mindenképpen odafigyelni egy magyar cégnek, ha az országhatárokon túlnyúló terjeszkedésre készül.

2019
Tudsz egy jó irodát Mexikóban? Hát persze!
Tudósítás a Global Leaders Forum éves londoni gyűléséről
Irodánk idén is részt vett a Global Leaders Forum találkozóján, ahol összesen 45, technológiai joggal és adatkezeléssel is foglakozó kisebb-nagyobb iroda képviseltette magát a világ minden tájáról. A VJT színeiben idén Dr. Belényi Andrea vett részt a találkozón.
A találkozó egyik célja, hogy a hálózathoz tartozó ügyvédi irodák képviselői megismerjék egymás emberileg és szakmailag egyaránt, így később, ha szükség van rá, együtt tudjanak dolgozni, vagy ajánlani tudják egymást ügyfeleiknek. Andrea elmondta, hogy ez a rész a közös programoknak és gyorsrandevúknak köszönhetően nagyon jól sikerült, és sok kedves, szakmailag is elsőrangú embert ismert meg a világ minden tájáról.
Az ismerkedést előadások és kerekasztal beszélgetések színesítették, melyek korunk legégetőbb, minden országot érintő kérdéseivel foglalkoztak. Szó volt például arról, hogy a mesterséges intelligencia használata hogyan befolyásolja az adatvédelmi megfelelést, vagy hogy a jogalkotás miként tud lépést tartani a felgyorsult technológiai változásokkal.
„A találkozások és az előadások során kiderült, hogy a különféle országokban nagyon hasonló problémák merülnek fel, például a jogalkotás és a jogalkalmazás szintjén. Jó volt ezekről hallani, megbeszélni őket, azt hiszem, mindnyájunk látóköre sokat tágult ezalatt a két nap alatt. Nekem, mint adatkezelési és versenyjogi szakembernek külön öröm volt arról hallani, hogy ez a két jogterület mennyire párhuzamosan fejlődik, például a jogszabályok kialakításának szintjén” mondta Dr. Belényi Andrea. „Jövőre mindenképpen ott leszünk megint.”
2019
Ezen áll vagy bukik a magyar cégek sikeres külföldi terjeszkedése
Interjú Varga János Tamással és Lovretity Andrással a Portfolio.hu-n
"A kkv-knak jó esetben van Magyarországon ügyvédjük, aki segít a mindennapi ügyeik elintézésében. Akvizícióra már nem biztos, hogy van ügyvédjük, és hogy külföldi terjeszkedésre lenne külföldi ügyvédjük, az teljesen valószínűtlen - vélekedett a Portfolio-nak adott interjúban Varga János Tamás, a VJT & Partners alapítója és Lovretity András, az ügyvédi iroda M&A vezető partnere. A szakemberekkel arról beszélgettünk, hogy a hazai cégtulajdonosok milyen hibákat követhetnek el egy-egy tranzakció során és hogy milyen alapvető feltételek szükségesek a külpiaci terjeszkedéshez."
Az elmúlt néhány év a kkv-szektorban a generációváltástól volt hangos. A saját ügyfélkörükben mennyire érzékelhető az elmúlt pár évben, hogy azért érkezik a külső vevő, mert a családon belül nem valósulhat meg az átadás?
Varga János Tamás: Mi nem találkoztunk olyan esettel, amikor egy hazai kkv-nál a családon belüli generációváltás sikeresen megvalósult. Ehhez tudatos építkezés és felkészülés kell, azonban az elmúlt 20 évben Magyarországon inkább az volt a jellemző, hogy ha valakinek volt egy tehetséges gyereke, akkor elküldte külföldre tanulni. A világlátott gyermek azonban ezt követően már nem vágyott vissza a magyar kkv valóságba. Lehet, hogy eredetileg az volt az elképzelése az adott cégvezetőnek, hogy majd a gyereke megszerzi a tudást, ami alapján tovább tudja vinni a céget, azonban ez általában nem jött be. Az igazán átgondolt, modellszerűen felépített, majd sikeresen megvalósított generációváltás itthon olyan ritka, mint a fehér holló. Ebben nagyon mások vagyunk, mint egy nyugat-európai társadalom, ahol ez egy bejáratott modell.
Az elmúlt években pedig kialakult ehhez a jogszabályi háttér, nem?
Varga János Tamás: Ahonnan átvettük ezeket a jogelemeket, azokban az országokban ezeknek az intézményeknek, mint bizalmi vagyonkezelés, családi alapítvány, évszázados múltja van, kialakult ezeknek a joggyakorlata. Ráadásul az egésznek a jogintézmények állóképességébe, maradandóságába vetett bizalom az alapja. Ehhez nálunk még nem telt el elég idő. Alapvető kérdés, hogy ezek a lehetőségek egyáltalán mennyiben lesznek még velünk 3-5 év múlva.
Mit tapasztalnak saját ügyfélkörükben, mi a megszokott tranzakció, ki a vevő az eladó kkv-ra?
Varga János Tamás: Mi a versenypiaci, privát tranzakciókat ismerjük. Ezek egy részében olyan magyar iparági vevő jelenik meg, aki konszolidációt akar végrehajtani a saját piacán. Emellett természetesen jelen vannak a külföldi stratégiai befektetők és pénzügyi befektetők is, például a private equity alapok.
Amikor egy ilyen tranzakció, tárgyalás elindul, mi az a legfontosabb tényező, amire egy eladásban érdekelt cégtulajdonosnak oda kell figyelnie?
Lovretity András: A magyar kkv-szektorban itthon ez még nem magától értetődő, de fontos lenne, hogy a cégtulajdonos ne sajnálja a pénzt jó tanácsadókra. Egy cégeladásnál nem elég, ha a bejáratott partneremnek szólok, aki a cégem mindennapos ügyeinek intézésében ugyan költséghatékony segítség, de cégek eladásában, illetve külföldi professzionális befektetőkkel nincs tapasztalata.
Varga János Tamás: Jellemzően első körben (felesleges) költségtételként gondolnak a cégtulajdonosok a tanácsadóra. Pedig a valóságban a jó tanácsadó komoly bevételnövelő tényező.
Hol térülhet meg számukra ez a költség?
Varga János Tamás: Egy jól felkészült és a piacon elismert tanácsadó biztosítja azt, hogy komolyan vegyék az ügyfelet a másik oldalon. Ennek köszönhetően például a vevő professzionális tanácsadó csapata nem próbálkozik be olyan dolgokkal, amiket egy ilyen tranzakciókban tapasztalatlan csapat esetében szemrebbenés nélkül megpróbál elérni. Ha a vevőnek van egy profi csapata, az eladónak meg nincs, akkor a vevő eleve nyerő helyzetben van és csak az a kérdés, hogy mennyire fogja „túlnyerni” magát. Egy kkv tulajdonos általában életében egyszer ad el céget professzionális, „életvitelszerűen” cégeket vásárló külföldi vevőnek, ezért nem mindegy, kiket bíz meg egy ilyen tranzakció során. A jó tanácsadónak nagyon komoly ráhatása van arra, hogyan alakul az eladási ár, a fizetési feltételek, a biztosítékok, a kifizetés időpontja és a garanciális vállalások. A jó tanácsadói csapat a garancia arra, hogy a szerződésben tényleg az lesz benne, amiben az eladó, hite szerint, megállapodott a vevővel. És ne fordulhasson elő, hogy valami fontos dolog nem úgy van megfogalmazva, ahogy az eladó gondolta, és ezért végül nem jut hozzá ahhoz, amire vágyott.
Lovretity András: A felkészült tanácsadó szerepe pedig még inkább felértékelődik olyan tranzakciókban, ahol nem egy egylépcsős, 100 százalékos eladásról van szó, hanem éveken át együtt kell élni a vevővel, ahol esetleg a további vételárrészletek függnek a cég eredményétől, és nagyon nagy jelentősége van annak, hogy milyen befolyása van az eladónak a cég életére az együttélés ideje alatt.
Mennyire jellemzőek idehaza a többlépcsős tranzakciók?
Varga János Tamás: Trendszerűen egyre jellemzőbb, hogy earn out-os struktúrában valósulnak meg a vásárlások. Az eladó szempontjából nézve itt nem az történik, hogy eladja a cége 100 százalékát, megkapja ezért a pénzét egy összegben, és viszontlátásra, hanem az, hogy első lépésben eladja a cég 51 százalékát, a vevő ennek következtében többségbe kerül, és utána három-öt év alatt eladhatja ez eladó a maradék részesedését, de az ezekért kapott összeg attól függ, hogy ebben a három-öt évben milyen teljesítményt nyújt az immáron közös cég. És itt nem szabad azt elfelejteni, hogy ha az új tulajdonos már 51 százalékban jelen van a cégben, akkor nagyon komoly ráhatása lehet a működésre és ezen keresztül akár az EBITDA-ra is. Jellemzően ugyanis EBITDA alapú árazások vannak.
Mit tapasztalnak, ez eladó oldaláról mik a fő szempontok, amikor kiválaszt 1-1 győztes ajánlatot. Az ár nyilván elsődleges, de vannak más szempontok?
Varga János Tamás: Az ár eleve eldönti, hogy lesz-e tranzakció vagy sem. De vannak olyan esetek, amikor az eladó is abban érdekelt, hogy bent maradjon a cégben és olyan külföldi partnert keres, aki hozzá tud tenni valamit az üzlethez. És ilyenkor az együttélés szempontjai is rendkívül fontossá válnak.
Ha a vevők oldaláról közelítünk meg egy tranzakciót, akkor mik azok a fő tényezők, amelyekre figyelni kell?
Varga János Tamás: Az üzleti számok nyilván mindent uralnak, ez az elsődleges, és tapasztalatom szerint egy átvilágítás ennek van alárendelve. Mostanában egyre többen megnézik azt is, hogy a szervezet milyen állapotban van. Ha a tulajdonost kivesszük belőle, akkor marad-e valami. Részben emiatt jönnek létre a már említett earn out-os megállapodások. Ezzel ugyanis megvalósulhat az üzleti folytonosság akkor is, ha a tulajdonos a tranzakció időpontjában még létfontosságú a cég számára.
Lovretity András: Mindezek mellett nem bagatellizálnám el a jogi átvilágítás jelentőségét sem. Ritkán, de kiderülhetnek olyan dolgok egy ilyen átvilágítás során, hogy bármennyire szépek a számok, ha a jogi kockázatokból tényleges probléma lesz, az a cég jó pénzügyi kilátásait könnyen szertefoszlathatja. A cél, hogy feltárjuk a jogi kockázatokat is, és ezeket kezeljük, hogy a probléma vagy be se következzen, vagy a hatása ne legyen akkora. A jogi kockázatok egyébként az esetek túlnyomó részében kezelhetők.
Ha egy magyar kkv a külföldi piacokon akar terjeszkedni tőkebefektetéssel, akkor milyen szempontokat tartson szem előtt?
Varga János Tamás: A cégeknek, jó esetben a kkv-knak is van Magyarországon ügyvédjük, aki segít a mindennapi ügyeik elintézésében. Akvizícióra már nem biztos, hogy van ügyvédjük, és hogy külföldi terjeszkedésre lenne külföldi ügyvédjük, az teljesen valószínűtlen. Ugyanakkor a helyi szabályok ismerete nélkül életveszélyes vállalkozás a külföldi cégvásárlás. Egy egyszerű példával érzékeltetve, lehet, hogy a cégtulajdonos magyar tapasztalata alapján azt gondolja, hogy egy bizonyos dokumentum aláírásával megvett valamit, de elképzelhető, hogy a szomszédos országban ez semmit nem jelent. És ha a vevő azzal szembesül, hogy a dokumentum alapján a vételárat kifizette, de mégsem szerezte meg a külföldi céget, az dráma. Mi abban tudunk segíteni, hogy nemzetközileg elismert magyar irodaként, Magyarországról az ügyfél igényeit ismerve első körben kiválasztjuk, majd a tranzakció során irányítjuk a helyi szakértői csapatot. Az ügyfél nekünk tudja elmondani az összes szempontját, amit mi tranzakciós nyelvre lefordítva kommunikálunk a helyi tanácsadónak és úgy vezetjük a nemzetközi tanácsadói csapatot, hogy az ügyfél céljai maximálisan megvalósuljanak a tranzakcióban.
Lovretity András: Külföldön is fontos, hogy a tranzakcióra szabott partnert válasszunk. Olyat, aki ismeri a helyi viszonyokat, és akit komolyan vesz a másik oldal is. Nem mindegy például, hogy az adott ügyvéd mennyire elismert, milyen reputációja van például, a hatóságok vagy akár egy közjegyző előtt. Nagyon sokat számít ez a projektmenedzsmentben, abban, hogy minél gördülékenyebben legyenek elintézve a dolgok, persze mindig a jogszerűség keretein belül.
Varga János Tamás: Egyfajta tekintélyről is szó van. Nagyon fontos, hogy ne csak az eladónak és a vevőnek, tehát az ügyfeleknek, legyen tekintélye egymás előtt, hanem a tanácsadóknak is legyen tekintélyük a másik tanácsadói csapat és végső soron a másik fél előtt. Ha ez nincs, akkor kialakul egy olyan aszimmetrikus helyzet, amiből nagyon nehéz jól kijönni.
Tehát akkor az iroda abban a speciális szegmensben érdekelt, amikor egy magyar cég külföldi terjeszkedését kell segíteni felvásárlás útján. Az üzleti stratégia milyen elemekre épít még?
Varga János Tamás: A stratégiánk alapja, hogy vannak egyértelműen definiált fókuszterületek, amelyeken törekszünk egyre meghatározóbb szereplővé válni. Az egyik erősségünk az M&A-ügyletek, és ezen belül is a külföldi terjeszkedésben érdekelt magyar kkv-knak szóló tanácsadás. Emellett fontos fókusz a technológiai szektor. Olyan cégeknek adunk tanácsot, amelyeknek az alapvető termékük, szolgáltatásuk nagyon erősen technológiára alapozott, beleértve ebbe a legnagyobb nemzetközi big tech cégeket, de a technológiai iparágakban működő magyar kkv-kat is. A harmadik fókuszterület pedig a compliance (megfelelés), tág értelemben véve, a fogyasztóvédelmi jogtól a versenyjogon át az adatvédelemig.
Forrás: portfolio.hu
2019
„ha élőerővel nem lehet győzni, akkor kell egy jó szoftver”
A Trend FM a Wolters Kluver jogászdíj elnyerésének apropóján interjút készített Varga János Tamással, irodavezető jogászunkkal, az Adatsólyom online GDPR megfelelést segítő szoftver szellemi atyjával. Az interjúban szóba kerül az Adatsólyom születése, fejlődése, és jelenlegi szárnyalása az adatvédelem egén. Minden együtt 15 percben, érdemes meghallgatni!

2019
Csernus Zoltán az EELA vezető csapatában
EELA 2019
Irodánk már több éve részt vesz az EELA, vagyis a European Employment Lawyers Association konferenciáin, mely az Európai Unió munkajoggal foglalkozó irodáit gyűjti egy csokorba. A szervezet konferenciái lehetőséget adnak a munkajogászoknak, hogy tapasztalatot cseréljenek, kapcsolatokat ápoljanak. Minden tagállamból egy képviselő felvételt nyer a board (az EELA vezető testülete) tagjai közé is, hogy munkájával országa ügyvédi irodáinak érdekeit képviselje a szervezetben. A legutóbbi, Tallinnban tartott konferencián a tagok titkos szavazáson Csernus Zoltánnak szavaztak bizalmat, így ezentúl Zoltán képviseli Magyarország ügyeit a szervezeten belül. Gratulálunk a kinevezéshez!

2019
Köszönjük ügyfeleinknek az elismerő véleményeket!
Chambers Europe 2019
A Chambers Europe jogi irodákat értékelő kiadványa idén ismét rangsorolta az ügyvédi irodákat. A rangsor felállításához a kiadvány munkatársai egyrészt kollégáinkat kérdezték a szakmai kérdésekről, másrészt ügyfeleinket faggatták ki munkánkról. Ezúton is köszönjük ügyfeleinknek az elismerő véleményeket!
„Mindig elérhetőek, azonnal válaszolnak és kitűnő javaslatokkal állnak elő – mondja egyik ügyfelünk, akinek VÁLLALATFELVÁSÁRLÁS területén adtunk jogi tanácsot. - Üzleti érzékkel megáldott jogászok.” A kiadvány kiemeli Lovretity Andrást, aki nagyon pontos a jogi dokumentációk elkészítésében, és igazi stratéga. Varga János Tamást szintén stratégiai gondolkodásáért dicsérik, valamint átfogó elméjéért: „egyszerre tartja szem előtt az egészet és a részleteket is.”
MUNKAJOG területen természetesen a csapat vezetőjét, Csernus Zoltánt emeli ki a kiadvány, akit mind szakmailag, mind emberileg dicsértek az ügyfelek: „alapos, pontos, megbízható, és még ha rövid a határidő, akkor is minden időben kész lesz”.
Munkatársaink tapasztalatát és magas színvonalú munkáját emeli ki a kiadvány a TECHNOLÓGIA területén. A rendkívül megbízható, és a határidőket komolyan kezelő csapatot egyik ügyfelünk így jellemezte: míg együtt dolgoztunk az olyan volt, mintha fogták volna a kezünket, és határozottan végigvezettek minket az ügy buktatóin.”
A csapat egy GDPR megfelelési szoftver kifejlesztésében is részt vett.
Fiatal kollégánkról, Várady Endréről mondták ügyfeleink, hogy rendkívül segítőkész és válaszai mindenkit meggyőznek. Bármilyen kérdésekkel bombázhatjuk, ő nem hátrál meg, és kidolgozza a helyes választ. De a lelkes vélemények terén irodavezetőnk, Varga János Tamás vitte el a pálmát, akinek ajtaja mindig nyitva áll az ügyfelek előtt.

2019
Három mondás, amiért szeretjük a Legal 500 idei értékelését
Legal500 EMEA 2019
A Legal 500 véleményformáló, jogi irodákat értékelő kiadványa idén ismét rangsorolta a legjobb jogi irodákat. Ügyvédeink kitűnő munkájának és ügyfeleink elégedettségének köszönhetően a VJT & Partners újra előkelő helyen végzett a megmérettetésben.
Három szempontból is örültünk az értékelésnek:
1. Egy új jogterületen, a VERSENYJOGBAN is bekerültünk a Legal 500 látóterébe.
Belényi Andrea személyében egy tapasztalt, nagy tudással rendelkező szakértő vezeti a versenyjogi csapatot. Irodánkat több vezető nemzetközi és magyar nagyvállalat is megbízta versenyjogi feladatokkal az elmúlt időszakban.
2. MUNKAJOGI csapatunk immár 8. éve van az élvonalban, a legelsők között!
„Csernus Zoltán ösztönös hozzáértéssel, az üzleti szempontokat is szem előtt tartva segíti az ügyfeleket. Mindig érthetően fogalmazza meg javaslatait, megoldásai reálisak és működőképesek. A feszes határidők sem jelentenek neki gondot” – írja kollegánkról a kiadvány. A munkajogi csapat több tucat jelentős nemzetközi és magyar vállalkozásnak ad tanácsot.
3. A többi jogterületen továbbra is megtartottuk előkelő helyünket.
VÁLLALATFELVÁSÁRLÁSI csapatunkról összefoglalóan azt írja a kiadvány, hogy villámgyorsan reagál a felmerülő problémákra. Lovretity András proaktivitását és Csernus Zoltán gyorsaságát, precizitását és tapasztalatát dicsérik az ügyfelek. És aki mindezt a megfelelő értékek alapján összefogja, az Varga János Tamás, irodavezető partner. Ügyfeleink között megtalálhatóak piacvezető magyar nagyvállalatok és jelentős nemzetközi vállalkozások is.
A JOGVITÁK területén szintén Csernus Zoltánt emeli ki a kiadvány.
A TECHNOLÓGIA, ADATVÉDELEM ÉS KISZERVEZÉS területein ügyfeleink hangsúlyozták, hogy barátságos, a munkában tökéletességre törekvő csapatunk mindig kreatív és testreszabott megoldásokat ad. Fiatal kollégánk Várady Endre, akit a Legal 500 a következő generáció jogászai között tart számon, kiválóan megoldja a problémákat. Varga János Tamás amellett, hogy elsőrangú vezetője az irodának, komoly stratégiai gondolkodó. Az ügyfelek között a világ vezető online vállalkozásai, valamint a technológiai megoldások alkalmazásában és fejlesztésében élenjáró hazai és nemzetközi vállalatok is megtalálhatóak.

2019
Egy különleges színházi este
Irodánk egy előadás erejéig kibérelte a FÉM színházat. Cziczó Attila és társulata az Annuska 2.0 című vígjátékot adták elő, mely vicces és komoly is volt egyben, és egy elgondolkoztató képet adott arról, hogyan keveredik össze Gárdonyi Géza világa, a mai modern vígjáték, és egy társulatnyi színész élete.
Köszönjük ügyfeleinknek, barátainknak, hogy velünk tartottak ezen az estén!

2019
A salátatörvény munkahelyi veszélyei
Dr. Várady Endre
A GDPR salátatörvény áprilisban lépett hatályba, és egyáltalán nem annyira szelíd és ártalmatlan, mint egy tányér saláta. Az új szabályok sokszor nehéz helyzetbe hozzák a cégeket, van, hogy évtizedek alatt berögzült szokásokon kell változtatni. Ennek fényében érdemes újból megvizsgálni cégünk munkahelyi adatkezelési gyakorlatát. A tét nem csekély, hiszen a munkavállalóknak kifejezetten erősödik a jogi fegyvertára, mind az adatvédelmi hatóság, mind a munkaügyi bíróság előtt.
A salátatörvény munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb módosításait kollégánk, dr. Várady Endre gyűjtötte egy csokorba.
A munkavállalók iratai csak bemutatásra kérhetőek el
Ezentúl figyelnünk kell arra, hogy egy munkatárs felvételénél a munkavállaló iratait (pl. személyi igazolvány, jogosítvány, lakcímkártya, adókártya, végzettséget igazoló dokumentumok) csak bemutatásra kérhetjük el, és ezekből semmilyen másolatot nem készíthetünk, sem elektronikusan, sem papíron. Ez gyakorlati nehézségeket eredményezhet például akkor, ha a munkaügyi hatóság a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételeket ellenőrzi, és a munkavállalónak nincs meg valamely irata. Ezért egy olyan megoldást kell találni, amely tekintettel van mind a munkaügyi ellenőrzés, mind az adatvédelmi szempontokra.
Erkölcsi bizonyítványt csak rendkívül szűk körben lehet bekérni
Mostantól a munkavállaló erkölcsi bizonyítványát is csak bemutatásra lehet elkérni és csak kivételesen, jellemzően akkor, ha az erkölcsi bizonyítvány bemutatását cégünk jelentős vagyoni érdeke indokolja (pl. pénzkezelés, őrző-védő feladatok, IT rendszergazda munkakörök esetén), vagy jogszabály kifejezetten előírja. A jogszerű adatkezelés érdekében cégünk vagyoni érdekét dokumentáltan be kell mutatni az úgynevezett „érdekmérlegelési teszt” használatával.
Szigorodnak a munkahelyi ellenőrzés feltételei
Ha például munkavállalóink számítógép- vagy e-mail használatát akartuk ellenőrizni, azt eddig is csak előzetes tájékoztatás után tehettük meg. A salátatörvény bevezetésével annyiban változott a helyzet, hogy a tájékoztatást írásban kell megadni, és a tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy cégünk intézkedései miért szükségesek és arányosak a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozásához képest.
Tilossá vált a biometrikus beléptetők használata
A módosult jogszabály következtében gyakorlatilag tilossá vált a biometrikus (pl. ujjlenyomatos) beléptető rendszerek használata. Ez alól nagyon szűk körben van kivétel: például, ha az ilyen beléptető rendszer működtetése a munkavállalók testi épsége és egészsége védelmében szükséges.
Változnak a kamerás megfigyelési szabályok
Mostantól cégünk felelőssége eldönteni, hogy mi az a legrövidebb időtartam, ameddig a felvétel megőrzése feltétlenül szükséges. Változott az is, hogy ezentúl kizárólag cégünk magánterületén lehet felvételt készíteni, a magánterületként használt közterületi részen (például a cég épületének bejárata körül) már nem rögzíthető felvétel.
Merre tovább?
Összegezve, a munkahelyi adatkezelési szabályok jelentősen szigorodtak és a munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos elvárások egyre magasabbak lesznek. Ezért a cégeknek javasolt felülvizsgálni ezen a területen eddigi gyakorlatukat, szabályzataikat és egyéb dokumentációjukat. A VJT & Partners adatvédelmi csapata örömmel segít a jogszerű és testreszabott munkahelyi eljárások kialakításában.

2019
Amit minden orvosnak tudnia kell az adatvédelemről
Dr. Belényi Andrea
Mekkora nyűg valójában az adatkezelési nyilvántartás?
A nyilvántartások közül a betegnyilvántartás minden praktizáló orvos számára eddig is a hétköznapok megkerülhetetlen része volt. A GDPR azonban egy olyan új nyilvántartást is életünk részévé tett, amelyet 2018. május 25. óta az orvosoknak is vezetniük kell. Ez az adatkezelési nyilvántartás. De vigyázat! A két nyilvántartás csak egyvalamiben hasonlít egymásra: mindkettőt nyilvántartásnak hívják.
Tegyük fel, hogy egy új beteg lép be a rendelőbe. Még nem ismerjük, kezet fogunk vele, és hellyel kínáljuk. Aztán bevezetjük a személyazonosító adatait a betegnyilvántartásba, majd megvizsgáljuk őt, és rögzítjük a betegnyilvántartásban mindazokat az információkat az egészségi állapotáról, amelyeket a vizsgálat során megállapítottunk. Ez eddig is így volt, és ebben nincs is semmi változás. Idén májustól azonban itt az adatkezelési nyilvántartás is, és ezzel kapcsolatban egy új szerepbe is bele kell tanulnunk. Ez pedig az adatkezelői szerep.
Amikor egymással szemben ülünk a páciensünkkel, természetesen arra gondolunk, hogy mint orvos és beteg ülünk itt. De ugyanerre a helyzetre ránézhetünk egy kevésbé magától értetődő nézőpontból is, az adatvédelem nézőpontjából. És ha innen nézzük a helyzetet, akkor mi adatkezelők vagyunk, a páciensünk pedig az a személy, akinek az adatait kezeljük.
Az adatkezelési nyilvántartás elkészítéséhez ebből a nézőpontból kell a praxisunkra tekintenünk. Talán a legnehezebb ebbe a szokatlan nézőpontba belehelyezkednünk, mert amúgy, az adatkezelési nyilvántartás egyáltalán nem bonyolult dolog. Viszont elengedhetetlen minden orvosi praxis számára, mert ha az adatvédelmi hatóság bármikor ellenőrzi a praxisunk adatkezelési megfelelőségét, ez lesz a legelső dokumentum, amit elkér tőlünk.
És miért állítjuk, hogy nem bonyolult elkészíteni és vezetni az adatkezelési nyilvántartást?
Talán a legfontosabb, hogy összevetve a betegnyilvántartással, az adatkezelési nyilvántartásban nagyon kevés információt kell szerepeltetnünk, és ha egyszer rendesen elkészítettük, könnyen lehet, hogy évekig nem kell hozzányúlnunk. De az egészen biztos, hogy napi szinten nem kell vele foglalkoznunk.
Szintén könnyebbség a betegnyilvántartáshoz képest, hogy míg ott az egyes betegek ezernyi, nagyon is konkrét „személyes adatát” vezetjük be naponta a nyilvántartásba, addig az adatkezelési nyilvántartásba betegadatot egyáltalán nem kell (nem is szabad) bevezetni. Ebben a nyilvántartásban azt kell fellistáznunk, hogy milyen különböző célokból tartjuk nyilván, tároljuk, továbbítjuk emberek csoportjainak (és nem egyes embereknek) az adatait és az egyes adatkezelési célok keretében hogyan tesszük ezt.
Az adatkezelési nyilvántartás központi eleme tehát az adatkezelési cél. Minden e körül forog. Ha csak egy adatkezelési célból (gyógykezelés céljából) kezel az orvos személyes adatot, akkor az egész adatkezelési nyilvántartása egy sorból fog állni. Ebben az egy sorban lesznek feltüntetve a gyógykezelési célú adatkezelés azon jellemzői, amelyeket a GDPR alapján fel kell tüntetni az adatkezelési nyilvántartásban.
Ha a gyógyítási cél mellett még kapcsolattartási célból és munkaviszony céljából is kezeli az orvos emberek bizonyos adatait (mert pl. e-mailen is tartja a kapcsolatot a betegeivel és asszisztenst is foglalkoztat a praxisában) akkor további két sor kerül be az adatkezelési nyilvántartásba.
Az adatkezelési nyilvántartás tehát nem bonyolult, de fontos dokumentum, minden orvosi praxis szabályszerű adatkezelésének alapköve. Helyes elkészítésében nagy segítséget nyújt az Adatsólyom Doki, mely tartalmaz egy adatkezelési nyilvántartás minta dokumentumot és annak kitöltését példákon keresztül, szemléletesen segíti. Így nem kell aggódni: az adatkezelési nyilvántartás egy orvoson sem tud majd kifogni.
A VJT & Partners csapata ezzel a rövid videóval kíván Boldog Új Évet!

2018
TŰZ VAN, BABÁM! - tűzoltás adatvédelmi incidens esetén
Dr. Belényi Andrea // Orvosok Lapja // 2018/6
Nem véletlen a hasonlat. Egy adatvédelmi incidens bárhol és bármikor előfordulhat, elég egy véletlen, egy apró vigyázatlanság, és máris felüti a fejét, akár a tűz. És ha nem végzünk azonnal „oltási munkálatokat”, nagy károkat okozhat, hiszen a GDPR súlyos szankciókat helyez kilátásba a nem megfelelően kezelt incidensek esetére.
De mi is az az adatvédelmi incidens?
Ne gondoljunk rögtön egy hekker támadására, ennél sokkal hétköznapibb dolgokról van szó, olyan esetekről, melyek minden orvosi praxisban előfordulhatnak. Például egy nehéz nap végén az asszisztens az egyik beteg leletét véletlenül rossz e-mail-címre küldi. Vagy az orvos elfáradt, és nem jut eszébe, hogy diagnosztikai leleteket csak úgy adhat ki telefonon, hogy előtte a megfelelő azonosítást elvégzi. De az is az incidens kategóriájába sorolható, ha a használt betegnyilvántartó szoftverből véletlen törléssel eltűnnek betegek adatai. Vagy ha elveszik egy mobiltelefon, amelyen egészségügyi adatok szerepelnek. Vagy ha elveszik egy leletekkel teli dosszié.
Az előbb felsorolt esetek mind-mind olyan adatvédelmi incidensek, ahol a betegek személyes adatainak biztonsága veszélybe kerül. Az adatok illetéktelen személyek kezébe kerülhetnek, vagy az adatokhoz ideiglenesen nem lehet hozzáférni, vagy esetleg elvesznek, megsemmisülnek. Ilyen esetekben gyorsan kell cselekedni.
A tűzoltás
Az incidens észlelése esetén 72 órán belül bejelentést kell tenni az adatvédelmi hatóságnak. Ezt gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint a tűzoltás bejelentését. Részletesen számot kell adni nem csak a tűz bekövetkeztéről (az incidensről), hanem arról is, hogy mit tettünk a tűz oltása érdekében, vagyis annak érdekében, hogy a pácienst személyes adatainak sérülése miatt minél kisebb kár érje. Mindemellett a beteget, akinek adatát az incidens érinti, értesíteni kell arról, hogy incidens történt. Az is fontos kötelezettség, hogy az incidensekről pontos és követhető nyilvántartást vezessen az orvos, kötött adattartalommal.
A megelőzés
Biztonságosan működnek az egészségügyi dokumentációt tartalmazó informatikai rendszerei? Kulcsra zárható szekrényben tárolja a betegkartonokat? Sajnos ez még nem elég. Elengedhetetlen az is, hogy olyan további védelmi intézkedéseket tegyen, amellyel védi az adatokat az illetéktelen külső személyektől, ideértve azt is, hogy „házon belül’ is olyan hozzáférési rendszert alakítson ki, hogy csak azok férjenek hozzá az adatokhoz, akiknek konkrét feladatuk van velük. Elsősorban Ön és az asszisztense. Fontos biztosítani azt is, hogy az adatokat tároló informatikai rendszer folyamatosan rendelkezésre álljon, és rendszeres biztonsági mentéseket is végre kell hajtani az adatok elvesztésének megelőzése érdekében.
A cselekvési terv
Fontos azonban belátnunk, hogy az incidenseket nem lehet teljesen kiiktatni az életből, hiszen számos esetben az incidenst egy véletlen, vagy az emberi figyelmetlenség okozza. Ezt a tényezőt gyakorlatilag lehetetlen kizárni. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy legyen minden orvosi praxisban egy olyan előzetesen kidolgozott és végrehajtható cselekvési terv, amely iránymutatásul szolgál abban, hogy milyen esetek mínősülnek incidensnek és ilyenkor mi a teendő, kinek kell cselekednie, milyen konkrét feladatok és határidők vannak.
Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az orvosok számára kifejlesztett Adatsólyom Doki szoftver az adatvédelmi tűzoltásban is hatalmas segítséget tud nyújtani. Számos, életből vett példája segíti az orvosi praxisokat a „tűzeset” beazonosításában, kezelésében és oltásában. Az Adatsólyom Doki által adott, praxisra szabott dokumentumok pedig lehetővé teszik az adatvédelmi „tűzesetek” szabályszerű adminisztrálását.

2018
Az év adatvédelmi csapata 2018-ban
Ügyfélközpontúság, innováció és példaértékűség. Ez a három érték, amelynek alapján a Wolters Kluwer november 30-án a legjobb jogászoknak odaítélte a díjakat. Adatvédelmi csapatunk az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftver jogi tartalmának kidolgozásával nyerte el a neves jogászdíjat.
Nagy esemény volt ez irodánk életében! A díj átadása hatalmas izgalommal töltött el mindenkit: adatvédelmi csapatunk a Várkert Bazárban az ünnepélyes díjátadó vacsorát izgulta végig, az iroda többi tagja pedig otthon várta a hírt, vajon sikerül-e elhozni a díjat? Aztán végre eljött a nagy pillanat, és adatvédelmi kategóriában felkonferálták a győztest: A VJT adatvédelmi csapatát! Tamás rövid beszédben köszönte meg a díjat, amely azóta irodánk tárgyalóját díszíti. A csapatról a díjátadáson készült a fenti emlékezetes felvétel, amelynek külön erénye, hogy még soha nem láttuk ennyire csinosan felöltözve adatvédelmi csapatunkat!
A jogászdíj megerősített minket abban, hogy érdemes nagyot gondolni, és időt és energiát nem kímélve megvalósítani azt. Hiszen az Adatsólyommal egy olyan dolgot alkottunk meg, amely most már egy jogászdíj által elismerten ügyfélközpontú, innovatív és példaértékű.

2018
Megjelent a Hungarian Watch őszi száma
Negyedévente megjelenő kiadványunk külföldi partnereinket tájékoztatja a legfrissebb magyar jogi és gazdasági hírekről. Az őszi szám cikkeiben szó van az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftverről, a GDPR hazai végrehajtásáról, külföldi befektetések ellenőrzésére irányuló új rezsimről, illetve az üzleti titok új szabályozásáról. „Ha csak egy cikket kellene ajánlanom valamelyik külföldi partnerünknek, az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftverről szóló cikket választanám. Ez a cikk azért is közel áll hozzám, mert a szoftver jogi tartalmát irodánk fejlesztette ki. Az Adatsólyom szoftver egy önállóan és egyszerűen használható internetes felület, amely a magyarországi közép- és kisvállalkozók számára nagy lehetőséget jelent, hogy meg tudjanak felelni a GDPR kihívásainak.” Dr. Várady Endre, a Hungarian Watch szerkesztője.

2018
Tamás és Zoltán a Chambers Global 2018-ban
A Chambers Global a világ 190 országának jogászairól ad információkat az ügyfelek véleménye és személyes interjúk alapján. Jogászaink, Varga János Tamás és Csernus Zoltán is kitűnően vették a megmérettetést. Ezt bizonyítja az alábbi két idézet:
„Tamás kiváló szervező. A tárgyalások során kemény és pragmatikus, megoldásai kreatívak és mindig összhangban vannak az üzleti szempontokkal. Nemzetközi magántőke-, kockázati tőke- és stratégiai befektetőknek ad tanácsot magyarországi befektetésekkel és egyéb tranzakciókkal kapcsolatban.”
„Zoltán jogi szakértelme kétségbevonhatatlanul precíz és alapos. Elkötelezetten és lelkesen védi az ügyfelek érdekeit. Sokrétű vállalati és kereskedelmi tapasztalata kiterjed az M&A tranzakciókra, a kereskedelmi megállapodásokra, valamint a forgalmazási, ügynöki és franchise szerződésekre.”

2018
A legfrissebb értékelés irodánkról a Chambers Europe 2018 hasábjain
A Chambers Europe a világ egyik vezető, jogi irodákat rangsoroló kiadványa. A szakkiadvány munkatársai ügyfeleink mondásai alapján idén is összeállítottak irodánkról egy értékelést, melyben sok elismerést olvashattunk M&A, Munkajog, Adatvédelem, és Technológia területeken.
M&A
„Nagyon erős a csapat” - ügyfélvélemény, Chambers Europe 2018
Irodánk egyre nagyobb hírnévnek örvend, egyre meghatározóbb a piacon, és egyre aktívabb a határokon átnyúló ügyek kezelésében. Egyik ügyfelünk még azt is hozzátette, hogy velünk jó kezekben érzi magát, hiszen a tranzakció másik oldalán dolgozó ügyvédek is elismeréssel adóznak a VJT csapat szakértelmének. Mint mindig, most is olvashattuk a szakkiadvány hasábjain, hogy jogászaink képesek az ügyfél szemével ránézni a problémákra.
Varga János Tamás híres kemény, de pragmatikus tárgyalási stílusáról. Megoldásaiban egyszerre van jelen a kreativitás és az üzleti szemlélet.
Csernus Zoltánról a következő dicséretet olvashatjuk: abszolút pontossággal, megkérdőjelezhetetlen jogi szakértelemmel, és teljes elkötelezettséggel védi ügyfelei érdekét.
Munkajog
Vitás? Nem vitás. A munkajogi csapat munkája kiemelkedő!
Munkaszerződés? Munkajogi per? Munkavállalási engedély? A szakkiadvány kiemelte széles ügyfélkörünket, és az őket segítő munkajogi csapat kiemelkedő munkáját. Az ügyfelek dicsérik a csapatot az elkötelezett, proaktív munkájukért, a gyorsaságukért és a kreatív megoldásaikért.
Csernus Zoltánt kiemelik az ügyfelek ügyfélorientált megközelítése miatt. Ügyfeleink szerint határozott és magabiztos, megtalálja a legjobb lehetőséget, és jövőbe látó megoldásokkal segíti az ügyfeleket.
Varga János Tamás több mint húsz éves tapasztalatával segíti az ügyfeleket, és rendszeresen képviseli őket munkaügyi perekben.
Adatvédelem és Technológia
„A VJT & Partnerst kifejezetten ajánljuk online média, internetes vállalkozások és technológiai vállalatok számára”
A kiadvány kiemelte ügyvédeink megalapozott tudását, lenyűgözőnek nevezte ügyfélkörünket, és nagy horderejűnek az ügyeket, melyeken dolgozunk. Nemzetközi tapasztalatunk szintén említésre került, hiszen rendszeresen dolgozunk külföldi irodákkal határon átnyúló ügyeken. Ügyfeleink kiemelték, mennyire elégedettek piaci szakértelmünkkel, technikai tudásunkkal, precíz tanácsainkkal. Munkánk minőségét magasra értékelték, és külön megemlítették, hogy mindig időben elvégezzük a ránk bízott feladatokat.
Varga János Tamás mindig a teljes képet látja, stratégiai gondolkodó és kiváló vezető – dicsérik az ügyfelek Tamást. Egy másik ügyfél Tamás technológiai szektorismeretét emelte ki.

2018
Új sorozat a GDPR-ról // 3. rész: Az Adatsólyom - megoldás a GDPR felkészüléshez
Dr. Várady Endre // Műszaki Magazin // 2018. május
Az előző részekben a GDPR általános ismertetése után a konkrétumok felé indultunk el, és most egy egészen konkrét dologról lesz szó. Ez az Adatsólyom, amelynek használatával a kis- és középvállalkozók hatalmas lépést tehetnek a GDPR megfelelés felé.
MM: Az előző részt azzal fejeztük be, hogy HR és marketing területeken különösen sok dolgunk lesz a GDPR megfeleléssel.
VE: Így igaz, hiszen ezeken a területeken találkozhatunk a legtöbb személyes adattal, melyekkel mindenképpen kezdenünk kell valamit. Erről már nehéz általánosságban beszélni, hiszen minden cég más okból és más célból használja ezeket az adatokat. Itt említeném meg az Adatsólymot, amely minden cégnek személyre szabottan tud segíteni a megfelelésben, és nem csupán a HR és marketing területeken.
MM: Pontosan mi ez az Adatsólyom?
VE: Az Adatsólyom ötlete jogi irodánk vezetőjének, Dr. Varga János Tamásnak a fejéből pattant ki körülbelül egy évvel ezelőtt. Tamás azon gondolkodott, hogyan tudnának a kis- és középvállalkozások megfelelni a GDPR szigorú előírásainak, hogyan lehetne nekik közérthetően igazán magas színvonalú jogi segítséget nyújtani ebben. Aztán elkezdődött a hatalmas munka: jogi irodánk közreműködésével egy olyan online, interneten használható eszköz került kifejlesztésre, amelynek segítségével minden vállalkozás hatalmasat léphet előre a GDPR megfelelésben.
MM: Beszélne az Adatsólyom jogi tartalmáról?
VE: Az Adatsólyommal feldolgoztuk a közel száz oldalas GDPR-t, és kifejtettük, hogy ez pontosan mit jelent a hétköznapokban. Igazán büszke vagyok arra, hogy ezt a jogi tartalmat sikerült nem jogásznyelven megírni. A kérdések, válaszok, magyarázatok mind-mind hétköznapi, mindenki számára érthető nyelven vannak megfogalmazva, ami nem volt egyszerű dolog egy jogásztól. Ahol bonyolultabb dolgokról van szó, ott egy-egy példával világítjuk meg a helyzetet.
MM: A GDPR minden területét átvizsgálhatjuk az Adatsólyommal?
VJT: Az adatkezelési műveletek annyira szerteágazóak, hogy minden élethelyzetet képtelenség lefedni. Viszont azt nyugodtan mondhatjuk, hogy például a HR és a marketing terület hatalmas részét lefedtük. Az Adatsólyom 58 területen tárja fel a cég adatvédelmi problémáit, körülbelül 600 kérdés segítségével. De természetesen nem kell ennyi kérdésre választ adnunk: a válaszok alapján a kérdőív vezet minket végig, így csak a releváns kérdésekre kell válaszolni.
MM: Az Adatsólyom kitöltése felér egy GDPR átvilágítással?
VJT: Eddig csak nagy, vagy multi cégeknek végeztünk jogi átvilágításokat, de bátran mondhatom, hogy most sikerült egy olyan terméket létrehoznunk, amely hasonlóan magas színvonalú átvilágítást ad kisebb cégeknek is. Természetesen itt azért más a helyzet: főleg kis- és középvállalkozásoknak szól a termék, ahol a tulajdonos, vagy a kérdőív kitöltője, sokkal alaposabban ismeri cége csínját-bínját, mint egy multi cégnél. Így lehet az, hogy néhány óra alatt végig lehet menni a kérdőíven. Ezután elemzi az Adatsólyom a válaszokat és elkészít egy értékelő jelentést.
MM: És mit tudunk meg az értékelésből?
VJT: Az értékelésből megtudhatjuk, hogyan áll a cégünk a GDPR felkészüléssel, és kapunk egy konkrét feladatlistát, pontos, személyre szabott feladatokat arról, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy cégünk megfeleljen az előírásoknak. Ezek között vannak egyszerűbb feladatok, amit a cég vezetője vagy annak megbízottja is el tud végezni, és vannak bonyolultabbak is, amelyekhez szakértőre van szükség. Aztán, ha a szakértőhöz elvisszük az értékelést, a fennmaradt problémák is sokkal gyorsabban és olcsóbban megoldhatóak. És eközben - nem utolsó sorban – a kitöltő egy csomó mindent megtud a saját cégéről is.
MM: Köszönöm a beszélgetéssorozatot!
VJT: Én köszönöm, és remélem, hogy segítettem mindenkinek, aki nem tudja, hova forduljon és mitévő legyen a GDPR felkészülés kapcsán.
Az Adatsólyom ingyenesen kipróbálható a www.adatsolyom.hu weboldalon.

2018
VJT a Kossuth Rádióban
A Kossuth Rádió felkérte irodavezetőnket, Varga János Tamást, hogy G7 gazdasági magazin vendégeként a GDPR rendeletről, és ezzel kapcsolatosan az Adatsólyom szoftverről beszéljen. A beszélgetés mottója: „Nyakunkon a GDPR, sokan pedig még nem is hallottak róla”. A műsorvezető, Szentgáli Edit arról faggatta Tamást, hogy mi is az a „személyes adat”, milyen változásokat hoz a GDPR a kis- és középvállalkozások életében, és hogy kinek, hogyan, és miben segít az Adatsólyom.
„… Személyes adat, ha ez a kifejezés elhangzik, akkor az emberek döntő többsége névre, születési helyre, lakcímre, anyja nevére gondol. Az igazi rádöbbenés ott jön, hogy minden információ személyes adat, ami összekapcsolható egy emberrel: az érdeklődési köre, hogy milyen filmeket néz, mit vásárol a szupermarketben, mikorra van időpontja a fogorvosához? Minden információ személyes adat, ami egy konkrét emberrel összekapcsolható…”
„…Egy teljesen más gondolkodás mellett kell ezeket az adatokat a továbbiakban kezelni. A pénzzel hasonlítom most össze az adatot. Van a könyvelés. Egy vállalkozás esetében mindenki tudja, hogyha a pénz bemegy vagy kijön, azt bizonyítani, könyvelni kell, és közben be kell tartani a számviteli szabályokat. Egy ellenőrzéskor nem elég bemutatni, mi van a kasszában, hanem meg kell mutatni az összes bizonylatot arra vonatkozóan, hogy az összeg hogyan jött ki. Ezentúl „adatkönyvelés” is lesz. Nem elég jól kezelni az adatokat, kell egy olyan „könyvelés”, ami alapján nem jöhet ki más, csak az, hogy jól kezelem az adatokat. Ha kijön a hatóság, nem csak azt kell bizonyítani, hogy éppen most milyen adatokat milyen célból és hol tárolok, hanem azt a „könyvelést” is mögé kell tenni, hogy miért így kezelem ezeket az adatokat…”
„…Az Adatsólyom azért készült, hogy ennek a 640.000 kis- és középvállalkozásnak (Magyarországon a 10 fő alatti kis- és középvállalkozások száma) is esélye legyen arra, hogy üzleti tevékenysége során fel tudja mérni, hogyan kezeli ő a személyes adatokat, és hogy megvalósítható, kézzel fogható javaslatokat kapjon arra, hogy mit kell másként csinálnia a GDPR megfelelésért…”
Az interjú egészét ide kattintva hallgathatják meg.

2018
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. május
11. RÉSZ: ÉLET A CÉGELADÁS UTÁN
Eladtuk a cégünket, amihez hosszú éveken keresztül sajátunkként kötődtünk. Egy korszak lezárult. Viszonylag ritkán gondol bele az ember, hogy a „happy end” után hogyan folytatódik a történet, de most meg kell ezt tennünk, hogy teljes képet kapjunk a cégeladás folyamatáról. Vajon ezután már nyugodtan pihenhetünk, befektethetjük a pénzünket, vagy új vállalkozásba kezdhetünk? Vagy azért ennyire mégsem egyszerű a helyzet?
MM: Most, hogy végére értünk a cégeladással kapcsolatos kimerítő teendőknek, akár meg is vehetjük a repülőjegyet egy csendes kis szigetre az óceán közepén. Vagy?
VJT: Ez azért sok mindentől függ. Ha úgy állapodtunk meg a vevőnkkel, hogy a vevő a teljes vételárat azonnal kifizeti, mi pedig azonnal átadjuk az összes kulcsot üzletünkhöz, akkor tényleg visszavonulhatunk a cégünktől, nyugodtan pihenhetünk, vagy más vizekre evezhetünk, és volt cégünkről már csak az újságokban olvasunk majd.
MM: Van amikor nem tudunk csak úgy elhajózni?
VJT: Sok esetben előfordul, hogy nem dőlhetünk hátra, hiszen továbbra is érdekeltek maradunk abban, hogyan működik a régi cégünk. Van olyan cégeladás, amikor a cégünk eladás utáni életét tapasztalatunkkal támogatjuk, vagy amikor a cégünkért kapott vételár cégünk eladás utáni teljesítményétől is függ.
MM: És ha már nem vagyunk érdekeltek a cégünkben? Akkor van-e valami, amiért érdemes elhajózást kicsit későbbre halasztani, vagy legalább telefonunkat bekapcsolva hagyni?
VJT: A cégeladás esetében szinte soha nem működik a „pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el” elve. Az új tulajdonos csak most kapja meg a kulcsokat, és most nyílik alkalma arra, hogy alaposan megismerje mit vett. Ilyenkor előfordul, hogy találkozik egy olyan problémával, amiről adott esetben mi sem tudtunk, és aminek ismeretében nem fizetett volna annyit cégünkért. Az is lehet, hogy a vevő és az eladó nagyon is tisztában van egy kockázattal már a cégeladás előtt, de bíznak benne, hogy nem lesz belőle probléma. Például egy nagyobb értékű per van folyamatban a céggel szemben. Ha a dolgok végül rosszul alakulnak, és kár éri az eladott céget, felmerül, hogy a régi tulajdonos térítse meg az új tulajdonos veszteségét.
MM: Fel lehet készülni valahogy a felmerülő problémákra?
VJT: A kockázatot teljesen kizárni nem lehet, hiszen vannak problémák, amiről mi sem tudunk. De az átvilágítás során és a szerződés szövegezésekor sokat tehetünk azért, hogy kiszámítható és nyugodt legyen az eladás utáni időszak. Ha gondosan feltártunk mindent az átvilágítás során, ha a szerződésben pontosan rögzítettük, miért vállalunk felelősséget és miért nem, ha meghatároztuk, hogy mi az a maximális összeg, amit megtérítünk a vevőnek, és mennyi ideig jelentkezhet a vevő reklamációival, akkor már nagyon sokat tettünk azért, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések, és ne veszítsük el a kapott vételár jelentős részét.
MM: Gondolom még fontosabb egy jó, mindenre kiterjedő szerződés akkor, ha érdekeltek maradunk a régi cégünk működésében?
VJT: Igen, ekkor nem csupán az előbb említett dolgokra kell figyelni. Ha olyan üzletet kötöttünk, hogy tapasztalatunkkal támogatjuk a sikeres átmenetet, akkor fontos, hogy ennek feltételei a cégadásvételi szerződéssel együtt rögzítve legyenek. Ha pedig a vételár egy része régi cégünk teljesítményéhez kötött, akkor az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogyan lehet ezt az összeget pontosan kiszámolni. Azt is a szerződésbe kell belefoglalni, hogy lehetőséget kell kapnunk régi cégünk számaiba betekinteni, és a vételár számítását ellenőrizni.
MM: Van még valami, amire oda kell figyelnünk?
VJT: Gyakran előfordul, hogy a vevő a cég megvásárlásának feltételéül szabja, hogy az eladás után ne csináljunk olyat, amivel veszélyeztetnénk az eladott cég sikerét, azaz egy ideig ne kezdjünk olyan üzletbe, ami versenyt teremt volt cégünknek. Ez az ún. versenytilalmi kikötés, ami gyakori része a cégeladásoknak, és ennek megsértése súlyos kártérítés fizetésével járhat.
MM: Azt hiszem, most már tényleg lezárhatjuk a cégeladás folyamatát, és ha minden jól megy, csak-csak megvehetjük azt a repülőjegyet az óceán közepén lévő csendes kis szigetre. Nagyon köszönöm az interjú sorozatot!
VJT: Nagyon szívesen, én is köszönöm a lehetőséget! És sok sikert kívánok mindenkinek, aki belevág cége eladásába. Még egy jó tanács: arra kérek minden eladót, hogy ne vegye félvállról a jogi teendőket. Egy jó, avatott ügyvéd rengeteg munkát és problémát levesz az eladó válláról, és ami még fontosabb: vele az eladó biztonságban érezheti magát nem csupán a cégeladás során, hanem azt követően is.

2018
Irodánk most is az élvonalban!
Idén sem kevés izgalommal vártuk a Legal 500 értékelését. A rangos nemzetközi szakkiadvány munkatársai kifaggatták ügyfeleinket munkánk minőségéről, akik valószínűleg csupa jót mondtak rólunk, így büszkén jelenthetjük, hogy a VJT & Partners idén is a legjobbak között végzett.
Munkajog - Minden évben új megmérettetés, és már 7. éve a legjobbak között! A kiadvány hangsúlyozta csapatunk üzleti szemléletét és nagy tapasztalatát a kiemelten fontos peres ügyek kezelésében.
Vállalatfelvásárlás (M&A) – A Legal 500 ezen a területen magasra értékelte ügyvédeink szakértelmét, elsősorban a határon átnyúló tranzakciók területén.
Adatvédelem és IT – Csapatunkat ezen a területen is erősen ajánlja a kiadvány.

2018
„Az ügyvédek tanácsai annyira pontosak és testreszabottak, mintha a kor legdivatosabb szabója szabta volna őket.” – Legal 500
A jogászokat is értékelő Legal 500 idén sem fukarkodott ügyvédeink dicséretével. Két jogászunk, Varga János Tamás és Csernus Zoltán is megkapta a megtisztelő „vezető egyéniség” címet, fiatal kollégánk, Várady Endre pedig „a következő generáció jogásza” elnevezéssel büszkélkedhet.
Varga János Tamás kemény, pragmatikus tárgyalópartner. Stratégiailag átlátja a problémák egészét, miközben a részletekre is ügyel.
Csernus Zoltán pontos és megbízható. Ő a csapat masszív „védőembere”.
Lovretity András jól felismeri, hogy az ügyfeleknek mire van szüksége.
Várady Endre munkáját hatékonyság jellemzi, gondolkodását meghatározza az üzleti szemlélet.

2018
Elkészült az Adatsólyom orvosoknak szóló területe
A GDPR megfelelést segítő Adatsólyom szoftver, melynek jogi tartalmát a VJT & Partners adatvédelmi csapata gondozza, a napokban egy új területtel bővült: elkészítettük az Adatsólyom egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásoknak szánt modulját. Ez annak a több ezer magánpraxist működtető orvosnak nyújt szakma specifikus jogi segítséget, akik munkájuk mellett nem akarnak elveszni a GDPR útvesztőjében.
„Az Adatsólyom kész van, de fontos törekvésünk, hogy állandóan tovább fejlesszük, és a felmerülő igényekhez alakítsuk. Most direkt az orvosok számára készítettünk el egy modult, hiszen nekik leginkább egészségügyi adatokkal van dolguk, amelyekhez a GDPR emelt szintű kötelezettségeket társít” – tette hozzá Várady Endre, az iroda adatvédelmi csapatának vezetője.

2018
Az Adatsólyom „szárnyra kapott” – Legal Tech megoldást fejlesztett a VJT & Partners
Irodánk adatvédelmi csapata oroszlánrészt vállalt abban, hogy a GDPR megfelelést segítő Adatsólyom szoftver piacra kerüljön, és minden kis- és középvállalkozás számára elérhető legyen a világhálón.
Az Adatsólyom egy önállóan használható szoftver, amely főként kis- és középvállalkozásoknak nyújt hatalmas segítséget a GDPR felkészülésben. A cégek egy online kérdőív kitöltésével felmérhetik, hogy vállalkozásuk hogyan áll a GDPR felkészülésben, és egy cselekvési tervet kapnak arra vonatkozóan, hogyan felelhetnek meg a GDPR követelményeinek. Mottója: „Nem kell értenie a GDPR-t. Elég, ha a saját vállalkozását ismeri" .
Irodánk nem csupán az Adatsólyom megszületésénél bábáskodott, hiszen maga az ötlet irodavezetőnk, Varga János Tamás fejéből pattant ki, hanem a jogi tartalom kidolgozása is irodánk nevéhez kapcsolódik.
„Az Adatsólyom szöveges részeinek létrehozását nyugodtan nevezhetem gigantikus munkának is – hangsúlyozta Tamás. - Feldolgoztuk a közel 100 oldalas GDPR rendeletet és a NAIH jogalkalmazási gyakorlatát, majd az egész anyagot úgy öntöttük kérdések és válaszok formájába, hogy az mindenki számára egyértelmű és világos legyen. A kérdések, válaszok, javaslatok mind-mind közérthető, hétköznapi nyelven vannak megfogalmazva. Ahol bonyolultabb dolgokról van szó, ott egy-egy példával világítjuk meg a helyzetet.”
Az Adatsólyom 59 adatvédelmi szempontból problémás területet vizsgál meg, beleértve a kiemelten fontos munkaügyi és marketing területeket. A szoftver körülbelül 600 kérdést tartalmaz és a felhasználó minden kérdésnél több válasz közül választhatja ki a rá vonatkozót.
„Az Adatsólyommal egy új korszak kezdődik: mostantól minden egyes kis- és középvállalkozás bármikor hozzájuthat ahhoz a színvonalas adatvédelmi segítséghez, amelyet eddig csak a nagy cégek engedhettek meg maguknak” – hangsúlyozta Tamás.

2018
Új sorozat a GDPR-ról // 2. rész: Mindjárt itt a GDPR. Jó, de most mit tegyünk?
Dr. Várady Endre // Műszaki Magazin // 2018. március
Most már tudjuk, milyen fontos a GDPR, és azzal is tisztában vagyunk, hogy egy hónap múlva életbe lép a rendelet. Ezért most konkrét dolgokról faggattuk Dr. Várady Endrét: mi az, amit tenni tudunk?
MM: Egy cég általában rengeteg személyes adatot halmoz fel. Hátha még jó lesz valamire… Hogyan tegyünk rendet az adatok között?
VE: A személyes adatokat két nagy csoportra oszthatjuk. Vannak strukturált adatok, és strukturálatlanok. Strukturált adatokról beszélünk, amikor az adatok egységes nyilvántartásban, rendezetten szerepelnek a nyilvántartási rendszerben (pl. CRM rendszerben). Ez a jobbik eset, hiszen ekkor csak a „szekrényünkben” kell rendet tenni. A rendrakásnál különösen két elvre kell figyelni: egyik az adatminimalizálás elve, például ha e-mailben küldünk ki egy hírlevelet, ne gyűjtsük be feleslegesen a címzett telefonszámát is...
A másik elv a korlátozott tárolhatóság elve, mely például arra vonatkozik, hogy minden olyan adatot töröljünk a CRM rendszerből, amit már nem használunk. Az igazi veszélyt a strukturálatlan adatok jelentik, hiszen ebben az esetben az adatok szétszórva jelentkeznek a legkülönfélébb dokumentumokban, e-mailekben, Excel táblázatban... Ezek a kósza, cél nélküli adatok többszörös adatvédelmi kockázatot jelentenek. Talán az első dolog, amit tehetünk, hogy feltérképezzük az adatállományunkat, a legrejtettebb adatokat is, és törlünk minden olyan adatot, amelyeket valójában cél nélkül őrizgetünk.
MM: Rendben, megvannak az adatok, de ezeket gondolom kezelni is kell.
VE: Az nagyon kevés még, ha csak ott vannak pőrén a személyes adatok. Pontosan dokumentálni kell az adatkezelési folyamatokat, le kell írni az adat történetét, jelenét és jövőjét. Hogy miért, milyen célból gyűjtöttük az adatokat, meddig tároljuk őket, ki tud hozzájuk férni... Ahogy az előző részben említettem, az adatvédelem a cégeknél olyan fontos lesz, mint most a könyvelés, sőt! Nem csak dokumentálni kell az adatokat, hanem a jogszabálynak megfelelően kezelni is kell őket, ezzel jogszerűvé téve a folyamatokat.
MM: Ezentúl tehát mindent nagyon alaposan végig kell majd gondolnunk.
VE: Így van. Minden adatkezelési folyamattal külön foglalkozni kell. Az eddig használt, jelenlegi adatkezelési folyamatokat meg kell vizsgálni GDPR szempontból, fel kell tárni a hiányosságokat, majd javaslatokat kell készíteni a jelenlegi folyamat javítására. Az új adatkezelési folyamatokat pedig meg kell tervezni, meg kell valósítani és meg kell vizsgálni, hogy mennyire hatékony. És mindezt dokumentálni kell. Például ha egy vállalat új adatbázisszoftvert szeretne bevezetni, a megvalósítás előtt tisztáznia kell a potenciális adatvédelmi kérdéseket. Végezetül ki kell dolgozni a szükséges dokumentumokat, úgymint a különböző szabályzatokat, belső adatkezelési nyilvántartást, adatfeldolgozási megállapodásokat és a dokumentációt az elvégzett hatásvizsgálatról.
MM: Ez rengeteg munkának tűnik, ki az, aki ezt a cégeknél végezni fogja?
VJT: A legtöbb cégnél először is szükség van arra, hogy felmérjék a hiányosságokat és az adatvédelmi kockázatokat. Ezzel érdemes szakembert megbízni, adatvédelmi szakértőt, vagy egy jogi irodát. Aztán rendet kell csinálni. Érdemes lesz a cégeknek ugyanakkor belső adatvédelmi szakembert is alkalmazniuk, hiszen a GDPR-nak való megfelelés nem egyszeri dolog, hanem egy folyamatos PDCA ciklus (plan, do, check and act – tervezés, cselekvés, ellenőrzés és beavatkozás). Különösen nagyobb szervezetekben elengedhetetlen lesz, hogy a különböző osztályokban (HR, marketing stb.) világosan lássák a mezsgyét a jogszerű és jogszerűtlen adatkezelés között. Egyes cégeknél egy adatvédelmi tisztviselőt is ki kell majd nevezni.
MM: Gondolom az is lényeges, hogy a személyes adatokhoz ezentúl minél kevesebben férjenek hozzá.
VJT: Ahogyan csak olyan adatokra van szükség, amelyekre tényleg szükség van, úgy az adatokhoz is csak azoknak szabad hozzáférnie, akiknek tényleg szükségük van rá. Például a marketing osztály nem férhet hozzá olyan adatokhoz, amelyeket kizárólag a munkaerő-felvételi csapatnak kell feldolgoznia. A vállalkozások számára ez azért is nagy kihívás, mert többségüknek egyetlen CRM-je van, amely általában elérhető a szervezet összes tagjánál.
MM: Melyek azok a területek, ahol a GDPR megfelelés kiemelten fontos?
VJT: Ez a rendelet minden területet érint, ahol személyes adatok előfordulhatnak. Talán a HR és a marketing a leginkább problémás területek, a következő részben erről fogok bővebben beszélni.

2018
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. március
10. RÉSZ: A SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA
Elérkezett a nagy nap, a pezsgő behűtve. Egy kimerítő folyamat végére értünk, vevőnkkel egymás tenyerébe csaptunk, és most itt az idő az üzlet ünnepélyes megkötésére és a koccintásra. Még egyszer utoljára viszont összpontosítanunk kell, hiszen nagy a tét: ha aláírásunkkal megpecsételjük az eladást, már nincs visszaút.
MM: Megegyeztünk mindenben a vevővel, nemsokára vége a fárasztó cégeladásnak, és pihenhetünk. De előtte még alá kell írnunk a szerződést. Ez már csak egy rövid formaság, ugye?
VJT: Ideális esetben igen, de nem mindig ilyen egyszerű a helyzet. Vettem már részt olyan cégeladásban is, ahol az eladó és a vevő reggel 8-kor ültek le az asztalhoz, és az aláírásnak másnap hajnali 4-kor lett vége. Persze ez szélsőséges eset, a legtöbb aláírásnak néhány óra alatt vége van. Az aláírás hossza természetesen függ még az érintettek számától, a dokumentáció terjedelmétől, és attól is, hogy maradt-e még valamilyen nyitott kérdés.
MM: Hogy zajlik az aláírás ideális esetben?
VJT: Ha mindenben megállapodtunk a vevővel, akkor a jogászoké a pálya, az eladó és a vevő jogász csapata játékba lendül. Felizzanak a nyomtatók, a fénymásoló gépek, pörögnek a gyakornokok és a titkárság, dolgozik a kávéfőző gép is. A szerződés aláírásra való előkészítése olyan, mintha valamilyen ünnepre készülnénk, hatalmas a sürgés-forgás. Egy jól előkészített szerződésaláírás esetében, mire az eladó és a vevő megérkezik, minden aláírandó papír ki van nyomtatva a megfelelő példányszámban, a szerződésből már semmilyen adat nem hiányzik, és az is meg van jelölve, hogy a feleknek hol kell majd a szerződést aláírni. És a pezsgő is be van hűtve. A felek aláírják a szerződést – a papír mennyiségétől függően ez akár 50 szignót is jelenthet egy embernek. Végül pezsgőt bontanak, most már megkönnyebbülten váltanak néhány kedves szót, megkapják a szerződés őket megillető példányait, és (ideiglenesen) elbúcsúznak. Ilyen egyszerű is lehet.
MM: Ilyenkor tényleg csak a jogászoké a pálya? Az eladónak semmi dolga az aláírás előtt?
VJT: Nagyon leegyszerűsítve: az eladó legyen kész az aláírásra. Jogi szempontból ez annyit jelent, hogy például vannak cégek, ahol több ember is kell az aláíráshoz, vagy ahol az aláírás előtt valakinek a jóváhagyását kell kérni. Ezekre a dolgokra a jogászoknak is emlékeztetniük kell a feleket az aláírás előtt. És ne felejtsük el, az aláírás előtt van az utolsó lehetőség arra, hogy még egyszer figyelmesen és alaposan átolvassuk a szerződést.
MM: A szerződésaláírás fontos esemény. De mi van, ha nem akarunk egy remélhetőleg csak 30 perces aláírás miatt órákat utazni. Vagy egyszerűen csak közbejön valami, ami még ennél is fontosabb?
VJT: Megoldható az aláírás személyes találkozó nélkül is. Az egyik módja, hogy adunk egy meghatalmazást valakinek, aki ráér helyettünk aláírni. A másik, hogy személyesen írunk alá, de nem találkozunk a vevővel: a szerződés úgy is érvényes, hogy az egyik szerződés csomagon csak az eladó, a másikon csak a vevő aláírása lesz, és az általuk aláírt példányt megküldik a másiknak. A két papír fog majd egy szerződést kiadni.
MM: A szerződés aláírásával most már végképp eladtuk a cégünket?
VJT: Különbséget kell tennünk a szerződés aláírása és a cég tényleges eladása között. A szerződés alapján adjuk el a cégünket. A céget akkor adjuk el véglegesen, ha a vevőnk kifizeti az árát, mi pedig aláírjuk azokat a papírokat, amelyek igazolják, hogy innentől kezdve ő a tulajdonos. Vannak olyan eladások, ahol a vevő még megköveteli, hogy tegyünk rendbe bizonyos dolgokat a cégünkkel kapcsolatban, vagy épp neki van szüksége időre, hogy rendezze sorait, mielőtt kifizetné a vételárat. Az ilyen üzleteknél a szerződés aláírása és a cég eladása között még hetek, vagy akár hónapok is eltelhetnek.
MM: De ha a vételárat megkaptuk és a cégünk új gazdára talált, akkor nincs további teendőnk, és zavartalanul tölthetjük jól megérdemelt szabadságunkat?
VJT: Vannak ilyen eladások is. De nagyon gyakran előfordul, hogy nem ez a helyzet, és bizonyos dolgokra még figyelnünk kell. Erről fogok beszélni legközelebb, a cégeladásról szóló cikksorozat befejező részében.

2018
A VJT & Partners részt vett a nemzetközi ‘Dual Citizenship Report’ elkészítésében
A VJT & Partners tagja volt annak a nemzetközi ügyvédi irodákból álló csapatnak, mely kidolgozta a kettős állampolgárságról tájékoztatást nyújtó Dual Citizenship Report anyagát.
Európa különböző országaiban eltérő jogszabályok vonatkoznak azokra, akik kettős állpolgárságot akarnak szerezni. Ezért máltai partnerünk, a Chetcuti Cauchi Advocates, több mint 30 európai iroda bevonásával összeállított egy riportot, mely bemutatja az egyes országokban a kettős állampolgárság megszerzésére vonatkozó jogi környezetet.
Irodánk szakértői a Magyarországról szóló fejezetben leírják a magyar helyzetet, vázolják az erre vonatkozó jogalkotás legfrissebb fejleményeit, az állampolgárság megszerzésének különböző módjait, valamint a kettős állampolgárság megtartásának lehetőségeit.
Irodánk jogászai örömmel vettek részt a nemzetközi riport elkészítésében, és a jövőben szívesen gondozzuk és frissítjük tovább a magyarországi helyzet leírását.
A Dual Citizenship Riport megtalálható a www.dualcitizenshipreport.org/ címen.

2018
Új sorozat a GDPR-ról
Dr. Várady Endre // Műszaki Magazin // 2018. február
Dióhéjban a GDPR-ról
A GDPR, más néven általános adatvédelmi rendelet, 2018 május 25-től kezdődően kerül alkalmazásra az EU tagállamaiban, így Magyarországon is, és várhatóan alapjaiban felforgatja majd az eddigi adatvédelmi rutint. Nem véletlen, hogy a legszigorúbb rendeletek között tartják számon: a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) akár 20 millió euróig terjedő büntetést is kiszabhat azokra, akik nem tartják be az adatvédelmi szabályokat. A rendelet nem kíméli a kis-és középvállalkozókat sem.
1. rész: Miért veszélyes a GDPR?
Egyre többet hallunk róla, de még mindig nem tudjuk, hogy mi ez. Azt meg végképp nem gondoljuk, hogy ránk is vonatkozhat. Vagy – másik megközelítésből – minket is fenyegethet. Márpedig a GDPR-ral minden cégnek foglalkoznia kell, akinek legalább 1 munkavállalója, vagy legalább 1 ügyfele van.
MM: Mennyit tudnak a magyar vállalkozások a GDPR-ról?
VE: Egy cégtulajdonos ismerősömmel beszélgettem nemrégiben adatvédelemről, és ő ezt mondta: „Fogalmam sem volt, hogy nekem ilyesmivel foglalkoznom kell. Arról sem volt fogalmam, hogy adatokat kezelek”. És a különféle felmérések azt mutatják, hogy ezzel nincs egyedül. A cégeknek nagyon sok adattal van dolguk, gondoljunk csak az ügyfelekről készített listákra, a munkavállalók különféle adataira, a felvételizők önéletrajzára, amiket őrzünk, gyakran már azt sem tudjuk miért, és még sorolhatnám. Májustól például az ilyen kósza adatok miatt hatalmas büntetéseket kaphatunk. És ez csak egy apró csepp azoknak a dolgoknak a tengerében, amelyekre ezentúl az adatvédelem kapcsán komolyan figyelni kell majd.
MM: Tényleg mindenkire vonatkozik ez a szabályozás?
VE: Én úgy gondolom, hogy gyakorlatilag az összes cégre. A mikro-, kis-, és középvállalkozásokon keresztül egészen a multi cégekig mindenkinek komolyan foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. A multik valószínűleg felkészültebben néznek majd szembe a problémával, a kisebb cégek közül viszont sokan csak most döbbennek rá, hogy egyáltalán probléma van.
MM: És mekkora ez a probléma?
VE: A NAIH elnöke, Dr. Péterfalvi Attila arról beszélt egy nyilatkozatában, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat eddig „megillette egy olyan védelem, hogy első ízben nem voltak bírságolhatók. Május 25-tel (vagyis a GDPR alkalmazásával) megszűnik ez a védelem”. És az elnök úr is felteszi azt a kérdést, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások az adatvédelmi átvizsgálást „egyáltalán betervezték-e a költségvetésükbe, ha nem, akkor milyen forrást tudnak erre biztosítani?”
MM: Mit is kell másképp csinálni majd?
VJT: A GDPR az adatvédelem egészére kiterjed: többek közt szabályozni kell majd a munkahelyi ellenőrzés, az adattovábbítás, az adatgyűjtés területét, és a direkt marketing módszereket is felül kell vizsgálni az új adatvédelmi szabályok fényében. És ez rengeteg adminisztratív feladattal jár majd. Fel kell mérni a különféle területeket, a szabályzásnak megfelelővé kell tenni, majd folyamatosan ellenőrizni kell, hogy minden rendben megy-e. Hosszú „to do” listákat kell készíteni… Talán a könyveléshez lehetne leginkább hasonlítani: az adatvédelem olyan nélkülözhetetlen, sokrétű és sok adminisztrációval járó feladat lesz a cégeknél, mint most a könyvelés. A GDPR egy teljesen új szemléletet igényel, és a vállalatoknak új adatvédelmi és adatbiztonsági stratégiát kell kialakítaniuk.
MM: Mindebből úgy tűnik számomra, hogy hatalmas változás következik az adatkezelés terén.
VJT: Ez így van. Mindent újra kell gondolni, rendezni. Fel kell készülni a GDPR-ra, mert az idő múlik, a gigabírságok lehetősége pedig közeledik. A következő részben részletesen beszélünk majd arról, hogy milyen lépéseket tehetünk a felkészülés jegyében, és hogy melyek azok a területek, ahol a GDPR megfelelésnek hatalmas jelentősége van.

2018
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. február
9. RÉSZ: A SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE
Lassan a finisbe érkezünk a cégeladás folyamatában, és innentől, akár egy sportversenyen, felgyorsulnak az események. Feszültség, izgalom, gyors döntések: itt kell a legjobban észnél lenni. Vigyázzunk, ne sodorjon el minket a lendület, mert a szerződés előkészítésénél igaz a leginkább, hogy az ördög a részletekben bújik meg.
MM: Hol is tartunk a cégeladás folyamatában? Zajlik, vagy már le is zárult az átvilágítás, és a vevőjelölt nem vesztette el az érdeklődését. Hogyan tovább?
VJT: Ezt a betekintést hívják átvilágításnak, divatos angol nevén "due diligence-nek". Egy teljes átvilágítás általában három részből áll: pénzügyi, jogi, és tevékenységtől függően műszaki részből. Az átvilágítást a vevőjelölt szakértői végzik el, ők vizsgálják át alaposan cégünket pénzügyi, műszaki és jogi szempontból. A folyamat cégünk méretétől függően 2-4 hétig is tarthat.
MM: Az eladónak van ebben dolga?
VJT: Innentől kezdve a szerződés áll majd a középpontban. A felek a szándéknyilatkozat és az átvilágítás eredménye alapján elkezdik tárgyalni az eladás részletes feltételeit, azaz hogy mit tartalmazzon az adásvételi szerződés. De az első lépés, hogy tudatosítsuk magunkban a céljainkat a cég eladásával kapcsolatban: mi az, amit mindenképpen akarunk? Lehet például célunk, hogy egy bizonyos összegnél alább nem adjuk a céget, vagy hogy az eladást követően már nem akarunk részt venni a cég életében. Ha ezeket a tárgyalás során végig szem előtt tartjuk, megelőzhetjük, hogy a sok részlet között valami számunkra fontos elsikkadjon.
MM: Hogyan kezdődik a tárgyalási folyamat?
VJT: Először is szükség van egy kiindulópontra: ez a szerződésnek az ún. első tervezete. Legtöbbször ezt az ajánlattevőnk készíti el. De ha több talpon maradt vevőjelöltünk is van, akkor célszerű, ha ezt a mi jogászaink csinálják, így nem kell egyszerre több különböző tervezettel dolgoznunk. De bárki is adja az első tervezet, az az aláírás előtt még nagyon sok változáson megy majd keresztül.
MM: Mi az, aminek szerepelni kell egy cégadásvételi szerződésben?
VJT: Két dolognak mindenképpen: hogy mit és mikor adunk el, és mennyit és mikor kapunk érte. Benne van, hogy a feleknek milyen teendőik vannak még az üzlet létrejötte előtt, és az is, hogy mit garantálunk a vevőnknek a cégünkkel kapcsolatban. Minden cég más, és minden eladási folyamat különböző, így a szerződésben még egy csomó egyéb dolog is helyet kaphat.
MM: Eladóként ott kell ülnünk minden megbeszélésen, és el kell olvasnunk minden tervezetet? Hiszen a tárgyalások mellett saját cégünket sem szabad elhanyagolnunk.
VJT: Egy jó jogász rengeteg terhet levesz az ember válláról. Természetesen vannak a szerződésnek olyan üzleti kulcspontjai, például a vételár vagy bármilyen más számunkra fontos dolog, amelyet az eladó és a vevő döntéshozói közvetlenül egymással tárgyalnak meg. De ha ezekben megegyezés születik, a jogászunk feladata, hogy a szerződés szövegét érdekeink szem előtt tartásával egyértelműen megfogalmazza, úgy, hogy abból később ne legyen vita. Viszont az lényeges, hogy a végén legalább egyszer szánjuk rá az időt, hogy elolvassuk, és megértsük, hogy pontosan mit is fogunk aláírni.
MM: Van-e még valami, amivel számolnunk kell?
VJT: Az aláírást megelőzően felgyorsulnak az események, a felek egyeztetik és kitűzik az aláírás napját. Gyakran előfordul viszont, hogy az eladónak vagy a vevőnek eszébe jut még valami új. Az aláírás előtti utolsó pár nap ezért nagyon intenzív. De ez kell ahhoz, hogy az aláírás olajozottan menjen, és azt írjuk alá, amit tényleg szerettünk volna. És most itt, a legizgalmasabb résznél kell abbahagynom: legközelebb arról lesz szó, hogy elérkezik a nagy nap, és aláírjuk az adásvételi szerződést.

2018
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. január
8. RÉSZ: AZ ÁTVILÁGÍTÁS
Ha ezt a kifejezést meghallom, mindig egy röntgengép jut eszembe. Átvilágít, és megmutatja a láthatatlan problémákat. Egy cégeladás esetében a vevőjelölt az, aki ilyen vizsgálatra „utalja be” cégünket. Itt viszont nem csak egy 10 perces vizsgálatról van szó, hanem szakértők sora dolgozik heteken keresztül, hogy felmérjék a cég állapotát.
MM: Az előző részben a vevőjelölt kifejezte komoly szándékát a cég megvételére, és ezt egy szándéknyilatkozat aláírásával pecsételte meg. Ebben a nyilatkozatban az eladónak vállalnia kellett, hogy a vevőjelöltnek betekintést enged a cég ügyeibe. Hogyan történik ez a betekintés?
VJT: Ezt a betekintést hívják átvilágításnak, divatos angol nevén "due diligence-nek". Egy teljes átvilágítás általában három részből áll: pénzügyi, jogi, és tevékenységtől függően műszaki részből. Az átvilágítást a vevőjelölt szakértői végzik el, ők vizsgálják át alaposan cégünket pénzügyi, műszaki és jogi szempontból. A folyamat cégünk méretétől függően 2-4 hétig is tarthat.
MM: Az eladónak van ebben dolga?
VJT: Természetesen, hiszen az átvilágítás nem csak a vevőjelölt részéről, hanem saját részünkről is jelentős erőforrásokat igényel. Az átvilágítás azzal indul, hogy a vevőjelölt elküldi nekünk a listát, hogy mire kíváncsi cégünkkel kapcsolatban. Ezek lehetnek pusztán adatok, de lehetnek a céges irataink másolatai is. Nekünk kell összegyűjteni és prezentálni a kért adatokat, dokumentumokat, aztán a tanácsadók kérdéseire is nekünk kell válaszolni.
MM: Gondolom, sokan tartanak attól, hogy az érzékeny információk illetéktelen kezekbe kerülnek. Mitől biztonságos egy átvilágítás?
VJT: A biztonság jogi záloga egy szigorú titoktartási nyilatkozat aláírattatása. De biztosíthatjuk adatainkat technikai megoldásokkal is: a kért adatokat, dokumentumokat feltölthetjük egy olyan biztonságos tárhelyre, ahol a vevőjelölt szakértői is hozzáférnek, vagy csak a dokumentum beszkennelt változatát küldjük el a szakértőknek. Kiköthetjük azt is, hogy a nagyon érzékeny iratokat kizárólag az irodánkban, ellenőrzött körülmények között lehet megtekinteni.
MM: Kötelesek vagyunk mindent odaadni, amit a szakértők kérnek?
VJT: Természetesen nem, de érdemes megengedni a vevőjelöltnek, hogy alaposan átvilágítsa a céget, még akkor is, ha egy megtalált probléma befolyásolja a vételárat. Ez olyan, mint amikor eladjuk az autónkat: ha megmutatjuk a vevőnknek a sérüléseket, nagy valószínűséggel nem fog emiatt később zaklatni minket.
MM: Akkor feltárjunk mindent?
VJT: Ez egy nehéz kérdés, amelynek megválaszolását nemcsak üzleti szempontból, de jogi szempontból is meg kell fontolni. Jogilag ügyelnünk kell például alkalmazottaink személyes adataira, vagy a szigorú titoktartáshoz kötött ügyfélszerződésekre. Ha a vevőjelölt versenytárs, üzleti szempontból is fontos, hogy feleslegesen ne adjunk ki neki például árazási információkat. Itt van még egy kritikus probléma is: a versenyhivatal árgus szemekkel figyeli, hogy a két versenytárs között nem történik-e indokolatlan információcsere, vagyis információs kartell. Óvatosságot javaslok, hiszen a személyes adatok nem megfelelő kezelésének, vagy egy információs kartellnek súlyos bírság lehet a vége.
MM: Van még valami praktikus javaslata az átvilágítással kapcsolatban?
VJT: Igen. Javaslom, tartsuk nyilván, hogy milyen adatokat, iratokat osztottunk meg a vevőjelölttel. Így, ha később probléma adódik a titoktartással kapcsolatban, vagy a vevő az eladást követően cégünk esetleges hibáit számon akarja kérni rajtunk, igazolni tudjuk, hogy a vevőjelölt a céggel kapcsolatban milyen információkat ismert meg, illetve mivel volt tisztában a vásárláskor.
MM: Tehát egy átvilágítás nem csupán a vevőjelöltnek komoly kihívás, hanem az eladónak is.
VJT: Így van. És számítsunk arra is, hogy az átvilágítással párhuzamosan már elkezdődnek a tárgyalások az adásvételi szerződésről. Ez lesz a témája a következő beszélgetésünknek.

A VJT & Partners csapata ezzel a rövid videóval kíván Boldog Új Évet!

2017
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. december
7. RÉSZ: A SZÁNDÉKNYILATKOZAT
Az eladási folyamatnak ebben a fázisában már tényleg komolyra fordul a helyzet. Olyan ez, mint egy régimódi házasság előkészítése. A szülők előzetesen tájékozódtak egymás vagyoni helyzetéről, a fiú nyilatkozik szándékáról, és utána jönnek még a pontos egyeztetések a pénzügyekben, a dátumokban és minden további apró részletben. És még egyáltalán nem biztos, hogy házasság lesz a dologból.
MM: A cégeladás ismertetésében most ott tartunk, hogy van egy lelkes vevőjelölt, meg akarja venni a cégünket. Gondolom ennek a folyamatnak is megvan a
maga koreográfiája.
VJT: Igen, ha valaki már áttanulmányozta az információs memorandumot, aztán tárgyalt a cégvezetéssel is, és lelkesedése még mindig töretlen, annak a következő lépésben írásban kell nyilatkoznia vételi szándékáról. Ezt nevezzük szándéknyilatkozatnak.
MM: Ha ilyen formában nyilatkozik valaki, akkor már nincs visszaút?
VJT: A szándéknyilatkozat kötelező erővel nem bír, de mégis nagy jelentősége van. Kicsit olyan ez, mint a leánykérés… még nem biztos, hogy házasság lesz belőle.
MM: Miről nyilatkozik a vevőjelölt a szándéknyilatkozatban?
VJT: A szándéknyilatkozat legfontosabb tartalmi eleme az indikatív árajánlat: azaz vevőjelöltünk nyilatkozik arról, hogy a folyamat során eddig megszerzett információk alapján mennyit hajlandó fizetni a cégünkért. Az indikatív árajánlat alapján el tudjuk dönteni, hogy érdemes-e folytatni a vevőjelölttel az eladási folyamatot, vagy annyival alacsonyabb a vevőjelölt által megjelölt vételár az általunk elképzeltnél, hogy nincs értelme folytatni a tárgyalásokat. Ha abban a szerencsés
helyzetben vagyunk, hogy több vevőjelölttől is kapunk szándéknyilatkozatot, úgy az azokban foglalt indikatív árajánlatok alapján el tudjuk dönteni, hogy melyik vevőjelölttel folytassuk a tárgyalásokat.
MM: A pénzügyi dolgok mellett még miről szól a szándéknyilatkozat?
VJT: A szándéknyilatkozatban írja le a vevőjelölt többek közt azt is, ha valamilyen előfeltételhez köti a vételi szándékát. Például, ha csak a cég termelő eszközeire van szüksége, úgy gyakran kérik a vevők, hogy az ingatlanok az adásvételt megelőzően kerüljenek ki a cég vagyonából.
MM: És ha egyszerre több vevő is szeretné megvenni cégünket?
VJT: A szándéknyilatkozatban a vevőjelölt általában kéri azt is, hogy ha az eladó vele folytatja a további tárgyalásokat, úgy egy 2-3 hónapos időszakra kapjon kizárólagosságot, tehát ebben az időszakban az eladó ne tárgyaljon érdemben más érdeklődőkkel a cégeladásról.
MM: A szándéknyilatkozatban meghatározzák a legfontosabb határidőket is?
VJT: Természetesen, hiszen az eladónak tudnia kell, hogyan kalkuláljon. A szándéknyilatkozat tartalmazza a vevőjelölt által javasolt tranzakciós ütemtervet, vagyis azt, hogy a folyamat további lépései milyen határidőkkel valósuljanak meg.
MM: Ha a szándéknyilatkozat alapján van olyan vevőjelölt, akivel az eladó szívesen folytatná a tárgyalásokat, hogyan lépjünk tovább?
VJT: Ha van olyan vevőjelölt, akivel a szándéknyilatkozata alapján látjuk a lehetőséget egy számunkra előnyös tranzakcióra, úgy tényleg élesbe fordul az eladási folyamat. A következő komoly feladat a vevőjelölt által kért részletes pénzügyi, jogi és üzleti átvilágítás lebonyolítása lesz. Erről
beszélünk legközelebb.

2017
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. november
6. RÉSZ: MIT SZÓLNAK A VEVŐJELÖLTEK?
Nem egyszerű megtalálni az igazit. Ez a mondás itt is helyénvaló, hiszen a vevőjelöltek között először is meg kell találni azokat, akiknek valóban „komoly szándékai vannak”. Ez az út vezet aztán oda, hogy rátaláljunk az igazi VEVŐRE.
MM: Hogyan kezdjünk hozzá a „komoly szándékú” vevőjelöltek megtalálásához?
VJT: Az eladó és a tanácsadói csapat egy „teasert” állít össze, amelyet „one pagernek”, vagyis „egyoldalasnak” is neveznek, mivel egyetlen oldalban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a cégünkről. A cég neve itt még nem jelenik meg. Ez egy kedvcsináló, egy lényegre törő összefoglaló, mely alapján a vevőjelölt el tudja dönteni, hogy bármilyen mértékben érdekli-e a cégünk megvételének lehetősége. Az összefoglaló tényleg csak a legfontosabb információkat tartalmazza: benne van, hogy a cég melyik iparágban, azon belül pontosan melyik szegmensben tevékenykedik, tartalmaz egy rövid leírást a leglényegesebb gazdasági adatokról, valamint bemutatja, hogy a vevő számára miért lehet előnyös a cég megvétele. A tanácsadói csapat ezt a teasert minden potenciális vevőnek elküldi.
MM: Gondolom, lesznek jó páran, akik ezután is érdeklődnek és még többet szeretnének tudni a cégünkről.
VJT: Ez az első szűrő. Aki valamennyire is érdeklődik a cégünk iránt, és többet szeretne tudni rólunk, annak egy titoktartási nyilatkozatot kell aláírnia. Ebben a lehetséges vevő vállalja, hogy az adásvételi folyamat alatt az eladótól és tanácsadóitól kapott információkat csak az adásvételi tranzakció céljára használja, és ezeket nem tárja fel harmadik személyeknek.
MM: Ezután mindent feltárunk a vevőjelöltnek, vagy még itt sem mondunk el mindent?
VJT: Miután kézhez kaptuk az aláírt titoktartási nyilatkozatot, tanácsadónk egy újabb tájékoztató anyagot küld az érdeklődőnek, az információs memorandumot. Ez a 15-30 oldalas dokumentum sokkal konkrétabb és részletesebb az egyoldalas teaser-nél, feltárja a cég kilétét, bemutatja a tevékenységét, piaci pozícióját, főbb pénzügyi adatait és a jövőre vonatkozó terveit. Ennek alapján a vevőjelöltek már megalapozottan el tudják dönteni, hogy tényleg érdekli-e őket a cégünk megvásárlása, és áldoznak-e további erőforrásokat a lehetőség alapos megvizsgálására.
MM: Tegyük fel, hogy a vevőjelölt lelkes, és tovább akar menni. Mi szokott történni ezután?
VJT: A vevőjelöltek az információs memorandum áttanulmányozását követően sokszor igényt tartanak egy személyes találkozóra az eladóval és a cég menedzsmentjével. Ezen a találkozón egyrészt személyes benyomásokat szerezhetnek a vezetésről, másrészt személyesen tisztázhatnak olyan kérdéseket, melyek az információs memorandum alapján merültek fel. Ezek a személyes interjúk nagy jelentőséggel bírnak, és itt a tanácsadóknak is fontos szerep jut. Ők a tudói annak, hogy mely kérdéseket és milyen részletességgel érdemes most megválaszolni, és melyek azok a kérdések, amelyekre az eladónak csak egy indikatív árajánlat megtételét követően célszerű válaszolnia.
MM: És utána már tényleg nyilatkoznia kell a vevőjelöltnek?
VJT: Így van, a következő lépés az indikatív árajánlatot is tartalmazó szándéknyilatkozat megtétele, de erről majd legközelebb fogunk beszélgetni.

2017
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. október
5. RÉSZ: KI LESZ A VEVŐ?
Ki az, akinek igazán kell a cégem? Aki a legjobban értékeli? Aki a legtöbbet hajlandó áldozni rá? Szakmabeli? Külföldi? Vagy valakinek csak befektetés céljából kell? Ilyen, és hasonló kérdések vetődnek fel a cégeladásnak ebben a szakaszában. És miért ez a nagy izgalom? Mert nemsokára belép a harmadik szereplő a folyamatba, a VEVŐ.
MM: Elevenítsük fel röviden, hogyan jutottunk el eddig a pontig.
VJT: Az eddigiekben igazából felkészültünk arra, ami most következik: eldöntöttük, hogy hajlandók vagyunk eladni a cégünket, tanácsadóink segítségével felmértük cégünket és kijavítottuk az ésszerűen kijavítható hibákat, majd kialakítottuk az elképzelésünket az eladási árról. Megtettük az előkészületeket: van már eladónk, van egy határozott elképzelésünk a vételárról, már csak a vevő hiányzik. Itt már tényleg élesbe fordul a cégeladás.
MM: Mekkora szerepe van ebben a folyamatban a tanácsadóknak?
VJT: Ez ismét egy olyan szakasz, ahol nagy szerepet játszik tanácsadóink piacismerete, tájékozottsága, tapasztalata és szakértelme. A tanácsadó egy részletes iparági elemzést folytat le, amelynek során azonosítja azokat a cégünk iparágában tevékenykedő vállalkozásokat, amelyek számára érdekes lehet a mi cégünk megszerzése. Ebben a körben a tanácsadók a hazai és a külföldi versenytársakat is elemzik, mindegyiknél definiálják, hogy miért lehet érdekes számukra a mi cégünk. Mi lehet a „sztori” a potenciális vevők számára, ami miatt akarhatják a cégünket?
MM: Melyek a leggyakoribb „sztorik”?
VJT: Egy „sztori” lehet például, hogy a cég megszerzésével a vevőnek lehetősége nyílik egy új piacra belépni vagy egy új gyártó kapacitást megszerezni, de lehet erős versenytárs kiiktatása, új brand megszerzése, vagy profitabilitás növelése gyártási/logisztikai/értékesítési szinergiák kihasználásával. De az is lehet, hogy egy külföldi játékos a mi cégünk megvételével akar megjelenni a magyar piacon. Minden ilyen üzletben egy-egy külön „sztori” rejlik.
MM: A cégtulajdonos mivel segítheti elő az ideális vevő megtalálásának folyamatát?
VJT: Természetesen az eladó cégtulajdonosnak fontos szerepe van a potenciális vevők felkutatásában, hiszen – főleg ha operatívan is részt vesz a cég működtetésében – mélyreható és részletes információi vannak az iparági résztvevők pozíciójáról, erősségeiről, gyengeségeiről és lehetséges motivációiról. Aztán a tanácsadók és a cégtulajdonos összeadják a tudásukat, és a két forrásból összerakott információk alapján kialakul egy lista a valószínűleg érdeklődő iparági résztvevőkről. Mindegyiknél a „sztorival” együtt, hogy kit mi érdekelhet leginkább a cégünkben.
MM: Csak szakmabeliek jöhetnek szóba, mint vevő?
VJT: Lehetséges, hogy nem csak az iparági szereplőket, a „szakmai vevőket” érdekelheti a cégünk, hanem az iparágban jelen nem lévő, de abban potenciált látó ún. pénzügyi befektetők is láthatnak fantáziát cégünk megvásárlásában. Ebben a körben ki kell emelni a private equity alapokat, amelyek szívesen vásárolnak olyan vállalatokat, amelyekben jelentős és viszonylag rövidtávon kiaknázható növekedési potenciált látnak. A pénzügyi befektetők nem ismerik az iparágat abban a mélységben, mint egy szakmai vevő, ezért legtöbbször a cégvásárlást követő időszakban is számítanak az eladó munkájára. Tanácsadóink ezeket a pénzügyi befektetőket is felkutatják, és hozzáteszik a lehetséges vevők listájához.
MM: Ez a lista most már elég hosszúnak tűnik…
VJT: Igen, ez a lista akkor jó, ha abban minden szóba jöhető vevőjelölt szerepel. Ezt a listát aztán részletesen átbeszéli a tanácsadói csapat és a cégtulajdonos azért, hogy minden szempontot figyelembe véve össze tudjanak állítani egy olyan listát, melynek szereplőit aztán a tanácsadó később ténylegesen megkeresi.
MM: És ha valamelyik vevőjelölt izgalmasnak találja cégünket?
VJT: Akkor megkezdődhet a fokozatos közeledés. Ennek a lépéseiről fogunk legközelebb beszélgetni.

2017
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. szeptember
4. RÉSZ: MENNYIT KÉRHETEK A CÉGEMÉRT?
Elérkeztünk a cégeladás egyik legizgalmasabb részéhez. Feltártuk és kijavítottuk a hibákat, cégünket kívánatossá tettük, most rajta a sor, hogy megmutassa, mit tud a piacon. Kezdődik a megmérettetés! Ebben a szakaszban a legfontosabb és legtöbb átgondolást igénylő feladat, hogy milyen összeget akarunk kapni a cégünkért.
MM: Hogyan határozzuk meg az eladási árat?
VJT: Minden cégtulajdonosnak van egy első elképzelése arról, mennyi pénzért hajlandó megválni a cégétől. Miután belevágunk a cégeladási folyamatba és tanácsadóink segítségével alaposabban megismerjük a cégünket, már tisztábban látjuk az erősségeit, gyengeségeit. Ekkorra már kialakul bennünk egy határozottabb elképzelés arról, hogy mennyit kérjünk a cégünkért. De a reálisan elérhető eladási ár megítéléséhez szinte minden esetben szükség van a tanácsadó csapatunk szakértelmére. Az ő feladatuk itt az, hogy megmondják nekünk, reálisan mennyit hajlandó egy vevő fizetni a cégünkért.
A tanácsadó csapat piacismeretének és tapasztalatának köszönhetően a legtöbb iparág esetében jól meg tudja határozni azt az értéktartományt, melyben a cég értéke mozog.
MM: Van valami megfogható dolog, amiből a szakemberek kiindulnak az eladási ár kialakításakor?
VJT: Az eladási ár meghatározásának alapjául az esetek döntő többségében a cég eredménye (EBIT / EBITDA) vagy a cég éves árbevétele szolgál. Esetleg mindkettő, tehát az eredmény és az árbevétel is. Fontos kérdés, hogy a cég milyen iparágban tevékenykedik, mert az egyes iparágakra vonatkozóan bevett standardok vannak a vételár kiszámításának módjára.
MM: Miért jó, ha tisztában vagyunk a lehetséges eladási árral?
VJT: Ez több okból is jó. Ha már a folyamat elején van egy szakemberek által reálisan elérhetőnek tartott eladási ár, és ez nagyon nem egyezik a mi elképzeléseinkkel, még mindig eldönthetjük, hogy egyáltalán belevágunk-e az idő és költségigényes eladási folyamatba.
De ha tulajdonosként vonzónak találjuk az elérhető ártartományt, és az eladás mellett döntünk, a megfelelően átgondolt vételár elképzelés mindenképpen egyik záloga lesz majd a jó eladásnak. Minden cégeladásnál stratégiai jelentőségű kérdés, hogy az eladónak legyen egy jól megalapozott elképzelése arról, mennyit hajlandó reálisan fizetni egy vevő a cégéért. Erre alapozva tudjuk kialakítani a lehetséges vevőkkel folytatott legjobb kommunikációt és végeredményben elérni a lehető legmagasabb eladási árat.
MM: Ha már itt tartunk, beszéljünk a vételár kifizetési struktúrákról is. Érdemes még az eladás előtt végiggondolnunk, hogyan jutunk majd hozzá a cégünkért kialkudott vételárhoz?
VJT: Valóban érdemes előzetesen átgondolni, milyen vételár kifizetési struktúrákkal lennénk elégedettek. Tudnunk kell, hogy nagyon változatosak a vételár kifizetésére vonatkozó struktúrák. Az esetek egy részében egy egyösszegű, meghatározott vételár alakul ki a tárgyalások végére, amelyből esetenként egy rész visszatartásra kerül és azt a vevő csak egy későbbi időpontban fizeti majd ki. Más esetben eleve több részletben történik a meghatározott vételár kifizetése, igazodva ahhoz, hogy a cég teljes tulajdonának átruházása is több részletben történik. De vannak olyan esetek is, amikor a vevő és az eladó a vételárnak csak egy részét határozzák meg konkrétan, míg a vételár egy másik része a cég jövőbeni pénzügyi teljesítményéhez igazodóan kerül majd kiszámításra egy előre egyeztetett számítási módszer alapján.
MM: Mikor már meghatároztuk a célként kitűzött eladási árat, mi lesz a következő feladat?
VJT: Ebben a szakaszban már kezd igazán komolyra fordulni a dolog. Meg kell találnunk azokat a lehetséges vevőjelölteket, akik a legjobb árat fizethetik a cégünkért. Erről beszélgetünk majd a következő alkalommal.

2017
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. július
3. RÉSZ: TEGYÜK KÍVÁNATOSSÁ CÉGÜNKET!
A mi cégünk a mi gyerekünk. Nekünk mindenképpen szép, de vajon milyennek látja egy lehetséges vevő? Az előző részben megállapítottuk, hogy kell egy hozzáértő, szakemberekből álló tanácsadó csapat, aki a tulajdonossal vállvetve küzdi végig a cégeladás nehéz folyamatát. Most pedig arra keressük a választ, hogy mit tehetünk azért – megbízható csapatunkkal együttműködve –, hogy cégünk még kívánatosabbnak tűnjön a vevő szemében?
MM: Hogyan kezdjünk hozzá? Mi az első lépés?
VJT: Talán furcsán hangzik, amit mondok, de először is alaposan meg kell ismernünk a saját cégünket. Vitathatatlan, hogy a cégtulajdonosok ismerik a cégük erősségeit és gyengéit, tudják, miben felelnek meg a szabályoknak és miben nem. De vajon tisztán látnak-e minden részletet? Tapasztalataim szerint minden cégnél vannak olyan rejtett, láthatatlan problémák illetve hiányosságok, amelyekről maga a cégtulajdonos sem tud. A vevő viszont felfedezheti ezeket egy átvilágítás során. Ahhoz, hogy jó eladási stratégiát tudjunk kidolgozni, pontosan tudnunk kell, hogy mit adunk el.
MM: Hogyan derülhet időben fény a számunkra ismeretlen tényezőkre?
VJT: Ebben tud segíteni a jó és megbízható tanácsadó csapat. Első lépésben összeállítanak egy kérdéslistát, amely magát a céget, illetve a cég működését és környezetét tárja fel. A kérdések megválaszolása sok időt, komoly átgondolást és odafigyelést igényel. Az áldozat nem hiábavaló; a kérdések megválaszolásával olyan új tudásra és belátásra tesz szert a cégtulajdonos, amely eredményesen kamatoztatható mind az eladási, mind pedig a működtetési folyamatban. A második lépés a közös munka. Itt mutatja be a cégtulajdonos a tanácsadó csapatnak a cég működési folyamatait, a működés piaci körülményeit, valamint a pozitív piaci trendeket és a nehézségeket. Itt tárulnak fel igazán a rejtett, eddig láthatatlan részletek, amelyek döntő hatással lehetnek az eladás sikerére. E közös munka során jön, jöhet létre az a nézőpontváltás, amely az eladót képessé teszi arra, hogy a vevő szemével lássa a céget, és friss szemmel nézzen rá az eladást segítő és akadályozó elemekre.
MM: Mit kezdjünk a feltárt hibákkal? Javítsuk ki mindet?
VJT: Minél hibátlanabb egy áru, annál többet lehet érte kérni és kapni – és persze annál kívánatosabb is. Ha tudom, hogy hol vannak problémák, akkor lehetőségem van arra, hogy orvosoljam is azokat. Természetesen az ésszerűség határain belül. Érdemes arra is gondolni, hogy a vevő alaposan meg fogja vizsgálni, és át fogja világíttatni az egész céget. Jobb, ha nem ő látja meg először a hibákat. És ha a vevő az átvilágítás során nem talál lényeges problémákat, az jelentősen növeli cégünk kívánatosságát. A vevő, aki komolyan meg akarja venni, hajlandó magasabb árat is fizetni.
MM: Ha jobban megismerjük a cégünket – gondolom –, jobban el is tudjuk adni?
VJT: Természetesen így van. Az, hogy kiküszöböltük a kiküszöbölhető hibákat, és most már pontosan ismerjük cégünk erősségeit és lehetséges gyengéit, egy nagyon jó kiindulási alap az eladáshoz. Ez azonban még nem elég. Fontos, hogy ne úgy tekintsünk a cégünkre, mint a saját gyermekünkre – tehát elfogultan és szemellenzősen. Tudnunk kell a vevő szemével is ránézni a cégre – vagyis tárgyilagosan és teljes körűen. Értenünk kell azt is, hogy mit kereshetnek a vevők, mit tekinthetnek értéknek a cégben. Így tudjuk éppen azokat az értékeket kidomborítani, amit a leendő vevő fontosnak tart. És ha mindezeket végiggondoltuk, reálisabban látjuk majd azt is, hogy mennyit kérhetünk a cégünkért. Erről fogunk beszélgetni a cikksorozat következő részében.

2017
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. június
2. RÉSZ: KELL EGY CSAPAT!
Hogyan kezdjünk hozzá a cégeladáshoz? Minarik Ede örökzöld mondását idézve: Kell egy csapat! És nem csak a focihoz, hanem a cégeladáshoz is. Cikksorozatunk első része: „Mi adhat okot a cég eladására?”, azzal foglalkozott, hogy mikor érdemes eladni egy céget. Mostani beszélgetésünk pedig a döntés utáni első lépést tárgyalja: miért van szükség egy jó csapatra ahhoz, hogy sikeresen eladjuk a cégünket?
MM: Legutóbb ott fejeztük be a beszélgetést, hogy eldöntöttük: eladjuk a céget. De hogyan kezdjünk hozzá?
VJT: Egy sikeres cégeladáshoz elsősorban hozzáértés és ráfordított idő kell. A magánvállalkozások esetében egészen ritka, hogy a tulajdonosi körön vagy akár a cégen belül van olyan speciális szakértelem és többlet erőforrás, amelyre támaszkodva biztonsággal és jó eredménnyel levezényelhető egy cégeladás. Azoknál a sikeres cégeladásoknál, amelyeknek résztvevője voltam, mindig kulcsszerepet kaptak a külső tanácsadók. Tapasztalatom szerint a sikeres cégeladás a megfelelő tanácsadók megtalálásával kezdődik.
MM: Tanácsadók nélkül nem is érdemes belevágni?
VJT: Egy cégeladás időigényes folyamat. Már a cég vezetése is egész embert kívánó feladat, és a cégeladás elindításával nem áll meg az üzlet. Sőt, ahhoz, hogy sikeres legyen a cégeladás, a cégnek legalább olyan jól kell teljesítenie az eladási folyamat alatt, mint korábban. Mivel nem tudjuk megtöbbszörözni magunkat, szükségünk van mások segítségére. És ha már bevonunk másokat, annak akkor van értelme, ha pontosan azt a kompetenciát kapjuk tőlük, ami a sikeres cégeladáshoz kell.
MM: Pontosan mit várhatok, mit kaphatok a tanácsadóimtól?
VJT: A jó tanácsadótól elsősorban szaktudást, tapasztalatot és – ami talán a legfontosabb ¬– biztonságot várhatok. Ő a cégeladási „iparág” avatott ismerője. Tudja, hogyan lehet megtalálni a jó vevőt, kialkudni a jó eladási árat, kitárgyalni a jó adásvételi szerződést, és biztonságosan levezényelni az egész cégeladási folyamatot. Ezt mind elvárhatjuk a tanácsadóinktól. A jól megválasztott tanácsadói csapat garancia arra, hogy a legtöbbet hozzuk ki a cégeladásból. És azt se felejtsük el, hogy a vevők mindig komoly tanácsadói csapattal dolgoznak. Ha az eladói oldalon is jól megválasztott csapat van, az végül is többszörösen megtérül az eladónak.
MM: Elmagyarázná ezt pontosabban?
VJT: Az eladó tanácsadói a cégeladás folyamatát eleve úgy építik fel, hogy annak minden lépése az eladó számára legyen optimális. A lehető legnagyobb mértékben kiszűrik azokat a kockázatokat, amelyek a cégeladás megvalósulását veszélyeztethetik, vagy az eladási árat negatívan befolyásolhatják. Emellett van még egy fontos előnye a szakértői csapatnak: ha a vevő azt látja, hogy a másik oldalon komoly szakértők vannak, akkor nem is próbálkozik olyan – az eladó számára kedvezőtlen – árazással vagy struktúrával, amellyel egy „laikus” eladónál esetleg kísérletet tenne.
MM: Bízzak tehát mindent a tanácsadóimra?
VJT: A jó tanácsadó nagy segítség, de a tulajdonos elkötelezett és aktív részvétele nélkül nincs sikeres cégeladás. A tulajdonosnak kell meghatároznia a célokat, meghoznia a stratégiai döntéseket, de ezek előkészítésében proaktívan részt vesznek a jó tanácsadók. A tanácsadók előkészítik a döntéseket, bemutatják a különböző lehetőségeket, de a lényeges kérdésekben végül a tulajdonos dönt. És ahhoz, hogy a tulajdonos jó döntéseket tudjon hozni, tevékenyen benne kell élnie az eladási folyamatban. Hogy ez időben mit jelent? Az eladónak nem kell minden nap foglalkoznia a cégeladással, azonban vannak olyan intenzív időszakok a cégeladási folyamatban, amikor sokat kell együtt dolgozni és együtt gondolkozni a tanácsadókkal. Ez a csapatmunka kell ahhoz, hogy megalapozott és jó döntések születhessenek.
MM: Tudna mondani példát egy ilyen intenzív időszakra?
VJT: Például intenzív együttgondolkodást igénylő feladat annak a kidolgozása, hogy hogyan tegyük a lehető legkívánatosabbá a cégünket. Erről a témáról beszélgetünk majd legközelebb.

2017
VJT & Partners: Eladjam a cégem?
Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. május

Az üzleti élet kiszámíthatatlan, jól tudja ezt minden cégtulajdonos. Bármi megtörténhet. Vannak jó időszakok, és persze vannak rosszabbak is; adódhat olyan helyzet is, hogy a puszta versenyben maradás csak részleges vagy teljes tulajdonosváltással oldható meg. Az eladás gondolata akkor is felmerülhet, ha a fiatalabb generáció már nem akarja továbbvinni az üzletet, az idősebb pedig már a visszavonulásra gondol. De az is előfordulhat, hogy valaki az élet más területén akar újat alkotni. És akkor jön a kérdés: akkor most eladjam a cégem? A MM új cikksorozata egészében és részleteiben is bemutatja a cégeladás folyamatát.
Szakmai partnerünk dr. Varga János Tamás ügyvéd, a VJT & Partners Ügyvédi Iroda vezetője, aki az elmúlt húsz évben több mint 60, zömében külföldi vállalkozások tulajdonszerzésével megvalósult cégeladási folyamatot vezényelt le.
1. RÉSZ: MI ADHAT OKOT A CÉG ELADÁSÁRA?
MM: Magyarországon a műszaki fejlesztő és gyártó vállalkozások nagy része versenyképes. Ezeket magyar magánvállalkozók alapították, építették fel és működtetik jelenleg is. Mikor gondolkozik el egy cégtulajdonos azon, hogy eladja a cégét?
VJT: Minden cégeladás egyedi, de vannak tipikusnak mondható alaphelyzetek is.
Van, amikor a piaci környezet ébreszti rá a cégtulajdonost, hogy jó döntés lehet eladni a céget. Például, ha a verseny olyan fejlesztéseket, olyan többlet erőforrások bevonását igényli, amelyeket a cég tulajdonosa már nem akar, vagy nem tud vállalni.
Persze lehet, hogy nincs semmilyen kényszerítő körülmény, a cég egyszerűen olyan jó piaci pozícióban van, hogy meg akarják venni. Egy másik tipikus helyzet a cég belső viszonyaiból jöhet létre. Például a vállalkozás atyja és felépítője elfáradt, vagy esetleg mással akar foglalkozni, és át akarja adni a cégvezetést, de nincs kinek.
MM: Van olyan helyzet is, amikor a cégvezető már a cég megalapításakor azt tervezi, hogy felépíti a céget, és aztán pár év múlva eladja?
VJT: Vannak olyan iparágak, ahol ez teljesen tipikusnak mondható. A hagyományos műszaki iparágak fejlesztéssel és gyártással foglalkozó cégeinél azonban nem jellemző az alapítást követő gyors tulajdonosváltás. Itt az évtizedek alatt felhalmozott és folyamatosan fejlesztett szaktudáson és gyártástechnológián alapuló megbízhatóságon van a hangsúly, nem pedig a minél gyorsabb technológiai váltáson. A gyártásban általában évtizedekre van szükség ahhoz, hogy olyan piaci értékre tegyen szert a vállalkozás, amely megfelelő eladási árat jelent a cégtulajdonos számára.
MM: A cégeladás után az alapító tulajdonos azonnal kiszáll a cégből, és az új tulajdonos az egész céget azonnal saját kezébe veszi?
VJT: Manapság nagyon ritka, hogy a régi tulajdonost a cégeladás napján látják utoljára a cégben maradó kollégák. A vevő jellemzően az eladást követő 6 – 18 hónapos átmeneti időszakban kifejezetten igényt tart a céget korábban vezető cégtulajdonos munkájára és tapasztalatára. Ennek mértéke nagyon változó, és például attól is függ, hogy az iparágban járatos vevő veszi–e meg a céget, és van–e a vevőnek tapasztalata, helyismerete Magyarországon.
Lehetséges, hogy a vevő az átmeneti időszakban a cég operatív vezetését kéri a korábbi tulajdonostól, de az is lehet, hogy egy éppen futó projekt levezénylését kéri még, vagy csak konzultációs lehetőségre tart igényt.
Az is megszokott, hogy a vevő nem egyszerre veszi meg, és fizeti ki a cég 100%–át, így az átmeneti időszak is hosszabb lehet. Jellemző, hogy a vevő első lépésben csak egy többségi tulajdonrészt vesz meg, így a korábbi cégtulajdonos kisebbségi tulajdonosként átmenetileg még bent marad a cégben. És természetesen olyan eset is van, hogy a vevő nem a teljes céget veszi meg, és a régebbi tulajdonos hosszabb távon bent marad a cégben.
MM: Azt gondolom, sikerült körbejárnunk a cégeladás alapvető kérdését. Mivel folytatjuk legközelebb?
VJT: Ha megszületett a döntés az eladásról, akkor már csak az a kérdés, hogyan kezdjünk neki az eladásnak? Erről fogunk legközelebb beszélgetni.
Ügyfelek dicsérete a Chambers Europe 2017 oldalain
Ha május, akkor Chambers Europe értékelés: a rangos nemzetközi szakkiadvány mélyrehatóan beszélgetett jogászainkkal, és ügyfeleink véleményét is kikérte irodánkról. És a végén arra jutott, hogy a legrangosabb irodák között ajánl minket.
Kitűnő ajánlást kaptunk többek között a társasági jog területén.
„A VJT & Partners egyre fontosabb szerepet játszik a hazai vállalatfelvásárlási piacon” – írja irodánkról a Chambers Europe. – „Az iroda jogászai gyakran működnek együtt nemzetközi ügyvédi irodákkal, és így jelentős tapasztalatuk van határon átnyúló tranzakciók hazai vonatkozású ügyleteiben is.”
„A csapat kiváló üzleti érzékkel rendelkezik, pragmatikus és precíz megközelítéssel dolgozik, értékes és jól érthető tanácsokkal támogatja ügyfeleit. Az ügyvédjelöltek hatékonyan segítik az ügyvédek munkáját, és nagyon figyelnek a határidők betartására.”
Az iroda vezető partnerét, Varga János Tamást, valamint Csernus Zoltánt külön is kiemeli a kiadvány:
„Varga János Tamás neve már ismerősen cseng a hazai vállalatfelvásárlási piacon. Széleskörű szakértelmének, racionális, nyitott gondolkodásának és professzionalizmusának köszönhetően rendkívül gyorsan átlátja az ügyeket. Nagyon gyakorlatiasan gondolkozik.”
„Csernus Zoltán még a legbonyolultabb ügyeket is gyorsan és hibátlanul megoldja. Egyértelmű tanácsokkal segíti az ügyfelek munkáját.”
Irodánkat a Chambers Europe a munkajog területén is a legrangosabb irodák között ajánlja.
„Az ügyfélközpontú csapat kimagasló munkajogi tapasztalata professzionális hozzáállással párosul” – idézi a kiadvány ügyfeleink lelkesedését. – „Mivel teljesen otthon vannak a munkajog területén, gyors és részletes választ adnak a felmerülő kérdésekre. Rugalmasan gondolkoznak és mindig rendelkezésre állnak, egyszóval kitűnő szolgáltatást nyújtanak.”
A munkajogi csapat vezetőjéről, Csernus Zoltánról, valamint Varga János Tamásról külön is szól a kiadvány:
„Zoltán rendkívül hozzáértő és készséges ügyvéd, aki kiválóan átlátja az ügyfelek jogi és üzleti igényeit.”
„János Tamás rendkívül ügyfél-központú, magasan képzett a munkajogi perek területén, és emellett briliáns szervező is.”
A Chambers Europe ajánlja irodánkat telekommunikációs, médiajogi és technológiai területeken is.
A csapat nevét színvonalas tranzakciók sora fémjelzi. Az előkelő ügyfélkör, mely mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalon jelen van, nagyra értékeli adatvédelmi és reklámjogi területen nyújtott tanácsainkat.
„A legjobb technológiai csapat a piacon!” – idézi a Chambers Europe ügyfeleink véleményét. – „Mindig készek arra, hogy a problémákat átgondolva személyre szabott válaszokat adjanak a kérdésekre.”
„Igazi specialisták dolgoznak itt a technológia, az internet és az adatvédelem minden területén. Az ügyvédek rendszeresen együttműködnek nagy nemzetközi irodákkal, melynek köszönhetően a határokon túl is otthonosan mozognak.”
További információ ide kattintva érhető el.
A VJT & Partners biztosan tartja a helyét a legjobb ügyvédi irodák között!
Idén is a hazai vezető ügyvédi irodák közé sorolta irodánkat a Legal 500, a világ egyik legrangosabb jogi irodákat rangsoroló kiadványa. Az elismerés nem csupán a vállalatfelvásárlás és munkajog területekre vonatkozik, hanem az iroda más jogi területeire is kiterjed.

„Igazi szakemberekből álló, szervezett, pontos és megbízható csapat” – ecseteli ügyfeleink elégedettségét a Legal 500 a vállalatfelvásárlás területén. A főként határokon átnyúló ügyekre specializálódott csapat egyik kulcsembere Lovretity András, akinek elsősorban elmélyült tudását dicsérik az ügyfelek. Ezen a jogterületen Varga János Tamásról, Csernus Zoltánról és Hacsi Gáborról is elismerően szól a kiadvány.
„Ez az egyedülálló csapat széleskörű tapasztalattal rendelkezik a munkajog területén is. A jogászok mélyreható tudását nagyfokú rugalmasság egészíti ki” – írja a rangos szakkiadvány munkajogi csapatunkról. – „Az ügyvédek mindig rendelkezésre állnak, gyors és részletes választ adnak a felmerülő kérdésekre”. Ezen a területen Varga János Tamást és Csernus Zoltánt külön is kiemeli a kiadvány. Zoltánt a foglalkoztatási jogviták kapcsán is dicsérik ügyfeleink: „Csernus Zoltán nagyon magabiztos és aktív a bírósági tárgyalásokon. Az általa vezetett csapat eltökélt, hatékony és keményen dolgozik.”
A Legal 500 értékelése bizonyítja, hogy csapatunk kitűnően megállja a helyét adatvédelmi és IT területeken is: „Az ügyvédek gyorsan, hatékonyan dolgoznak, és kreatívak a megoldásban.” A kifejezetten erős csapat vezetője Varga János Tamás, aki egyben a Google tanácsadója „right-to-be-forgotten” ügyekben. Ezen a területen Hacsi Gábort is külön kiemeli a kiadvány.
Végül az ingatlan és építőipar területén három jogászunkról is kitűnő vélemény formálódott: „Hacsi Gábor rátermettségét tökéletesen kiegészíti Varga János Tamás üzleti szemlélete, Lovretity András pedig ingatlanügyekben szerzett széleskörű tapasztalatát adja bele a csapatba.”
„A Legal 500 idén is a legjobb nemzetközi és a hazai ügyvédi irodák közé sorol bennünket. Nagyon örülök ennek az elismerésnek!” - tette hozzá Varga János Tamás, az iroda alapító ügyvédje. – „És azt is tudom, hogy továbbra is fejlődni kell.”
További információ ide kattintva érhető el.
A Chambers Global ismét magasra értékelte irodánkat
A Chambers Global 2017 ismét magasra értékelte irodánkat a társasági jog és a vállalatfelvásárlási jog területén. Varga János Tamást és Csernus Zoltánt egyénileg is kiemelte a szakkiadvány.
A Chambers Global sok szempontot figyelembe véve rangsorolta irodánkat, amelyek közül az egyik legfontosabb szempont ügyfeleink véleménye irodánk jogi szolgáltatásáról. Az előkelő értékelés alapján bátran állíthatjuk, hogy ügyfeleink az iroda társasági jog és vállalatfelvásárlás területeken végzett munkáját a vezető nemzetközi ügyvédi irodákkal azonos színvonalúként ismerik el.
„Varga János Tamás széleskörű szakértelmének köszönhetően folyamatosan növeli elismertségét a vállalatfelvásárlások területén” – írja a szakkiadvány. - „János Tamás gyakorlatias, logikusan gondolkodik, és mindig átlátja az összefüggéseket. Igazi szakember, aki érti az üzleti szempontokat is”.
A Chambers Global idén először Csernus Zoltánt is kiemelte társasági jog kategóriában. „Zoltán pontos instrukciókat és hasznos tanácsokat ad. A legbonyolultabb ügyekben is gyorsan és hibátlanul dolgozik” – idézi a szakkiadvány ügyfeleink véleményét.
A „hallgatás – beleegyezés” elve a versenyjogban
Dr. Kőszegi Laura, Dr. Hacsi Gábor // origo.hu // 2017. február 28.
Az üzleti életben megszokott, hogy az azonos gazdasági ágazatban tevékenykedő cégek vezetői időről-időre leülnek egymással beszélni a jó üzleti kapcsolatok fenntartása érdekében. Ezek a találkozók azonban komoly veszélyt rejthetnek magukban. Egy jó hangulatú ebéd közben is előfordulhat, hogy a beszélgetés egy versenyellenes megállapodásra terelődik, és ha valaki ezt cégvezetőként csak végighallgatja, máris kartell résztvevőjévé válhat. Ilyen esetben a Versenyhivatal akár több száz milliós büntetést is kiszabhat – hívta fel a figyelmet dr. Kőszegi Laura, a VJT & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.
Amiről mindenki tud
A cégek képviselői általában tudják, hogy amennyiben üzletpolitikájukat összeegyeztetik a versenytársaikéval, versenyellenes megállapodást, vagyis kartellt kötnek egymással. Egy ilyen cselekedet mindenképpen jogellenes, és a Versenyhivatal hatalmas bírsággal bünteti a megállapodás résztvevőit.
A hallgatás is sokba kerül
Kevesen tudják azonban, hogy milyen könnyű úgymond belekeveredni egy versenyellenes megállapodásba. A Gazdasági Versenyhivatal kialakult gyakorlata alapján az, aki részt vesz egy olyan találkozón, amelyen létrejött egy versenyellenes megállapodás, automatikusan a kartell résztvevőjévé válik, tekintet nélkül arra, hogy szóban vagy írásban támogatta-e a megállapodást.
Előfordulhat például, hogy egy találkozó során az egyik cég képviselője rájön arra, hogy az adott beszélgetést később a Versenyhivatal kartellnek minősítheti, ezért nem szól hozzá a beszélgetéshez és nem egyezik bele az esetlegesen létrejött megállapodásba sem, vagyis nem tesz semmit. Ezt a céget a jövőben meglepetésként fogja érni, ha a Versenyhivatal megállapítja a kartellben való részvételét.
Az indoklás
A „hallgatás-beleegyezés” elvének indoka a versenyjogban az, hogy az a cégvezető, aki nyíltan nem járult hozzá a megállapodáshoz, de végighallgatta versenytársait, azt a benyomást kelti a többi résztvevőben, hogy ő is egyetért a megállapodással. Ezt a hozzáállást a Versenyhivatal ugyanúgy büntetheti. A bírság akár a több száz milliós nagyságrendet is elérheti, hiszen a Versenyhivatal célja a jogsértők elrettentése.
Hogyan kerülhetjük el a bírságot?
Legelőször is: ne kezdeményezzünk! Fontos, hogy tartózkodjunk bármilyen versenykorlátozó megállapodás kezdeményezésétől. Bármennyire is kecsegtető gazdaságilag az adott megállapodás, mérjük fel annak versenyjogi megítélését.
Figyeljünk a beszélgetésre! Még ha nem is veszünk aktívan részt a megbeszélésben, figyeljünk arra, hogy versenytársaink miről beszélnek, egyezkednek a találkozón. Ha az árak egyeztetéséről, vagy a piac felosztásáról folyik a tárgyalás, egyből gondoljunk arra, hogy ennek nagy valószínűséggel versenyjogi következményei lehetnek.
Ha már megtörtént a baj, és tanúi lettünk egy kartell létrejöttének, el kell határolódni! Fontos tudnunk, hogy a Versenyhivatal bírsága csak úgy kerülhető el, ha egy esetleges versenyellenes megállapodástól elhatárolódunk. De hogyan lehet úgy elhatárolódni, hogy minden versenyjogi kockázatot elkerülhessünk? További kérdés, hogy vajon mielőtt elhagyjuk a tárgyalás helyszínét, kötelességünk-e felhívni versenytársaink figyelmét a jogsértésre?
Egy esetleges versenyjogi eljárásban a cég feladata annak bizonyítása, hogy elhatárolódott a versenykorlátozó magatartástól. Ezért fontos, hogy nemtetszésünket megfelelő módon és formában fejezzük ki, mert az, hogy felállunk és kimegyünk, még nem biztos, hogy elég a bizonyításhoz – szögezte le dr. Hacsi Gábor.
Készüljünk fel!
Egy cégvezetővel bármikor előfordulhat, hogy "kartell-gyanús" helyzetbe kerül, ezért érdemes jogi szakértő bevonásával már előzetesen átbeszélni az ilyen találkozókkal kapcsolatos legfontosabb teendőket és kérdéseket:
Mikor minősül kartellnek egy megbeszélés?
Ha belecsöppentünk egy kartellbe, hogyan tudunk megfelelően elhatárolódni?
Van-e még bármilyen cselekvési kötelezettségünk?
Hogyan járjunk el, ha nem egy személyes találkozón, hanem levél formájában kapunk hírt egy versenykorlátozó megállapodásról?
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása hatalmas jelentőséggel bír. Ha felkészülten megyünk el a versenytársakkal szervezett beszélgetésekre, elkerülhetőek a kellemetlen meglepetések és az az óriási bírság, amelyet a Versenyhivatal kiszabhat a résztvevők számára – hívták fel a figyelmet végül a VJT & Partners jogászai.
Egy tanulságos történet a versenytilalomról
Dr. Vezse Eszter, Dr. Csernus Zoltán // origo.hu // 2017. február 7.
A versenytilalmi megállapodások megkötésekor nagyon körültekintően kell eljárni, különben sok pénzt veszíthetünk, ráadásul a munkavállaló a nálunk megszerzett tudásával és tapasztalatával a versenytársat erősítheti – hívták fel a figyelmet a VJT & Partners szakértői.
A történet
Volt egy cég, amelyik sok energiát fordított arra, hogy munkavállalói ne tudjanak munkaviszonyuk megszűnése után közvetlenül konkurens cégeknél elhelyezkedni. A történetünkben szereplő munkavállalójukkal is versenytilalmi megállapodást kötöttek. Sok-sok pénzt fizettek neki versenytilalmi ellenérték formájában. De a munkavállaló mégis felmondott, és rögtön el is ment dolgozni a konkurenciához. A cég persze beperelte: nyert elsőfokon, és nyert másodfokon is. De az illető nem hagyta annyiban, a Kúriához fordult felülvizsgálatért. A Kúria pedig neki adott igazat.
A versenytilalmi ellenértéknek és az alapbérnek el kell különülnie
Mi volt itt a probléma, amely fölött elsiklott az adott cég figyelme? A perbeli esetben a felek a versenytilalmi megállapodást úgy kötötték meg, hogy a munkavállaló alapbére magában foglalta a versenytilalmi ellenértéket: a bér egyharmada szolgált a "hallgatás áraként".
Az ismertetett ügyben hozott bírósági döntés szerint azonban a versenytilalmi ellenérték nem minősül alapbérnek. Tehát amikor a felek az alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg az ellenértéket, akkor ennek az ellenértéknek a bértől elkülönülten kell megjelennie. Az alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában – hangsúlyozta dr. Vezse Eszter.
A per menete és a Kúria döntése
Miután a történetben szereplő dolgozó felmondott és átment a konkurenciához, volt munkáltatója pert indított ellene a versenytilalmi megállapodás megszegése miatt. Az első- és másodfokú bíróság egyetértett a munkáltatóval, mivel a megállapodás egyértelműen meghatározta a tilalmazott tevékenységet és az ellenérték mértékét.
Így a bíróság szerint a felek között létrejött megállapodás versenytilalmi megállapodásnak minősült, és ezt a munkavállaló megszegte.
A munkavállaló erre a Kúriához fordult felülvizsgálatért azzal az indokkal, hogy a munkaszerződésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felek mit értenek mindenkori havi bér alatt. Így közöttük valójában nem jött létre megállapodás, és a munkavállaló nem szegett kötelezettséget azzal, hogy a munkaviszonya megszűnése után konkurens céggel kezdett együttműködésbe.
A Kúria egyetértett a munkavállalóval. A munkaszerződés nem kezelte elkülönült módon az alapbért az egyéb jogcímen járó juttatásoktól, ezáltal versenytilalmi ellenérték kifizetésére nem kerülhetett sor. Így a munkavállalónak nem állt fenn versenytilalmi kötelezettsége a munkáltatóval szemben.
A versenytilalmi megállapodások alapvető szabályai
Ahhoz, hogy a későbbi jogviták elkerülhetőek legyenek, a versenytilalmi megállapodások során a feleknek mindenképpen be kell tartaniuk néhány alapvető szabályt – emelte ki dr. Csernus Zoltán.
A versenytilalmi megállapodásnak például jogszabály határozza meg az időtartamát, és az is le van fektetve, hogy a versenytilalom ellenértékeként kikötött összeg milyen viszonyban lehet az alapbérrel.
Az sem mindegy, hogy a megállapodás mennyiben korlátozza a munkavállalót abban, hogy saját szakterületén a megállapodás időtartama alatt elhelyezkedjen.
Fontos szabály, hogy egy versenytilalmi megállapodásnak egyértelműnek kell lennie. Így a munkavállaló számára is egyértelművé válik, meddig mehet el és mitől kell tartózkodnia munkaviszonya megszűnését követően.
Ha a munkáltató kötbért alkalmaz, ezt körültekintéssel, minden szabályt betartva kell megtennie.
A feleknek érdemes az elállási jog kérdésében is megállapodniuk.
A történet tanulsága
Fontos, hogy a versenytilalmi megállapodást alaposan átgondolt tartalommal kössük meg. Ezzel egyrészt a munkáltató gazdasági érdekeit védjük, másrészt a munkavállaló jövőbeni elhelyezkedését is megfelelően szabályozni tudjuk – mutattak rá végezetül a VJT & Partners szakértői.